„Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés
| 16. sor: | 16. sor: | ||
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? == | ==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? == | ||
| − | + | ||
| + | Ha egy ponton felvágjuk az erősítőből és a visszacsatoló hálózatból álló hurkot, majd a felvágás helyén <math>U \neq 0</math> vezérlő jelet adunk, akkor a felnyitott hurok kimenetén <math>A \cdot U</math> nagyságú jel jelenik meg. Az <math>A</math> paramétert hívjuk nyílthurkú erősítésnek. | ||
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? == | ==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? == | ||
A lap 2014. február 6., 03:45-kori változata
Ha nem tudod, hogy állj neki, olvasd el a tutorialt.
Tartalomjegyzék
- 1 1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak?
- 2 2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak?
- 3 3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek?
- 4 4. Mit nevezünk hurokerősítésnek?
- 5 5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek?
- 6 6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek?
- 7 7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?
- 8 8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni?
- 9 9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?
- 10 10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je?
- 11 11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak?
- 12 12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?
- 13 13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának?
- 14 14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?
1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak?
Egy ideális műveleti erősítőnek vezéreletlen állapotban 0 V a kimeneti feszültsége. Ha egy valóságos erősítőt nem vezérelünk, akkor annak nullától különböző kimeneti jele van. Ezt a jelenséget nullpont eltolódásnak, vagy ofszetnek nevezzük. Azt a feszültséget/áramot, amit a valóságos erősítő bemenetére kell kapcsolnunk, hogy a kimenetén ténylegesen 0 V legyen, bemeneti ofszet feszültségnek/áramnak nevezzük.
A jelenség oka az erősítőn belüli munkapont eltolódások (pl: hőmérséklet ingadozások miatt).
2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak?
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.
[math]I_b={I_b^+ + I_b^- \over 2}[/math]
3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek?
Ha egy ponton felvágjuk az erősítőből és a visszacsatoló hálózatból álló hurkot, majd a felvágás helyén [math]U \neq 0[/math] vezérlő jelet adunk, akkor a felnyitott hurok kimenetén [math]A \cdot U[/math] nagyságú jel jelenik meg. Az [math]A[/math] paramétert hívjuk nyílthurkú erősítésnek.
4. Mit nevezünk hurokerősítésnek?
5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek?
A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.(Érthetően: ha az egyik bemeneten pl. 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá) A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám, melyet dB-ben szokás megadni.
Eku=Auss/Ausk [dB]
6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek?
A kivezérelhetőség az eszköz lineáris működésének határait jellemzi, a kimeneti feszültség/áram maximális értékével.
7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?
Eku=Aus/Auk
8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni?
9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?
Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett.
10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je?
A slew rate az erősítőre jellemző maximális kimeneti jelváltozási sebesség. Ez fizikailag az erősítő belső kapacitásainak telítődésével van összefüggésben, így függ a bemenő jel amplitúdójától, frekvenciájától, az erősítő kialakításától és a tápfeszültségétől. Amennyiben egy bizonyos határfrekvenciát túllépünk az frekvencia további növekedésével fordítottan arányos lesz a kimeneten kivehető jel nagysága.
11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak?
Amplitúdótartalék: Azon a frekvencián ahol a rendszer fázisa -180° , ott a Bode diagram 0 dB-es tengelye és a tényleges amplitúdómenet közötti távolság. Fázistartalék: A vágási frekvencián mért fázistartalék elmaradása -180°-hoz képest.
12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?
Ez a visszacsatolástól függ (szerintem)
13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának?
14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?
Létezik:
-belső: az erősítőbe van beleépítve gyárilag
-külső: a megfelelő kivezetések közé tett kondenzátorral befolyásoljuk az erősítés frekvenciafüggését
-bemeneti kompenzálás: célja a béta frekvenciafüggővé tétele, a kompenzáló kétpólus (C, RC) a műveleti erősítő bemenetével párhuzamosan kapcsolódik
