„Laboratórium 1 - 7. Mérés: Négypólusok vizsgálata” változatai közötti eltérés
a (David14 átnevezte a(z) LaboRI 7. mérés - Négypólusok vizsgálata lapot a következő névre: Laboratórium 1 - 7. Mérés: Négypólusok vizsgálata) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | __TOC__ | |
| + | == A mérésről == | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
Az óra elején nem volt beugró, cserébe a végén volt egy kiugró. A kérdések a felkészülést segítő feladatok közül voltak | Az óra elején nem volt beugró, cserébe a végén volt egy kiugró. A kérdések a felkészülést segítő feladatok közül voltak | ||
* 1:1 transzformátor mire jó? | * 1:1 transzformátor mire jó? | ||
| 20. sor: | 13. sor: | ||
A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :) | A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :) | ||
| − | ---- | + | == Házihoz segítség == |
| − | + | ||
| + | [[Media:Labor1_mérés7_házi1.PDF|Kidolgozott házi feladat]] | ||
| + | |||
| + | Elrejtve: 1.9 feladat: Itt csak a Szekeres András-féle változat jó. "Infó a levlistáról: A tanár ma ezt mondta: A réz permeabilitása (műje) igazából Mű0. Mint a levegőjé, vagy bármely más nem mágnesezhető anyagé. Tehát a réz relatív permeabilitása 1, és permeabilitása mű0. Így kijön,hogy a behatolási mélység ~10cm, ami azt jelenti, hogy érdemes vastag rézvezetéket rakni a falba. Ha kicsi lenne a behatolási mélység (néhány mikron), akkor egy vékonyfalú cső is ugyanúgy megfelelne... és Dopeti kidolgozása: behatm = sqrt(2/(mu * szigma * omega) mu = mu0 omega = 2pi*f a rez fajlagos ellenállása 1.72x10-8 Ohm/m rez rel. permeabilitás = 1 behatm = sqrt(2/mu0) * sqrt(fajlagos ellenállás/(relatív permeabilitás * omega) = = sqrt(2/(mu0 * 2pi)) * sqrt(fajlell/(relperm * frek)) = = 503.29 * sqrt(fajlell / frek) = tovább gyúrva: =0.066 * sqrt(1/f) [méter] -> 66.006 * sqrt(1/f) [mm] tehát pl: 1Hz-en 6.6 cm a behatolási mélység, 50 Hz-en 9.33 mm 1 kHz-en 2mm 1 MHz-en 66 um " | ||
| + | |||
| + | == Beugró kérdések kidolgozása == | ||
Nekünk volt beugró a következő kérdésekkel: | Nekünk volt beugró a következő kérdésekkel: | ||
| − | + | *B és H hogyan függ egymástól | |
| − | + | *Hiszterézis görbe és a nevezetes pontjai | |
| − | + | *Milyen veszteségek alakulnak ki egy tekercsben | |
| − | + | *Szorosan és lazán csatolt tekercs (ez sztem félreérthetően van a kidolgozásban uh küldtem fel róla) | |
| − | + | *Z(f) jelleggörbe ideális és valós tekercsre ami azért sz*patós mert a 6.os laboron ezt mérted | |
| + | |||
| + | Szorosan és Lazán csatolt tekercsek: | ||
| + | |||
| + | [[Fájl:Labor1 kép31.png]] | ||
| + | |||
| + | '''Szorosan csatolt tekercs:''' A szorosan csatolt tekercseket főleg a teljesítmény átvitelnél használják. Itt a főmező induktivitás nagyságrendekkel nagyobb mint a lazán csatolt tekercsnél (tehát ha pl mérésen csak 10% jön ki akkor vmit elszúrtatok) Kisebb a szórt impedancia is ami a kisebb szórt tér miatt van. | ||
| + | |||
| + | '''Lazán csatolt tekercs:''' Lazán csatolt tekercseket nagy feszültségen használják, mivel itt távolabb vannak a vezetékek, nehezebben üt át a vezeték. | ||
| + | |||
| + | '''Hiszterézis görbe:''' | ||
| + | |||
| + | [[Fájl:Labor1 kép32.png|400px]] | ||
| + | |||
| + | '''Br''' – remanens indukció : ha megszünteted a mágneses teret ennyire marad mágneses a vas (ennyi lesz az indukció gerjesztés nélkül) | ||
| + | |||
| + | '''Hc''' -(az ábrán Hx) a Coercitiv erő : az a mágneses tér ami szükséges az anyag „Lemágnesezéséhez” | ||
| − | + | '''Bt''' - telítési indukció itt a vas telítésbe kerül a további mágn tér növelésével gyakorlatilag nem nő az indukció tovább (tulképp nő csak míg az első szakaszon a meredekség ~1000 a telítési szakaszon 1) | |
| − | + | '''Szűzgörbe:''' Az ábrán szaggatottal jelölt görbe az első felmágnesezéskor alakul ki. Első szakasza lineáris tartomány a második a permeabilitási tartomány a harmadik pedig a telítési tartomány | |
| − | + | A hiszterézis görbe által körülzárt terület a hiszterézis veszteség. | |
| + | '''Tekercs veszteségei:''' | ||
| + | *Vasveszteség: | ||
| + | **Hiszterézis veszteség | ||
| + | **Örvényáramú veszteség | ||
| + | *Rézveszteség | ||
[[Category:Villanyalap]] | [[Category:Villanyalap]] | ||
A lap 2013. február 9., 14:49-kori változata
Tartalomjegyzék
A mérésről
Az óra elején nem volt beugró, cserébe a végén volt egy kiugró. A kérdések a felkészülést segítő feladatok közül voltak
- 1:1 transzformátor mire jó?
