„Környezeti jog - A jogi felelősség” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Valaszthato|KornyezetiJogJogiFelelosseg}} '''2007. április 03.''', előadó: Babai-Belánszky Tamás * Jogsértő magatartás környezetvédelmi sze…”)
 
a (David14 átnevezte a(z) A jogi felelősség lapot a következő névre: Környezeti jog - A jogi felelősség)
 
(Nincs különbség)

A lap jelenlegi, 2013. február 5., 22:37-kori változata

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


2007. április 03., előadó: Babai-Belánszky Tamás

  • Jogsértő magatartás környezetvédelmi szempontból: a környezetveszélyeztetés, szennyezés és károsítás, továbbá a jogi előírások megsértése.
  • Miért jogi, és miért nem jogszabályi?
    • A környezethasználattal szemben elvárt követelményeket az egyedi hatósági határozatokat is figyelembe kell venni, nem csak a jogszabályokat.
    • Cégre vonatkozó határértékek határozatban is megállapíthatóak.
  • Miért kell ez?
    • A jogi előírás megszegése környezeti ártalmat nem jelent, csak kockázatot.
    • Pl.: a tevékenység csak egy előírást sért meg: csak engedélyt nem kér, a többi minden rendben. Ekkor a tevékenységet végzővel szemben fel lehet lépni különböző szankciókkal, bírságokkal.
    • Csak a jogsértő magatartással szemben lehet fellépni hatósági úton, ezért kell.

Felelősségi rendszer

  • A jogi felelősségen belül többféle felelősségi rendszer is létezik (3 db):
    1. Közigazgatási
    2. Polgári jogi
    3. Szabálysértési vagy büntetőjogi (A kettő együtt nem lehet, kizáró vagy.)
  • Ha van egy adott jogsértő magatartás, az ellen fel lehet lépni mind a három úton.
  • Pl.: alany lepkegyűjtő, fokozottan védett lepkéket találtak nála, mikor elkapta a természetvédelmi őr. Összesen volt vagy 25 darab, darabonként 100 ezer forint eszmei értékkel.
    • Büntetőjogi rész: fokozottan védett lepkék elpusztítása, 50-60e forint bírság.
    • Polgári joggal is beperelték: a lepkék állami tulajdonban vannak, 25*100eFt kártérítési összeg. Ezt is ki kellett fizetnie.
    • Közigazgatási jogi: a nemzeti park igazgatósága 12 millió forint bírság megfizetésére is kötelezte a jogszabályok alapján (erre végül nem kötelezték).
  • Tehát egy jogsértés esetén is felléphet mindhárom hatóság, mindegyik kiszabva a saját maga szankcióját.
  • Mindegyik önálló, és teljesen sajátos logikával bír, előfordulhat, hogy egyik alapján meg lehet bírságolni az illetőt, a másik alapján nem.
    • Pl.: parkolásnál a tulaj kötelezhető a bírság megfizetésére, szabálysértésnél csak a vezető.
  • A különbségekről lásd később.
  • Pl.: illegális hulladékelhelyezés:
    • Közigazgatási: ha a hulladék fajta alapján megállapítható, hogy ő volt, akkor bírságolható.
    • Szabálysértési: kell tanú, bizonyíték (fénykép, videofelvétel, stb.), hogy ő rakta oda.
    • Azt mondja a cég, hogy átadta a szemetet a közszolgáltatónak, de mégis a határban találják meg, akkor közigazgatási bírságot kiszabhatnak rá, ha biztosan az ő szemete volt, de szabálysértésit nem, hacsak nem tudják bizonyítani, hogy ő rakta oda.
  • A közigazgatási jogon belül is érvényes a párhuzamosság: több szerv is felléphet.
    • Pl.: otthoni hulladékégetés:
      • Jegyző azért bírságol, mert nem a kukásnak adta át a szemetet.
      • Környezetvédelmi Felügyelőség: légszennyezési bírság.


Melyik hatóság járjon el?

Közigazgatási

  • Mindig van olyan állami szerv, hatóság, amelyiknek a hatáskörébe tartozik az adott eset.
  • Ha értesül róla, akkor hivatalból eljár.

Polgári jogi

  • A polgári bíróság fog dönteni, nem hivatalból jár el, hanem a károsult keresete alapján.
  • Be kell perelni hozzá a másikat.
  • Ez alapján fogja a bíróság büntetni.
  • Csak azzal tud foglalkozni, amit a károsult kér: ha 3 millió forintot kér, akkor csak hármat kaphat, hiába okozott neki több kárt a másik.
  • Csak akkor, ha perel.

Szabálysértési vagy büntetőjogi

  • (A kettő együtt nem lehet, kizáró vagy.)
  • A rendőrség nyomoz.
  • Az ügyész képviseli a vádat.
  • A bíró ítél.
  • Feljelentés kell általában, ezután a rendőrség hivatalból fog eljárni.
  • Pl.: nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel feljelentem a szomszédot, és kiderül, hogy maradandó károsodás, akkor a súlyosabb miatt fogják szankcionálni.


Közigazgatási jogi felelősség

  • Objektív felelősségi rendszer.
  • Nem vizsgálják, hogy terheli-e felelősség, mulasztott-e, pusztán a jogsértés ténye alapot ad a felelősségre vonásra.
  • A jogsértés önmagában is büntethető.
  • A büntetőjoggal lehetne szembeállítani:
    • Ez szubjektív, bizonyítani kell, hogy tényleg ő volt-e a tettes.

Felelősségi eszközök

  • Kötelezések
  • Bírságok
  • Tilalmak


Kötelezések

  • Ez is lehet szankció.
  • Rendkívül sokféle lehet.
  • Környezetvédelmi szempontból kötelezheti például felülvizsgálatra, védő fasáv telepítésére, stb.
  • Példa, ami a környezetvédelemhez nem annyira kapcsolódik:
    • 91-es árvíz, a Szentendrei szigeten gátszakadás.
    • A sziget másik részéről elvitték a homokot a gátra, ott egy gödör keletkezett, ahonnan mások is elkezdtek építkezéshez homokot vinni, miközben előtte füves terület volt.
    • Később bányahatóság észrevette: engedély nélküli bányászati tevékenység.
    • Földhivatalnál: jogsértés, anyaglelőhely lett a gyepből.
    • Kötelezték az önkormányzatot az eredeti állapot helyreállítására.
    • A sziget alatt lévő ivóvízbázis is sérülékenyebbé vált, mivel vékonyodott a földréteg.
    • (Persze nem a gátat kell elbontani és onnan a földet visszavinni, de ugyanolyan minőségű földet lehet szerezni máshonnan is.)
    • Az árvíz után illett volna a jogi részét is elintézni a dolognak.
  • Másik példa:
    • Cég utat épít az önkormányzatnak, a keletkezett hulladékot meg lerakja az önkormányzat egyik telkén. Mindketten beleegyeztek, azt hitték, hogy el van intézve, de nem. Az összes érintett hatóság engedélye kell hozzá. KF adott rá határozatot, mikor tudomására jutott: el kell szállítani, átadni engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek.
  • Harmadik példa:
    • Az illető telkén találtak egy rakat növényvédőszeres csomagolást. Kötelezték az elszállításra, és adja át azt feldolgozni képes cégnek, majd az átvételi elismervényt mutassa be a KF-nek. Az elismervényt azonban nem mutatta be sokáig, KF bírságolt, az illető megtámadta. Bíróság azt mondta, hogy csak akkor bírságolhatta volna meg, ha újra kimegy és ott találja még a növényvédőszeres csomagolóanyagokat.

Bírságok

  • Sok fajtája létezik.
  • Van környezetvédelmi bírság, végrehajtási/eljárási bírság.
  • Környezetvédelmi bírság szabályai:
    • Ilyen lényegében nincs, gyűjtőfogalom, a környezetvédelmi jog területén kiszabott összes bírság ide tartozik.
    • Pl.: hulladékgazdálkodási, zajterhelési, légszennyezési, vízszennyezési, stb.
    • Ha valaki bírsággal szemben perel, akkor a per indításának feltétele, hogy letétbe helyezze az összeget, addig nem is foglalkoznak vele, amíg ez meg nem történik.
  • Bírságok általános jellemzői:
    • Objektív felelősség.
    • Arányosság jellemző, a bírság összege igazodik a jogsértés súlyához.
      • Jogszabályok írják le hogyan és mint.
      • Minden területhez külön-külön.
      • A szennyezőanyag mennyiségéhez igazodik, függ ettől.
      • Függ az anyag minőségétől is.
      • A bírság kiszabásánál figyelembe lehet venni minden körülményt.
        • Pl.: milyen mélyen van a felszín alatti víz, az adott terület vízgazdálkodási szempontból mennyire védendő, veszélyes hulladék-e?
    • A jogszabály meghatároz egy határidőt az adott hatóság számára.
      • Elévülés intézménye.
      • Tipikusan: a szakhatóság tudomására jutása után 1 év.
        • Bizonyítani kell tudni, hogy a hatóság több, mint egy éve is tudott az esetről.
      • Abszolút határidő: 3-5 éven túl már egyáltalán nem lehet bírságolni.
    • Néhol jelentkezik a progresszivitás:
      • Olyan magatartások esetén alkalmazható, ahol folyamatos a szennyezés hosszú idő óta.
      • Ha minden évben megbírságolják, akkor minden évben magasabb bírságot lehet kiszabni, csak azért, mert évek óta fennáll a szennyezés.
      • Pl.: szennyezés második évben: +100%, +10%, szennyezés harmadik évben: +200%, +20% -kal nő a bírság összege.
    • Ha valaki környezetvédelmi beruházásba kezd, akkor a progresszív bírság nem alkalmazható amíg az adott beruházás tart (amíg meg nem valósul), csak az alapbírság szabható ki. Ha meg megvalósult, akkor úgyis kevesebb lesz a szennyezés.


2007. április 03., előadó: Babai-Belánszky Tamás

Példák bírságokra
Hulladékkezelő telep

(Nagyvonalakban) A telep nem várta meg, amíg az engedély jogerőre emelkedik, hamarabb megkezdte a tevékenységét (hamarabb lesz profit). Ezért a KF megbírságolta. Példa időpontok:

  • 2006. március 10.: megkezdi a működést.
  • 2006. március 20.: Ekkor adta ki a bírságoló határozatot a felügyelőség.
  • 2006. április 28.: a hulladékkezelő volt bent a KF-nél, és szerinte ekkortól jogerős a KF engedélye.
  • 2006. május 10.: ekkor válik jogerőssé a KF engedélye.

A KF bírsága 2006. március 10. és 2006. május 10 közötti időtartamra szól. Ezt megtámadta a hulladékkezelő, mondván, hogy a KF már 2006. március 10-én is tudott az esetről, de csak 2007. március 20-án bírságol, az meg több, mint egy év. A bíróság szerint neki lett igaza, a KF a 2006. március 20 előtt történekért nem bírságolhat.

Másik érv, hogy ő április 28-án bent járt a KF-nél (amit igazolni is tudott), és bemutatta azokat az iratokat, amelyekben az esetleg fellebbezők lemondtak ezen jogukról, illetve ő sem akart fellebbezni, ezért nem a kitűzött május 10-én, hanem aznap jogerőssé vált az engedély. Ezért a 2006. április 28 - 2006 május 10. közötti időszakra sem bírságolhat a KF. Bíróság így látta.

Hulladékgazdálkodási bírság ismét

KF kiment a cég telephelyére, veszélyes hulladékok tárolását ellenőrizte. Talált olajat, ami nem megfelelően volt kezelve. A cég transzformátorok javításával foglalkozott, és szerinte nem hulladék volt, csak a javítás idejéig engedte le az olajat a trafókból, utána visszatöltötte volna. Elvileg nem lenne rossz érvelés, nem esik ki a körforgásból az olaj, de a cégnek bizonyítania kellene, hogy vissza fogja tölteni. Ezt nem tudta, bíróság jóváhagyta a bírságot.

Hulladékleltár

KF telephelyre kimegy, veszélyes hulladékot kezelő cégnél az amúgy rendben lévő tárlóhely mellett is találnak pár tonna hulladékot, egyszerűen a talajra helyezve. Bírság, a cég fellebbez: csak leltároztak (ami amúgy törvényi kötelezettségük), csak a leltározás időtartamára volt oda kirakva. Továbbá még arra hivatkozott utólag, hogy a felvett jegyzőkönyvben nem a ténylegesen ott lévő mennyiség szerepelt, hanem több.

Bíróság: irreleváns, hogy meddig van ott, a jogsértés megtörtént. A mennyiségről meg egyéb bizonyíték kellene, a jegyzőkönyv felvételekor kellett volna ráírni a jegyzőkönyvre, hogy szerintük az nem annyi.


Ingatlanadásvétel hulladékkal

Ingatlanvétel után a KF az ingatlan új gazdáját bírságolja az előző tulajdonos termelőtevékenysége folyamán keletkezett, de ottmaradt hulladékért (ha az nem teljesíti az előírásokat). Az új vevő hiába hivatkozik arra, hogy az valójában az eladóé. Hiába, ő a birtokos, az ő felelőssége. Ha a vevő nem tudott róla (mert mondjuk el volt ásva a hulladék), akkor valószínűleg sikerrel perelheti az eladót kártérítésért, de ez már másik ügy.


Tilalmak

  • Amikor a KF vagy bármely más hatóság megtilt valamilyen tevékenységet, amúgy is jogsértő magatartás további gyakorlásától tilt el.


Polgári jogi felelősség

  • A hétköznapok jogviszonyai, szerződések joga, családi jog, öröklési jog, stb.
  • Egymás (cég, magánszemély) közötti viszonyokat rendez.
  • Van két olyan terület, amit környezetvédelemre is fel lehet használni:
    1. Szomszédjog, birtokvédelem
      • Zavarások joga: zaj, rezgésokozás, bűz, stb.
    1. Kártérítés
      • Ha másnak kárt okoz, akkor hogyan és mint kell megtérítenie?
      • Mi az a kár egyáltalán?
  • Összevetve a közigazgatási joggal:
    • A közigazgatási jog közérdekeket helyezi előtérbe, míg a polgári jog a magánérdekeket védi.
    • A környezeti ártalmak nagy része magánérdeket nem sért, inkább csak közérdekeket.
      • Pl.: koszos Duna nem okoz senkinek kárt konkrétan, de a köznek annál inkább. Ebben az esetben polgári joggal nem lehet fellépni.
    • Amik magánérdekeket sértenek, ott fel lehet lépni polgári joggal.
      • Pl.: légszennyezés, konkrét kár nincs magánszemély részére. Ha tud ilyet bizonyítani, akkor perelheti polgári joggal.
      • Pl.: vegyiművek szennyezése elpusztított több száz méhcsaládot, a KF-hez ment a méhtulaj, de a KF csak bírságolni tud a határérték túllépése miatt, ami az államhoz megy, abból a méhész semmit sem fog látni. Ha kártérítést akar, akkor be kell perelnie a vegyiüzemet polgári peres úton.
      • Csalásnál, lopásnál is ez a helyzet, a büntetőjog csak lesitteli a bűnöst (a közérdeket képviseli), a kártérítést polgári peres úton kell érvényre juttatni.
    • Sokszor ellentét van a kettő között (lásd méhes példa).
    • Levegővédelmi szabályoknál van olyan, hogy ha valaki új, légszennyezéssel járó üzemet akar nyitni, akkor körülötte kell egy védelmi övezet, ahol azután már nem lehet emberi tartózkodásra tervezett új épületet építeni, stb. Ez a védelmi övezet viszont lehet, hogy nem csak az üzem területeit érinti. A példában egy termelő szántóját érintette, ott nem termelhetett utána semmit. A bíróság azt mondta, hogy megfelelően történt a védelmi terület kijelölése, így ezt nem tudta megtámadni, viszont kártérítésért nyugodtan perelhet.

Szomszédjog

  • A különböző zavaró hatásokkal szemben való fellépést teszi lehetővé.
  • Attól még lehet perelni (sikerrel), ha az adott zavaró magatartást jogszerűen folytatják. (Erre szoktak hivatkozni, de a két rendszer független egymástól.)
  • Pl.: építési jog, felépít jogszerűen egy épületet, de az még nem jelenti azt, hogy nem lehet beperelni és kártérítést nyerni.
  • Másik példa: felperes ablaka alatt vegyszereket kezdett el tárolni egy cég (jogszerűen), amitől az illető egészségi állapota jelentősen romlott. (Nyugalmazott vegyész volt, szóval már korábban is kijutott neki az ilyesmi.) A tárolás, bérlés, kezelés teljesen jogszerű volt, rendelkezett környezetvédelmi engedéllyel is. Mégis magánérdeket sért, kimutatható volt az okozati összefüggés, így el lehetett tiltani a céget a vegyszerek tárolásától.
  • Szomszédjogi szabály: A tulajdonos köteles tartózkodni attól, hogy másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarja.
  • Ki a szomszéd?
    • Nem csak közvetlen, hétköznapi értelemben, hanem mindazt jelenti, akire a zavaró hatás kiterjed - ők mind felléphetnek ellene.
    • Üzemi létesítményekkel szemben is lehet használni.
  • Mi a szükségtelen zavarás?
    • Bírói joggyakorlatra bízza a törvény, még iránymutatást sem ad.
    • Ebből következik, hogy van egyfajta szükségszerű zavarás: ha emberek egymás mellett élnek, akkor valamennyire mindenképp zavarják egymást.
    • Társadalmi szokásnak megfelelő.
      • Pl.: kocsma hamarabb bezár egy kis hegyvidéki városban, ahol már nyolckor pihennek az emberek, mint a főváros belvárosában, ahol hozzátartozik az éjszakai élethez. Ugyanígy állattartás. Lakótelepen lehet, hogy eltiltanák a lakót kakas tartásától, míg faluhelyen ez hétköznapi, megszokott dolog.
    • Pl.: egy épület a kilátás jogát elveszi egy másik háztól - lehet perelni, így már kevesebbet ér az adott ingatlan.
    • Pl.: volt egy körbevett udvara, ahova nem lehetett belátni. Építenek mellé valamit, amiről pont oda lehet látni - elveszi az intimitás jogát, ahol korábban bármit csinálhatott.
    • Gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos problémák a leggyakoribbak.
  • Pl.: mobilátjátszók: lakott területen is el szokták helyezni őket, általában fizetnek a telek tulajának, a szomszédok meg perelnek, mert nem hozzájuk telepítették, vagy tényleg zavarja őket. Ez szükségszerű zavarás-e? A mobilszolgáltató azzal érvelt, hogy ez hozzátartozik a civilizációs fejlődéshez, közérdekből csinálja (a koncessziós szerződés előírja, ahol az állam a másik fél), valamint nincs bizonyíték arra, hogy tényleg káros lenne-e. A felperesek meg azt mondták, hogy rontja a tájképet, csökkenti az ingatlanuk értékét, sőt még a villámcsapás arányát is növeli. Bíróság: mindenben a felpereseknek adott igazat. Közérdek, de ne a magánérdek rovására csinálja, vagy ha mégis, akkor lesz szíves megtéríteni a kárt. "Vak ember kilátáshoz való joga:" - az ingatlan értéke mindenképp csökkent, teljesen mindegy, hogy valós-e az emberek félelme. Továbbá azt is bizonyítani tudták, hogy máshova is elhelyezhette volt a tornyot, ahol kevésbé zavarta volna őket, így szükségtelen zavarás volt.
  • Milyen igények lehetnek, miket kérhetnek a károsultak?
    1. Zavaró személyt tiltsák el a zavarástól.
    2. Kártérítés
    • Főszabály (bírói gyakorlat) szerint kizáró vagy van a kettő között. Ez nincs így jogszabályba leírva, akadhatnak kivételek is (például a vegyészes esetnél).

Kártérítési jog

  • Polgári jog másik nagy területe.
  • Környezeti ártalommal összefüggésben következhet be.
  • A környezetben okozott károk csak kis részben jelennek meg magánérdekű kárként.
  • Az állam nevében az ügyész felléphet polgári perben.
  • Mit lehet (vagyoni) kárnak tekinteni?
  • Elemei:
    1. Tényleges értékcsökkenés: például kocsi összetörése, ami után 500 ezer forinttal kevesebbet ér.
    2. Elmaradt haszon: Mindazon jövedelemre is igényt tarthatok, amire joggal számíthattam mint károsult, amitől a károkozás miatt estem el.
      • Pl.: biogazda mellett vegyiüzem szennyez, tönkrement a termés, perelhet a kiesett nyereségért.
    1. Költségek: mindazon költségek, amelyek az adott károsító magatartás miatt merültek fel. Ezek is elszámolhatóak. Pl.: taxi, autóbérlés az első példánál a javítás ideje alatt.
      • Pl.: halastót csak alacsony vízszintig tudta feltölteni tavasszal a cég, mert odafészkelt egy védett madár, és a természetvédelmi hatóság megtiltotta neki (különben elpusztult volna a fészek). Erre a cég beperelte a hatóságot, elpusztultak a halivadékok, elmaradt a halak értékesítéséből adódó haszon, valamint plusz költségei is voltak, mert próbálkozott különböző módszerekkel tisztítani a vizet, hogy ne pusztuljanak el a halak. Nem nyert teljesen, mert a hatóság felhívása ellenére sem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének (jóváhagyott módon elriaszthatta volna a madarat még fészkelés előtt). Szóval ha ég a házad, akkor ha el tudnád oltani, akkor oltsd el, mert nem fog fizetni a biztosító.
    1. Nem vagyoni kár
      • Az első három vagyoni jellegű.
      • Ez egy hasraütésszerűen meghatározott összeg.
        • Pl.: jó hírnévhez fűződő jog, becsületsértés esetén.
        • Lehetetlen megmondani, hogy mennyit ér.
        • Felperes mondja meg az összeget (ami általában nagyon magas, és azt a bíróság lefaragja).
        • Ide tartoznak a balesetek, műhibaperek is.
      • A természetben is van rengeteg olyan tényező, amelyek nem forintosíthatóak, nem mondható meg konkrétan, hogy előtte mennyit ért a tiszta víz, tiszta levegő, élővilág, ha elpusztul.
        • Jogszabályi lehetőség, gyakorlata nem nagyon van.

