„Laboratórium 2 - 1. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés
a |
|||
| (3 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
==6. Milyen műszereket használ a Bode-diagram mérésekor?== | ==6. Milyen műszereket használ a Bode-diagram mérésekor?== | ||
* Függvénygenerátor: A különböző frekvenciájú szinuszjelek előállításához, esetleg sweeped- vagy multisine. | * Függvénygenerátor: A különböző frekvenciájú szinuszjelek előállításához, esetleg sweeped- vagy multisine. | ||
| − | * Feszültségmérő: A kimeneti amplitúdók méréséhez - | + | * Feszültségmérő: A kimeneti amplitúdók méréséhez - csak léptetett szinusz esetén. |
* Vagy: Oszcilloszkóp - Léptetett szinusz esetén csúcsérték/effektívérték-mérés, többi esetben beépített FFT funkció. | * Vagy: Oszcilloszkóp - Léptetett szinusz esetén csúcsérték/effektívérték-mérés, többi esetben beépített FFT funkció. | ||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
Soros feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: <math>Z^*_{be}=Z_{be} \cdot (1+H)</math> | Soros feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: <math>Z^*_{be}=Z_{be} \cdot (1+H)</math> | ||
| − | Párhuzamos feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: <math>Z^*_{be}=\frac{Z_{be}}{1+H}</math> | + | Párhuzamos feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: <math>Z^*_{be}=\frac{Z_{be}}{1+H}</math> |
| + | |||
| + | Ahol <math>Z_{be}</math> a visszacsatolás nélküli bemeneti ellenállás, <math>H</math> pedig a hurokerősítés. | ||
==8. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor váltakozóáramú transzfer karakterisztikáját?== | ==8. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor váltakozóáramú transzfer karakterisztikáját?== | ||
| 52. sor: | 54. sor: | ||
==9. A bemenő jelnek mekkora amplitúdójú és milyen hullámformájú jelet célszerű választani?== | ==9. A bemenő jelnek mekkora amplitúdójú és milyen hullámformájú jelet célszerű választani?== | ||
| − | A bemenő jelet érdemes szinusznak választani, hogy egy adott frekvencián vizsgálhassuk az áramkör működését. A szinusz amplitúdóját pedig úgy kell megválasztani, hogy a komparátor átbillenjen, de ne vezéreljük túl. | + | A bemenő jelet érdemes szinusznak választani, hogy egy adott frekvencián vizsgálhassuk az áramkör működését.<br/>A szinusz amplitúdóját pedig úgy kell megválasztani, hogy a komparátor átbillenjen, de ne vezéreljük túl. |
==10. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?== | ==10. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?== | ||
| 71. sor: | 73. sor: | ||
Ideális műveleti erősítő invertáló (-) és neminvertáló (+) bemenete közt nincs potenciálkülönbség. | Ideális műveleti erősítő invertáló (-) és neminvertáló (+) bemenete közt nincs potenciálkülönbség. | ||
| − | [[ | + | [[Kategória:Villamosmérnök]] |
A lap jelenlegi, 2014. március 17., 11:47-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 1. Mi az ofszet feszültség?
- 2 2. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között?
- 3 3. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy erősítő kivezérelhetőségét?
- 4 4. Hogyan méri meg egy erősítő erősítési tényezőjét (A0)?
- 5 5. Milyen fázisszög mérési módszereket ismer?
- 6 6. Milyen műszereket használ a Bode-diagram mérésekor?
- 7 7. Hogyan méri meg egy erősítő bemeneti ellenállását?
- 8 8. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor váltakozóáramú transzfer karakterisztikáját?
- 9 9. A bemenő jelnek mekkora amplitúdójú és milyen hullámformájú jelet célszerű választani?
- 10 10. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?
- 11 11. Mekkora feszültség mérhető egy ideális műveleti erősítő „+” és „-” bemenete között, ha nincs túlvezérelve?
1. Mi az ofszet feszültség?
A megvalósított műveleti erősítő belső aszimmetriái és az elemek pontatlansága következtében a bemenetre (differenciális módusban) adott zérus feszültség hatására a kimeneten nem zérus feszültség mérhető (kimeneti ofszet feszültség).
2. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között?
Bemeneti ofszet feszültség: Az a szimmetrikus (differenciális módusú) bemeneti feszültség, amely az erősítő kimenetén nulla feszültséget eredményez.