- mű0 értéke
- egy konkrét számításnál az erővonalhossz és a felület számítása (d és D adottak mint az 1.1 feladatban)
- transzformátor helyettesítőképe (elektrotechnika jegyzetben ott van)
A mérések első 3 feladatát csináltuk meg, azok közül sem minden részletet (pl. 1.4, 1.5 kimaradt). A karakterisztika átszámításánál érdemes már otthon kiszámolni a skalártényezőt ami a két mennyiség között teremt kapcsolatot. tehát vmi H=const*I, illetve mű0 = const2*Z.
A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :)
Házihoz segítség
Elrejtve: 1.9 feladat: Itt csak a Szekeres András-féle változat jó. "Infó a levlistáról: A tanár ma ezt mondta: A réz permeabilitása (műje) igazából Mű0. Mint a levegőjé, vagy bármely más nem mágnesezhető anyagé. Tehát a réz relatív permeabilitása 1, és permeabilitása mű0. Így kijön,hogy a behatolási mélység ~10cm, ami azt jelenti, hogy érdemes vastag rézvezetéket rakni a falba. Ha kicsi lenne a behatolási mélység (néhány mikron), akkor egy vékonyfalú cső is ugyanúgy megfelelne... és Dopeti kidolgozása: behatm = sqrt(2/(mu * szigma * omega) mu = mu0 omega = 2pi*f a rez fajlagos ellenállása 1.72x10-8 Ohm/m rez rel. permeabilitás = 1 behatm = sqrt(2/mu0) * sqrt(fajlagos ellenállás/(relatív permeabilitás * omega) = = sqrt(2/(mu0 * 2pi)) * sqrt(fajlell/(relperm * frek)) = = 503.29 * sqrt(fajlell / frek) = tovább gyúrva: =0.066 * sqrt(1/f) [méter] -> 66.006 * sqrt(1/f) [mm] tehát pl: 1Hz-en 6.6 cm a behatolási mélység, 50 Hz-en 9.33 mm 1 kHz-en 2mm 1 MHz-en 66 um "
Beugró kérdések kidolgozása
Nekünk volt beugró a következő kérdésekkel:
- B és H hogyan függ egymástól
- Hiszterézis görbe és a nevezetes pontjai
- Milyen veszteségek alakulnak ki egy tekercsben
- Szorosan és lazán csatolt tekercs (ez sztem félreérthetően van a kidolgozásban uh küldtem fel róla)
- Z(f) jelleggörbe ideális és valós tekercsre ami azért sz*patós mert a 6.os laboron ezt mérted
Szorosan és Lazán csatolt tekercsek:
Szorosan csatolt tekercs: A szorosan csatolt tekercseket főleg a teljesítmény átvitelnél használják. Itt a főmező induktivitás nagyságrendekkel nagyobb mint a lazán csatolt tekercsnél (tehát ha pl mérésen csak 10% jön ki akkor vmit elszúrtatok) Kisebb a szórt impedancia is ami a kisebb szórt tér miatt van.
Lazán csatolt tekercs: Lazán csatolt tekercseket nagy feszültségen használják, mivel itt távolabb vannak a vezetékek, nehezebben üt át a vezeték.
Hiszterézis görbe:
Br – remanens indukció : ha megszünteted a mágneses teret ennyire marad mágneses a vas (ennyi lesz az indukció gerjesztés nélkül)
Hc -(az ábrán Hx) a Coercitiv erő : az a mágneses tér ami szükséges az anyag „Lemágnesezéséhez”
Bt - telítési indukció itt a vas telítésbe kerül a további mágn tér növelésével gyakorlatilag nem nő az indukció tovább (tulképp nő csak míg az első szakaszon a meredekség ~1000 a telítési szakaszon 1)
Szűzgörbe: Az ábrán szaggatottal jelölt görbe az első felmágnesezéskor alakul ki. Első szakasza lineáris tartomány a második a permeabilitási tartomány a harmadik pedig a telítési tartomány
A hiszterézis görbe által körülzárt terület a hiszterézis veszteség.
Tekercs veszteségei:
- Vasveszteség:
- Hiszterézis veszteség
- Örvényáramú veszteség
- Rézveszteség