2007. április 24., előadó: Babai-Belánszky Tamás

  • Kár meghatározása
    • Ha magánvagyont nem sért, akkor nincs károsult, de attól még lehet kár.
      • Nem lehetne perelni.
      • Például ha valaki saját ingatlanán veszélyes hulladékot tárol és az szennyezi a talajvizet, akkor sincs egyértelmű károsult.
  • Perindítási lehetőség: ügyész keresetindítási joga
    • A köz érdekében lép fel, a társadalom a károsult.
    • Pl.: volt olyan szennyvíztisztító, ami 2000 óta folyamatosan szennyezte a Dunát, valószínűleg kalkulálta a bírságot a költségvetésébe. Az ügyész megunta, pert indított ellene, ami rákényszerítette arra, hogy 2010-ig biztosítsa azt, hogy ne szennyezze tovább a folyót. Ha addig nem oldja meg, akkor bezárathatják az üzemet. A polgári peres út biztosította azt, amit a bírsággal nem tudtak elérni.
    • Víz-, és levegőszennyezés a legtipikusabb, plusz még az élővilág.
    • (A védett és fokozottan védett élőlények állami tulajdonban vannak.)
  • Elévülés
    • Környezeti ártalmak esetén 5 év.

Polgári jogi felelősség alapja

  • Aki környezetveszélyeztető tevékenységgel okoz kárt, az a kártérítési felelősség alól egy esetben mentesülhet: ha bizonyítani tudja, hogy a kár rajta kívülálló, külső és elháríthatatlan ok miatt keletkezett.
    • Környezetveszélyeztető tevékenység: ha nem mutatható ki, hogy az adott kárt környezetveszélyeztető tevékenységgel okozta, akkor enyhébb felelősség alá esik.
      • A környezetveszélyeztető tevékenység bármilyen igénybevétel (víz, talaj, stb.), ha az bármilyen kockázatot jelent.
      • Pl.: a repülőgépes permetezés a szigorúbb felelősség alá esik.
    • Elháríthatatlan és külső ok: ha nem tudja bizonyítani, akkor köteles megtéríteni a kárt.
      • Ilyen a vis major (földrengés, árvíz, nagy esőzés, nagy szélvihar, stb.)
      • Ha rendelkezésre áll olyan műszaki lehetőség, amivel el lehetne kerülni, akkor nem lehet elháríthatatlan.
      • Pl.: ha valaki külső, illetéktelen személy beavatkozik a folyamatába.
    • Ez egy elég szűk kimentési lehetőség.
    • Pl.: vízszennyezés a Mosoni-Duna ágon. A szennyvíztisztító határérték alatti tisztított szennyvizet bocsátott a folyóba. A kibocsátási pont alatt az ott tevékenykedő halgazdaság halai elpusztultak, felette nem. A halgazdaság beperelte a szennyvíztisztítót, aki a fentivel akart kibújni a felelősség alól. A tevékenysége amúgy a közigazgatási jog szerint rendben van (határérték alatt bocsátott ki).
      • Elháríthatatlan és külső ok: árhullám volt épp a Dunán, így ezen az ágon kvázi állóvízként viselkedett a folyó, a halak emiatt nem kaptak elég oxigént. Hogyan tudná megakadályozni a Duna árhullámát a szennyvíztisztító? Amúgy is meleg nyári időszak volt, ami nem kedvez a halaknak.
      • Bíróság ezt cáfolta:
        • Volt technika az oxigén pótlására, mégsem próbálták meg.
        • Kibocsátás előtt megvizsgálhatta volna a vízminőséget, és ha az nem megfelelő, akkor máshogy gondoskodik a szennyvíz elhelyezéséről (azt már nem mondták meg hogyan és hova).
        • Csak a tisztító bebocsátási pontjától történt meg a pusztulás, ez volt a végső kiváltó körülmény.
        • Azért nem külső ok, mert ő bocsátotta be a tisztított vizet, és ez idézte elő a pusztulást, nem a Duna árhulláma.

Büntetőjogi felelősség

  • Btk. létezik, felsorolja az összes bűncselekményt.
  • Környezeti sérelmek megtorlásával négy pontja foglalkozik:
    1. Állatkínzás
    2. Környezetkárosítás
    3. Természetkárosítás
    4. Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése

Állatkínzás

  • Csupán néhány éves törvény.
  • Aki gerinces állatot indokolatlanul úgy bántalmaz, hogy az alkalmas arra, hogy az adott élőlénynek az egészségi állapotát befolyásolja.
  • Ha nem megfelelő körülmények között tartják, az is állatkínzás.
  • Tiltott eszközzel halászik, vadászik.
  • Pl.: csapóvasak, indokolatlan szenvedés.
  • Bővebben: http://www.zoldmagazin.com/belso/modositas.html
  • Kb. 700-800 eset jutott bírói szakaszba eddig.

Természetkárosítás

  • Szerves része a környezetvédelemnek
  • Ki és hogyan követheti el?
    • Elkövetési tárgyak kettőssége:
      1. élőhelyekel és
      2. természetvédelmi területekkel szemben követhető el.
    • Főszabály: csak védett növényekre és állatokra vonatkozik
      • Minimumérték: 100 ezer forint.
      • Fokozottan védetteknél már nincs minimumérték, akkor már egy élőlény károsítása is természetkárosítás.
      • Aki engedély nélkül befogja, kiviszi az országból, behozza az országba, stb.
  • Három kategória:
    1. Nemzetközi oltalom alatt álló élőlények: tigrisek nemzetközi kereskedelme, egzotikus állatok.
    2. Nemzetközi szerződések által védett élőlények.
    3. Az ezekből készült termékek vásárlói.
  • Drog-, és fegyverkereskedelem után ez a harmadik legnagyobb biznisz a szervezett bűnözés számára.
  • Pl.: kaviár védett hal ikráiból, a magyar forgalmazó cég ellen indult eljárás, egy ikra 10 ezer forint, valami 1,5 milliárdra jött ki az eszmei érték.
  • Védett természeti területek:
    • Ha károsítja jelentős mértékben.
    • Általában beruházások (kivágják az erdőt, beszántják a gyepet, stb.)

Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése

  • Legkönnyebb elkövetni a cégek számára: egy engedélyt nem szerez be, vagy picit többet halmoz fel az engedélyezettnél, és máris.
  • Illegális hulladékelhelyezés is ide tartozik (erdőszélen, határban, stb.), csak ezek tetteseit általában lehetetlen megfogni.
  • Aki a hulladékgazdálkodási tevékenységét jogsértően folytatja.
  • Büntetőeljárást általában nem szoktak indítani, a bírság is elég szokott lenni a legtöbb esetben.

Környezetkárosítás

  • Mindazon magatartások, amelyek az előzőekbe nem fértek bele, ???
  • Levegő, talaj károsítása, víz (általában vegyi anyagok beszivárgása)
  • Ha vállalja, hogy helyreállítja az eredeti állapotot, akkor büntetlenséget élvezhet, mentesülhet a felelősség alól.

A környezetvédelmi büntetőjogról általában

  • Kevés eljárás indul.
  • A büntetőjog súlya nem jelentős a környezetvédelmi jogban.
  • Az elkövetők általában ismeretlenek (szemétlerakás az erdő szélén pl.).
  • 10-100e forint nagyságrendű pénzbüntetések általában.
  • Csak igen súlyos esetekben szabadságvesztés, de ha mégis, akkor is általában próbaidővel.