„KörnytanZH2 kvíz” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
127. sor: 127. sor:
 
# ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél.  
 
# ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél.  
  
== ==
+
== A fogalmazható kibocsátási engedélyek rendszere akkor lehet a Coase-tétel logikája szerinti szabályozás, ha: ==
  
 
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
 
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ...
+
# ..a kibocsátási engedélyek szennyezők közötti allokációjáról a bíróság dönt,
# ..  
+
# ..a szennyezési jogok piacán a kibocsátási engedélyek vásárlója a szennyezési jogokkal való kereskedelemben részt vevők közül bárki lehet.
# ..  
+
# ..a kibocsátási engedély szerinti szennyezési szint túllépéséért a szennyező kártérítést fizet. 
# ..  
+
# ..a kormányzat szennyezési jogokkal való kereskedés tranzakciós költségeit csökkentő megoldásokat vezet be.  
  
== ==
+
== Felelősségi szabályok alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét... ==
  
 
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
 
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ...  
+
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg.  
# ..  
+
# ..környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg.  
# ..  
+
# ..bírósági eljárás(söntés) határozza meg.  
# ..  
+
# ..a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.  
  
== ==
+
== A környezetszennyezés optimális szintjének meghatározása nagy számú esetben a felelősségi szabályok alkalmazása révén azért nehézkes, mert.. ==
  
 
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
 
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ...  
+
# ..az ügyben döntő környezetvédelmi hatóságok kapacitása korlátozott.
# ..  
+
# ..a törvényalkotó intézmények jogszabályalkotási kapacitása korlátozott.  
# ..  
+
# ..az ügyben döntő bíróságok kapacitása korlátozott.
# ..  
+
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalkuk létrejöttének kapacitása korlátozott.  
  
== ==
+
== A kártérítési jog környezeti alkalmazásának korlátja, hogy ==
  
 
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
 
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# ...  
+
# ..a bíróságok elvileg sem tudják meghatározni a természetben okozott kár pénzben kifejezett nagyságát.  
# ..  
+
# ..a természeti környezet nem jogképes
# ..  
+
# ..egy esetleges kártérítéssel eleve nem ösztönözhetőek a potenciális károkozók a kár megelőzésésre.  
# ..  
+
# ..ha a szennyezés és a kár létrejötte között hosszú idő telik el, lehet, hogy a szennyezőt már nem lehet felelősségre vonni. 
  
== ==
+
== Válassza ki az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A károkozással kapcsolatos biztosítás kétféle lehet: ==
  
 
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
 
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ...
+
# ..A károsult kockázatát növelő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás
# ..  
+
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás
# ..  
+
# ..A szennyező kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a károsult kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás
# ..  
+
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás
  
 
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]
 
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]

A lap 2019. május 16., 12:47-kori változata

← Vissza az előző oldalra – Környezetgazdaságtan

A kvíz a 2018-as feladatsor alapján lett létrehozva.


Környezetgazdaságtan, ZH2
Statisztika
Átlagteljesítmény
-
Eddigi kérdések
0
Kapott pontok
0
Alapbeállított pontozás
(+)
-
Beállítások
Minden kérdés látszik
-
Véletlenszerű sorrend
-
-


Tartalomjegyzék

A szennyezőanyag-kibocsátás hatékony (optimális) szintje az a mennyiség, ahol...

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: -.

  1. .. a szennyezés még éppen nem okoz visszafordíthatatlan ökológiai humánegészségügyi károkat.
  2. .. a kibocsátó még éppen nem sérti meg a környezetvédelmi előírásokat.
  3. .. a környezeti(externális) határköltség egyenlő a szennyezéselhárítás határköltségével vagy a termelés nettó határhasznával.
  4. .. a termelés ökológiai lábnyoma éppen egyenlő a biokapacitás nagyságával

Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert..

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: -.

