Környezeti jog - Környezetjogi elvek

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót

2007. február 27.

• Miért? Olyan általános kívánalmak, amelyek meghatározzák a környezethasználók számára a környezethasználatokat.
• Órán nem lesz minden elv, a netes doksiban van több.

Megelőzés elve

• Legfontosabb kívánalma a környezetvédelemnek.
• Minden szinten (állami, üzemi, stb.) figyelni kell rá, összes szükséges intézkedést meg kell tenni.
• Új dolgok bevezetése előtt előre átvilágítani a tervet, kockázatokat felismerni és lépéseket tenni a megelőzésre.
• A jogszabályok minden előírásban is erre mennek.
• Engedélyezés:
  • Teljes terv benyújtása.
  • Szerv átnézi.
  • Meghatározza a szükséges intézkedéseket a megelőzéshez, vagy nem engedélyezi a tevékenységet.
• Hatóságok a megelőzés jegyében járnak el.
• Fontos mindig tudni az előre várható káros hatásokat.

Elővigyázatosság elve

• Nem tudjuk, hogy az adott magatartás milyen környezeti hatásokat idézhet elő.
• Nem ismerem a kockázatokat, nem tudom előre a hatásokat.
  • Pl.: génmódosított növények, vagy széndioxid kibocsátás sincs tudományosan bizonyítva
• Mindaddig nem lehet az adott magatartást folytatni, amíg kétséget kizáróan be nem bizonyosodik, hogy ártalmatlan.
  • Megjártuk az ózonkárosító anyagokkal, meg a DTD (?) nevű gyomírtóval, amiért még Nobel díjat is adtak, miközben a 20 év után jelentkeztek az emberen a káros hatások, terhes nők magzatát is károsította. Nem az elővigyázatosság jegyében jártak el a bevezésükkor.
  • Ez nem olyan, mint az ártatlanság védelme, itt fordítva van. Addig rossz, amíg be nem bizonyítják az ellenkezőjét.
  • Példa még: génkezelt kukorica, ami toxint termel – többet, mint amennyit permetezéskor használnak.

Fenntartható fejlődés elve:

• A fenntartaható fejlődést kell biztosítani (ez nem a fenntartaható növekedés! – sokan keverik).
• Lényeg: a jövő generációk is ugyanolyan életkörülmények között tudjanak élni, mint mi most.
• Az erőforrások megőrzésésről van szó, jó állapotban való megőrzésükről.
• Kívánalom, a világ ugyanakkor nem erről szól, általában a rövidtávú gazdasági érdekek dominálnak.
  • Pl.: a német autóipar képtelen lenne a 120mg-os széndioxidhatárt tartani, több tízezer ember lenne munkanélküli, ha bevezetnék. Ezt egyik kormány sem vállalja.
  • Pl.: USA nem írja alá a széndioxid kibocsátásáról szóló egyezményt, mert csökkentené a versenyképességét.
  • Az ENSZ 5 könyvet jelentetett meg a klímaváltozásról, szerintük hosszú távon olcsóbb lenne most a klímavédelem, mint később például a szárazság és az ivóvízhiány kezelése.

Kitérő

• Vállalatoknál tiszta technológiákat vetnek be, és úgy állítják be, hogy az a fenntartható fejlődés jegyében teszik. A tiszta technológiák bevezetése jó dolog, de összességében a kibocsátás ugyanúgy növekszik. A termelt hulladék mennyisége is exponenciálisan nő.

Szennyező fizet elv

• A környezethasználó viselje az összes általa okozott költséget.
• A környezethasználatok terhelik a környezetet – másokra környezeti terhet rónak.
• Pl.: tanteremben zaj, a Petőfi hídon autózók termelik, mégis az egyetemet terheli, miközben egyik autós sem lépi át a határértéket (van zöldkártyája). Miért az egyetem fizesse meg a zajvédelem költségeit? Nem igazságos.
• Pl.: Ha a biokukorica-termelő földje mellett valaki génkezelt kukoricát termel, akkor a biotermelőnek be kell vizsgáltatnia a terményt, hogy nem-e jött át a génkezeltből porzó. Miért a biotermelő fizesse a vizsgálat költségeit?
• A gyakorlat messze áll ettől.

Jogi felelősség az elven belül

Határértkek

• Ha valaki határérték alatt bocsát ki anyagokat, akkor vele szemben nem lehet fellépni.
• A szennyező fizet elve alapján (ami tágabb, mint a jogi felelősség elve) azonban felelősségre vonható.
• Ehhez gazdasági eszközök: adót vetünk ki. Ha kevesebbet bocsát ki, akkor kevesebbet kell fizetnie.
• Ha jogszabálysértő magatartásról van szó, akkor bírságot lehet kiszabni, lehet korlátozni a kibocsátást. Ha ez nem állapítható meg, akkor mardnak a környezetgazdaságtani eszközök.

2007. március 6.

Társadalmi részvétel elve:

• a környezethasználatok engedélyezéseben hogyan vehetnek részt a társadalom tagjai
• állampolgárok beleszólhassanak abba, aminek a hatásait ők kénytelenek elviselni
• döntéshozatalban való részvétel
• iratbetekintési jog
• elmondhatja a véleményét, amit elvileg figyelembe kellene venni
• bizonyítékokat ajánlhatnak fel
• jogorvoslattal élhetnek a meghozott döntéssel szemben (fellebbezés)
• keresetet adhat be a bíróságon (per indítása)

(Felhasznált anyagok: saját jegyzet, Pikó Péter jegyzete. Köszönet érte!)

-- palacsint - 2007.02.28. -- palacsint - 2007.03.18.