Kimeneti ofszet feszültség: Az a feszültség, ami az erősítő kimenetén mérhető akkor, amikor a bemenetén differenciális módusban zérus feszültség van.
Megközelítőleg: [math]U_{ki,off}=A \cdot U_{be,off}[/math]
3. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy erősítő kivezérelhetőségét?
A bemenetre szinuszos jelet kapcsolva a kimenetet vizsgáljuk. A bemenet amplitúdóját addig növeljük, amíg a kimeneti jel torzítani kezd.
4. Hogyan méri meg egy erősítő erősítési tényezőjét (A0)?
Az erősítés a kimeneti és a bemeneti jel amplitúdójának hányadosa, ha a bemeneti jel az erősítőt nem vezérli túl (lineáris tartomány).
5. Milyen fázisszög mérési módszereket ismer?
Időintervallumok aránya (késleltetés és periódusidő): A két azonos frekvenciájú jelet az oszcilloszkóp két csatornájára vezetjük, majd megmérjük az azonos fázishelyzetnek megfelelő értékek időbeli távolságát (célszerű a nullátmenetet vizsgálni), ez legyen [math]\Delta T[/math], valamint a jel periódusideje pedig [math]T[/math]. Ha a két időintervallumot azonos időalappal mérjük, akkor az időalap pontatlanságából adódó hiba kiesik, csak az időalap esetleges nemlinearitása okozhat gondot.
A fázisszög (fokban): [math]\varphi=\frac{\Delta T}{T}\cdot360^\circ[/math].
Lissajous ábrás fázisszög mérés: az oszcilloszkópot X-Y módban működtetjük, így az eltérítést mindkét irányban külső jel végzi, így az időalap hibája semmilyen gondot nem okoz. A csatornák földelése után a sugarat az oszcilloszkópon a tengelymetszetekre állítjuk, majd a jeleket az oszcilloszkópra csatoljuk. A fázistolást az X vagy Y irányú tengelymetszetek távolsága (a) és az ugyanabban az irányban a lévő maximumhelyek távolsága (b) alapján számolhatjuk.
A fázisszög (radiánban): [math]\varphi=\arcsin \left( \frac{a}{b} \right)[/math].
6. Milyen műszereket használ a Bode-diagram mérésekor?
- Függvénygenerátor: A különböző frekvenciájú szinuszjelek előállításához, esetleg sweeped- vagy multisine.
- Feszültségmérő: A kimeneti amplitúdók méréséhez - csak léptetett szinusz esetén.
- Vagy: Oszcilloszkóp - Léptetett szinusz esetén csúcsérték/effektívérték-mérés, többi esetben beépített FFT funkció.
7. Hogyan méri meg egy erősítő bemeneti ellenállását?
[math]R_{be}=\frac{U_{be}}{I_{be}}=Z_{be}[/math]
Soros feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: [math]Z^*_{be}=Z_{be} \cdot (1+H)[/math]
Párhuzamos feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: [math]Z^*_{be}=\frac{Z_{be}}{1+H}[/math]
Ahol [math]Z_{be}[/math] a visszacsatolás nélküli bemeneti ellenállás, [math]H[/math] pedig a hurokerősítés.
8. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor váltakozóáramú transzfer karakterisztikáját?
Az oszcilloszkóp X-Y üzemmódjában az X bemenetre a komparátor bemenetét kapcsoljuk, az Y bemenetre pedig a kimenetét. Függvénygenerátorral gerjesztjük a komparátor bemenetét.
9. A bemenő jelnek mekkora amplitúdójú és milyen hullámformájú jelet célszerű választani?
A bemenő jelet érdemes szinusznak választani, hogy egy adott frekvencián vizsgálhassuk az áramkör működését.
A szinusz amplitúdóját pedig úgy kell megválasztani, hogy a komparátor átbillenjen, de ne vezéreljük túl.
10. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?
[math]A \longrightarrow \infty[/math]
[math]R_{be} \longrightarrow \infty[/math]
[math]R_{ki} \longrightarrow 0[/math]
[math]I_{be} \longrightarrow 0[/math]
[math]U_{be} \longrightarrow 0[/math]
Az ideális műveleti erősítő ofszet feszültsége és bias árama tehát zérus.
11. Mekkora feszültség mérhető egy ideális műveleti erősítő „+” és „-” bemenete között, ha nincs túlvezérelve?
Ideális műveleti erősítő invertáló (-) és neminvertáló (+) bemenete közt nincs potenciálkülönbség.
