Környezeti jog - Emissziókereskedelem

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen (vitalap) 2012. október 22., 11:42-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Valaszthato|KornyezetiJogEmissziokereskedelem}} '''2007. április 03.''', előadó: Babai-Belánszky Tamás * Kibocsátási jogok kereskedelme. * Kö…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


2007. április 03., előadó: Babai-Belánszky Tamás

  • Kibocsátási jogok kereskedelme.
  • Környezetgazdaságtani eszköz, most csak nagyvonalakban fogunk róla beszélni.
  • Nagy jelentőségű.
  • Éghajlatváltozás: a föld országai felismerték az üvegházhatást, CO2.
  • Az ipar a felelős, externáliát okoz, az ipar nyereséges, de más területen katasztrófát okoz.
  • Maximalizálni kellene a gázok kibocsátását.
  • Ennek jegyében:
    • ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény: nagyvonalakban
    • Kiotói jegyzőkönyv:
      • Konkrét számokat tartalmaz a 2008-2012 közötti időszakra.
      • Magyarország is részese, USA nem.
      • Oroszország 2005-ben lépett be, ekkor lépett működésbe.
      • Nemzetközi jogi kötelezettséget jelent a résztvevők számára (Kínának mondjuk pont nem).

A rendszer működése

  • Az ipari létesítmények kapnak egy-egy kvótát - ennyit bocsáthatnak ki maximum.
  • Az állam határozza meg.
  • Lista a Magyar közlönyben.
  • Lesz olyan cég, amelyik tudja teljesíteni, lesz olyan, amelyik nem.
  • Ha kevesebbet bocsát ki, mint a kvóta, akkor a felesleges eladhatja a többet kibocsátó cégeknek.
  • Ha többet bocsát ki, mint a kvótája, és nem vesz másoktól, akkor megbírságolják.
  • Az összkibocsátás nem növekszik.
  • Ösztönzőerő a környezetvédelmi beruházásokra: eladhatják a felesleget.
  • Szükséges a működéshez, hogy szűkösek legyenek a kvóták, különben mindenki eladni akar, és nem motiválja a cégeket semmi a környezetvédelmi beruházásokra.
  • Ha drága a piacon a kvóta, akkor lehet, hogy jobban megéri beruházniuk.
  • A kvóták előzetes becslésen alapulnak, de akár még lehet ennél kevesebb is.

Mi van a gyakorlatban?

  • Az államok ha szűken határozzák meg a kvótáikat, akkor a saját területükön működő cégekkel tolnak ki.
  • Ezért inkább jól ráhagytak, plusz kvótákhoz jutottak a cégek, túlkínálat volt a piacon.
  • Emiatt tavaly nem volt jól működő.
  • Következő években szűkösebb lesz, ezt vállalták az államok.
  • EU-s szándéknyilatkozat a további szigorításokról.