„Kooperatív és tanuló rendszerek - vizsga 2008-05-26” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|Koop2007maj26}} __TOC__ ==Vizsgakérdések (2008 május 26)== ===1. Gépi ágenseknél miért beszéljünk szervezetekről? Jellemezze n…”)
 
a (Kiskoza átnevezte a(z) Koop2007maj26 lapot a következő névre: Kooperatív és tanuló rendszerek - vizsga 2008-05-26)
(Nincs különbség)

A lap 2014. május 26., 11:35-kori változata

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


Tartalomjegyzék


Vizsgakérdések (2008 május 26)

1. Gépi ágenseknél miért beszéljünk szervezetekről? Jellemezze néhány mondatban a "piac" tip. ágens szervezetet!! (5 pont)

2. Milyen ágensszervezet a Jade platform és miért? (5 pont)

3. Ágensrendszerek adottságaiból adódóan lehetséges a rendszerbiztonság és a hibatűrés további fokozása. Mit érdemes ennek kapcsán megemlíteni? (5 pont)

4. Magyarázza A FIPA szabvány hogyan írja elő egy beszédaktus megadását? Természetes nyelvből válasszon egy beszéd aktust és kísérelje meg azt minél FIPA-hűen leírni! (5 pont)

5. Mi a modális logika lényege? Miben különbözik a predikátum kalkulustól? (5 pont)

6. Kérdés:

Modális operátorok szokásos jelentésére támaszkodva, az alábbi logikai definíciója alapján, adja meg a tartós cél (persistent goal) informális értelmezését (5 pont): (P_Goal x p) = (Goal x (Later p)) ^ (Bel x Øp) ^ (Before ((Bel x p) ˇ (Bel x £Øp)) Ø(Goal x (Later p)))

Válasz:

Egy ágensnek tartós célja van, ha:

  • van p célja, amely majd igaz lesz, de most ágens még nem hiszi annak,
  • a cél elejtése előtt az ágensnek:
    • hinnie kell, hogy a célt megvalósítottak, vagy pedig
    • hinnie kell, hogy a célt sohasem lehet megvalósítani.

7. Hasonlítsa össze a Perceptron-t és az Adaline-t felépítés, képesség és tanítási algoritmus szempontjából! (4 pont)

8. Kérdés:

Approximációs feladatot kell megoldania neuronhálóval (MLP-vel). Adott háló a tanító pontokra már elegendően kis hibát ad, de a tesztelő mintapontokra adott válasza elfogadhatatlanul rossz. Az alábbi lehetőségek közül mit cselekedne és miért? (6 pont)

a.) növelné a háló méretét és tovább tanítaná a hálót,

b.) csökkentené a háló méretét és tovább tanítaná a hálót,

c.) eleve túl nagy hálót választott, ezért kisebb hálóból indulna ki és azt tanítaná,

d.) más, vagy módosított tanító eljárást alkalmazna (pl. momentum módszer vagy megváltoztatná a tanítási paramétereket m stb.).

e.) egyéb (adja is meg, hogy mit tenne!)

Válasz:

A helyes megoldás: C Indoklás: Túltanulásra hajlamosít a túl nagy neuronszám, ezt viszont nrm lehet menet közben változatni

9. Mi a különbség a NARX és a NOE modellosztály között és ha a két struktúra közül kellene választania melyiket választaná és miért? (4 pont)

10. Az EKVIVALENCIA logikai kapcsolatot akarja megoldani RBF hálóval. Adjon olyan megoldást, hogy a rejtett rétegben két Gauss neuron van. Válasszon középpontokat, és mutassa meg, hogy egy ilyen hálózattal a feladatot meg lehet oldani. Válasszon olyan σ értéket is, amely alkalmasnak tűnik a feladat számára. (8 pont)

11. Milyen előnyei és hátrányai vannak egy SVM-nek a hagyományos MLP-hez képest? (4 pont)

12. Oldja meg a következő osztályozási feladatot egyszerű lineáris osztályozók és moduláris architektúra felhasználásával. Adja meg, hogy milyen részfeladatot oldanak meg az egyes lineáris hálók és hogyan alakítja ki a modulokból az eredő megoldást! Törekedjen a minél egyszerűbb megoldásra! (4 pont)

-- Gergő - 2008.06.14.