„Laboratórium 1 - 7. Mérés: Négypólusok vizsgálata” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI7esMérés}} -- NagyA - 2009.10.29. Házkhoz: Elrejtve:1.9 feladat: Itt csak a Szekeres András féle változat jó. "Infó a …”)
 
(Nincs különbség)

A lap 2013. február 7., 16:22-kori változata

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


-- NagyA - 2009.10.29.

Házkhoz: Elrejtve:1.9 feladat: Itt csak a Szekeres András féle változat jó. "Infó a levlistáról: A tanár ma ezt mondta: A réz permeabilitása (műje) igazából Mű0. Mint a levegőjé, vagy bármely más nem mágnesezhető anyagé. Tehát a réz relativ permeabilitása 1, és permeabilitása mű0. Így kijön,hogy a behatolási mélység ~10cm, ami azt jelenti, hogy érdemes vastag rézvezetéket rakni a falba. Ha kicsi lenne a behatolási mélység (néhány mikron), akkor egy vékonyfalú cső is ugyanúgy megfelelne... és Dopeti kidolgozása: behatm = sqrt(2/(mu * szigma * omega) mu = mu0 omega = 2pi*f a rez fajlagos ellenallasa 1.72x10-8 Ohm/m rez rel. permeabilitas = 1 behatm = sqrt(2/mu0) * sqrt(fajlagos ellenallas/(relativ permeabilitas * omega) = = sqrt(2/(mu0 * 2pi)) * sqrt(fajlell/(relperm * frek)) = = 503.29 * sqrt(fajlell / frek) = tovább gyúrva: =0.066 * sqrt(1/f) [méter] -> 66.006 * sqrt(1/f) [mm] tehát pl: 1Hz-en 6.6 cm a behatolási mélység, 50 Hz-en 9.33 mm 1 kHz-en 2mm 1 MHz-en 66 um "


A Laborról

Az óra elején nem volt beugró, cserébe a végén volt egy kiugró. A kérdések a felkészülést segítő feladatok közül voltak

  • 1:1 transzformátor mire jó?
  • mű0 értéke
  • egy konkrét számításnál az erővonalhossz és a felület számítása (d és D adottak mint az 1.1 feladatban)
  • transzformátor helyettesítőképe (elektrotechnika jegyzetben ott van)

A mérések első 3 feladatát csináltuk meg, azok közül sem minden részletet (pl. 1.4, 1.5 kimaradt). A karakterisztika átszámításánál érdemes már otthon kiszámolni a skalártényezőt ami a két mennyiség között teremt kapcsolatot. tehát vmi H=const*I, illetve mű0 = const2*Z.

A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :)


Hallihó!

Nekünk volt beugró a következő kérdésekkel: - B és H hogyan függ egymástól - hiszterézis görbe és a nevezetes pontjai - Milyen veszteségek alakulnak ki egy tekercsben - Szorosan és lazán csatolt tekercs (ez sztem félreérthetően van a kidolgozásban uh küldtem fel róla) - Z(f) jellegörbe ideális és valós tekercsre ami azért sz*patós mert a 6.os laboron ezt mérted

2010.10.20

-- GAbika - 2010.10.11.

  • Ezen a helyen volt linkelve a(z) hazi7.zip nevű fájl ("hazi7.zip" link szöveggel) a régi wiki http://wiki-old.sch.bme.hu/bin/view/Villanyalap/LaborI7esMérés oldaláról. (Ha szükséged lenne a fájlra, akkor a pontos oldalmegnevezéssel együtt küldd el a wiki
    Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
    @sch.bme.hu címre a kérésedet)
7es mérés házi