  1. ..a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és más környezeti katások immár súlyos következményekkel fenyegetnek.
  2. ..a piaci kudarcok miatt a piaci szereplők tevékenységei nyomán a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan.
  3. ..a környezetszennyező vállalatok törekvése a minél nagyobb profit elérésére akadályozza az önkéntes környezetszennyezés-csökkentést.
  4. ..a modern jóléti államok polgárai egyre több közjót szolgáló beavatkozást várnak el a kormányzatoktól.

Változatlan termelési technológiák mellett a szennyező gazdasági szereplőknek lehetőségük van a szennyezés csökkentésére...

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: -.

  1. ..ha csökkentik a termelésüket vagy pótlólagos környezeti technológiát vezetnek be, miközben csökken a profitjuk vagy növekednek a termelési költségeik.
  2. ..ha csökkentik a termékük előállított mennyiségét, s közben a profitjuk nem csökken.
  3. ..ha pótlólagos szennyezés-visszafogó technológiát kezdenek alkalmazni, s közben a termelési költségeik változatlanok maradnak.
  4. ..ha az állam támogatással kompenzálja a szennyezés-elhárítás többletköltségeit.

Ha a környezetszennyezést pótlólagos technológiai változással csökkentjük, akkor ennek gazdasági értékelésére alkalmas mennyiség

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: -.

  1. ..a szennyezés határkára.
  2. ..a szennyezéselhárítás határköltsége.
  3. ..a technológiai fejlesztés határköltsége.
  4. ..a termelés nettó határhaszna.

A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy..

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: -.

  1. ..a Pigou-i megoldás igényli az állami beavatkozást, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködését.
  2. .. a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.
  3. ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás adók, díjak kivetését jelenti, a Coase-fél megoldás a környezethasználat korlátait jogszabályokban fekteti le.
  4. ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás szennyezés hatékony szintjeinek kormányzati kiszámításán és érvényesítésén alapul, a Coase-féle megoldáshoz a kormányzatnak a szennyezéssel kapcsolatos jogokat kell tisztáznia.

Pigou tétele szerint...

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: -.

  1. ..minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő.
  2. ..a kormányzat bármely környezetszennyezés esetén képes pontosan meghatározni a környezetszennyezés optimális szintjét.
  3. ..környezetszennyezés hatékony szintje az a kibocsátás, melyre igaz, hogy kibocsátás környezeti határkára egyenlő a kibocsátás visszafogásának határköltségével.
  4. ..

A Pigou-i adó bevezetése után szennyezéssel, illetve az adóval érintett termék piacán(ha egyidejűleg más változás nincs)...

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: -.

  1. ..a keresleti görbe felfelé tolódik el.
  2. ..a keresleti görbe lefele tolódik el.
  3. ..a kínálati görbe lefelé tolódik el.
  4. ..a kínálati görbe felfelé tolódik el.

Válaszza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A környezetterhelési díj fizetését...

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: -.

  1. ..jogszabályi kényszer írja elő, ténylegesen a környezetbe bocsátott szennyezőanyag mennyiségén alapul.
  2. ..piaci kénszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak, a többletkibocsátás értékesíthető.
  3. ..jogszabályi kényszer írja elő, az előállított termékek mennyisége alapján.
  4. ..piaci kényszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak.

Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás: a termékkel együtt felszámoított, és a termék visszaváltásakor a forgalamzónak, illetve a termék visszaváltójának maradéktalanul visszafeizetett díj..

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: -.

  1. ...kibocsátási (környezetterhelési) díj
  2. .. környezeti teljesítés
  3. .. betétdíj
  4. .. termékdíj

A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: -.

  1. ..kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata
  2. ..alacsony a tranzakciós költség és a méltányossági veszteség
  3. ..csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás
  4. ..túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata

Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírás eszközeit tartalmazó pontot!

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: -.

  1. ..emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás.
  2. ..emissziós határérték, immisziós határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, letéti díj.
  3. ..termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezethasználati adó, emissziós határérték, immisziós határérték.
  4. ..környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték.

Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírások hátrányai tartalmazó pontot!

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: -.

  1. ..A normaérték megállapítása költséges, normaérték alatt is ösztönöznek további kibocsátás csökkentésére, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.
  2. ..A normaérték megállapítása költséges,a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek a kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.
  3. ..A normaértékek betartása ellenőrizhető, alkalmazásuk az érintettre nézve azonos hatású, a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl.
  4. ..A normaérték megállapítása költséges, betartásuk ellenőrizhető, alkalmazásuk alacsony adminisztrációs költséggel jár.

Romald COase elméletének lényege, hogy

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: -.

  1. ..a tranzakciós költség sokszor lehet nulla.
  2. ..a tranzakciós költség egyes esetekben lehet nulla, s ezekben az esetekben a Pigou-féle szabályozás felesleges.
  3. ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, és szinte soha nem is csökkenthetőek.
  4. ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, de megfelelő intézményrendszer kialakításával csökkenthetők.

A "gyenge" (más néven: hatékonysági) Coase-tétel szerint a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény akkor lesz Pareto-hatékonyság, ha

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: -.

  1. ..a tranzakciós költség nem nulla, de az alkuban részvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.
  2. ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek, valamint vagyoni hatás nem jelentkezik.
  3. ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.
  4. ..a tranzakciós (határ)költség nem nagyobb a szennyezés-csökkentés (határ)költségével.

A normatív Coase-tétel szerint szerződések (alkuk) megkötésével kapcsolatos jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: -.

  1. ..a tranzakciós költség negatív értéket vegyen fel.
  2. ..a tranzakciós költség nullára csökkenjen.
  3. ..a tranzakciós költség olyan szintre csökkenjen, ami még éppen nem hiúsítja meg az alkut.
  4. ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél.

A fogalmazható kibocsátási engedélyek rendszere akkor lehet a Coase-tétel logikája szerinti szabályozás, ha:

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: -.

  1. ..a kibocsátási engedélyek szennyezők közötti allokációjáról a bíróság dönt,
  2. ..a szennyezési jogok piacán a kibocsátási engedélyek vásárlója a szennyezési jogokkal való kereskedelemben részt vevők közül bárki lehet.
  3. ..a kibocsátási engedély szerinti szennyezési szint túllépéséért a szennyező kártérítést fizet.
  4. ..a kormányzat szennyezési jogokkal való kereskedés tranzakciós költségeit csökkentő megoldásokat vezet be.

Felelősségi szabályok alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét...

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: -.

  1. ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg.
  2. ..környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg.
  3. ..bírósági eljárás(söntés) határozza meg.
  4. ..a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.

A környezetszennyezés optimális szintjének meghatározása nagy számú esetben a felelősségi szabályok alkalmazása révén azért nehézkes, mert..

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: -.

  1. ..az ügyben döntő környezetvédelmi hatóságok kapacitása korlátozott.
  2. ..a törvényalkotó intézmények jogszabályalkotási kapacitása korlátozott.
  3. ..az ügyben döntő bíróságok kapacitása korlátozott.
  4. ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalkuk létrejöttének kapacitása korlátozott.

A kártérítési jog környezeti alkalmazásának korlátja, hogy

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: -.

  1. ..a bíróságok elvileg sem tudják meghatározni a természetben okozott kár pénzben kifejezett nagyságát.
  2. ..a természeti környezet nem jogképes
  3. ..egy esetleges kártérítéssel eleve nem ösztönözhetőek a potenciális károkozók a kár megelőzésésre.
  4. ..ha a szennyezés és a kár létrejötte között hosszú idő telik el, lehet, hogy a szennyezőt már nem lehet felelősségre vonni.

Válassza ki az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A károkozással kapcsolatos biztosítás kétféle lehet:

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: -.

  1. ..A károsult kockázatát növelő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás
  2. ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás
  3. ..A szennyező kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a károsult kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás
  4. ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás