„Kódolástechnika” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
a (→ZH) |
a (→PZH) |
||
| (22 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
}} | }} | ||
| − | A tárgy | + | |
| + | A tárgy célja az információk tárolása illetve továbbítása során felmerülő három alapvető kódolási feladat fontosabb algoritmusainak megismertetése. Ezen területek az információ kisebb méretben történő ábrázolásához (tömörítő kódolás), hibázó kommunikációs csatornán történő továbbításához illetve hibázó tárakon történő tárolásához (hibakontroll kódolás) valamint érzékeny információk intelligens támadók elleni védelméhez (biztonsági kódolás) kapcsolódnak. | ||
| + | |||
== Követelmények == | == Követelmények == | ||
| − | |||
| − | |||
| − | === | + | === Előtanulmányi rend === |
| − | * | + | * [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez. |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | === A | + | === A szorgalmi időszakban === |
| − | *''' | + | * Az aláírás megszerzésének feltétele: |
| + | ** A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. | ||
| + | * '''Pótlási lehetőségek:''' | ||
| + | ** A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható. | ||
=== Jegy === | === Jegy === | ||
| − | *Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga (felfelé kerekítve). | + | * Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga (felfelé kerekítve). |
| + | * Ponthatárok: | ||
| + | :{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 120px; height: 40px;" | ||
| + | !Pont!!Jegy | ||
| + | |- | ||
| + | |0 - 39|| 1 | ||
| + | |- | ||
| + | |40 - 53|| 2 | ||
| + | |- | ||
| + | |54 - 67|| 3 | ||
| + | |- | ||
| + | |68 - 81|| 4 | ||
| + | |- | ||
| + | |82 - 100|| 5 | ||
| + | |} | ||
== Segédanyagok == | == Segédanyagok == | ||
| − | + | === Jegyzetek === | |
| − | + | * [[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]] | |
| − | **[[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]] | + | * [https://www.interkonyv.hu/konyvek/Kriptogr%C3%A1fia%20%C3%A9s%20alkalmaz%C3%A1sai Buttyán Levente - Vajda István: A kriptográfia és alkalmazásai (a data security-s diasorok erre a könyvre hivatkoznak Tk.-ként)] |
| − | + | * [[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]] | |
| − | + | * [[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]] | |
| − | + | * [http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet] | |
| − | + | * [[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf | Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]] | |
| − | **[[Media: | + | * [[Media:Kodtech_jegyzet_14_15_2_don.PDF | Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév]] |
| + | * [[Media:Tomor_kodtech_2020.PDF | Tömör kódtech összefoglaló - 2020]] | ||
| + | * [[Media:2021 - Kódtech éthetően - Benedek Boldizsár.pdf | Kódtech érthetően - 2021]] | ||
| + | |||
| + | === Segédanyagok a régi tárgyoldalról === | ||
| + | * [[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt | Ciklikus kódok]] | ||
| + | * [[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt | Konvolúciós kódok]] | ||
| + | * [[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt | Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]] | ||
| + | * [[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf | Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]] | ||
| + | * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt | Példa: Lineáris kódok]] | ||
| + | * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt | Példa: RS kódok]] | ||
| + | * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt | Példa: Ciklikus kódok]] | ||
| + | * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]] | ||
| + | * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]] | ||
| + | * [[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt | Előadás alatti gyakorlat anyaga]] | ||
| − | + | === Egyéb === | |
| − | + | * [[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]] | |
| − | + | * [[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf | A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]] | |
| − | + | * [https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése] | |
| − | + | * [https://docs.google.com/document/d/1VEB0Jw5Qs_y-zsbtEr8pSzSt2c8ztJL3j25COLZ2ZKY/edit?usp=sharing Elméleti kérdések] | |
| − | + | * [https://docs.google.com/document/d/1wR6VNLWQW7TPedtQmjZKF4KCMaogSa0rnZ_0JpL6H-k/edit?usp=sharing Összefoglaló jegyzet] | |
| − | + | * [[Kódolástechnika alapfogalmak]] | |
| − | |||
| − | * | ||
| − | |||
| − | |||
| + | == Kikérdező == | ||
| − | + | * [[Kódolástechnika Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ]] | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
== ZH == | == ZH == | ||
* 2006 | * 2006 | ||
| − | **[[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf | | + | ** [[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf | ZH megoldással]] |
| + | |||
* 2007 | * 2007 | ||
| − | **[[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf | | + | ** [[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf | ZH megoldással]] |
| + | |||
* 2008 | * 2008 | ||
| − | **[[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg | | + | ** [[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf | Megoldás]] |
| − | + | *** ''Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010)'' | |
| − | ***Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010) | + | |
* 2009 | * 2009 | ||
| − | **[[Media:Kodtech_zh_20091203.png | | + | ** [[Media:Kodtech_zh_20091203.png | ZH]], [[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf | Megoldás]] |
| − | + | ||
* 2010 | * 2010 | ||
| − | **[[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg | | + | ** [[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20101203.pdf | Megoldás]] |
| − | + | *** ''Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris.'' | |
| − | ***Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris. | + | *** ''4/d-re a megoldás: 3-szor'' |
| − | *** 4/d-re a megoldás: 3-szor | + | |
* 2011 | * 2011 | ||
| − | **[[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg | | + | ** [[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf | Megoldás]] |
| − | + | *** ''Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az <math>s^t = \begin{pmatrix} 1 \\ 1 \\ 0 \end{pmatrix}</math>.'' | |
| − | ***Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az <math>s^t = \begin{pmatrix} 1 \\ 1 \\ 0 \end{pmatrix}</math>. | + | |
* 2013 | * 2013 | ||
| − | **[[Media:Kodtech_zh_20131125. | + | ** [[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf | ZH]], [[Media:Kodtech_20131125_megoldas.pdf | Megoldás]] |
| − | + | *** ''Hiba: az 1. feladatban <math>y^4=y^2+1</math> helyett <math>y^4=y^2+y</math> van. A 4. feladat e) részében <math>5x^2</math> van begépelve <math>5x^3</math> helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba. '' | |
| − | ***Hiba: az 1. feladatban <math>y^4=y^2+1</math> helyett <math>y^4=y^2+y</math> van. A 4. feladat e) részében <math>5x^2</math> van begépelve <math>5x^3</math> helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba. | + | |
| − | |||
* 2014 | * 2014 | ||
| − | **[[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf | | + | ** [[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf | ZH megoldással]], [[Media:kodtech_zh_20141124_5megoldas.jpg | 5-ös feladat bővebb megoldással]] |
| − | ***Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3 | + | *** ''Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3'' |
| − | + | ||
* 2016 | * 2016 | ||
| − | **[[Media:Kódtech_zh_20161116.jpg | | + | ** [[Media:Kódtech_zh_20161116.jpg | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20161118_megoldas.pdf | Megoldás]] |
| − | + | ||
* 2017 | * 2017 | ||
| − | **[[Media:kodtech_zh_2017okt27mo.pdf| | + | ** [[Media:kodtech_zh_2017okt27mo.pdf | ZH megoldással]] |
| − | ***Hiba: az 3. feladat ''b)'' részének megoldásában nem megy a0-ba vonal | + | *** ''Hiba: az 3. feladat ''b)'' részének megoldásában: nem megy a0-ba vonal'' |
| + | |||
| + | * 2019 | ||
| + | ** [[Kódtech_ZH_2019]] | ||
== PZH == | == PZH == | ||
* 2006 | * 2006 | ||
| − | **[[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf| | + | ** [[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf | PZH megoldással]] |
| + | |||
* 2008 | * 2008 | ||
| − | **[[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf | | + | ** [[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf | Megoldás]] |
| − | + | ||
* 2011 | * 2011 | ||
| − | **[[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg | | + | ** [[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20111212_megoldas.pdf | Megoldás]] |
| − | + | *** ''Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS'' | |
| − | ***Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS | + | |
* 2013 | * 2013 | ||
| − | **[[Media:Kodtech_pzh_2013.png | | + | ** [[Media:Kodtech_pzh_2013.png | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_2013_megoldas.pdf | Megoldás]] |
| − | + | *** ''Hiba: 5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -> n-k=6 és t=(n-k)/2 -> t=3'' | |
| − | ***5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -> n-k=6 és t=(n-k)/2 -> t=3 | + | |
* 2017 | * 2017 | ||
| − | **[[Media:kodtech_pzh_2017_.PNG| | + | ** [[Media:kodtech_pzh_2017_.PNG| PZH]] |
| + | |||
| + | * 2021 | ||
| + | ** [[Media:Kodtech_pzh_2021osz.jpg| PZH]] | ||
== Vizsga == | == Vizsga == | ||
| − | * | + | * 2015 |
| − | **[https://docs.google.com/document/d/1pY6Yflcsr60TSri5Z-P8xDINeSr2i8R9YcwQfeLSXok/edit# Közösen szerkeszthető doksi a 2016.01.05-ei vizsga konzi feladatairól] | + | ** [https://docs.google.com/document/d/1pY6Yflcsr60TSri5Z-P8xDINeSr2i8R9YcwQfeLSXok/edit# Közösen szerkeszthető doksi a 2016.01.05-ei vizsga konzi feladatairól] |
| − | **[https://docs.google.com/document/d/1XRKAmMFNlcI__SNQU_al9VwnMMwEhZmiZzjvJcr3eqY/edit 2016.01.06 | + | ** [https://docs.google.com/document/d/1XRKAmMFNlcI__SNQU_al9VwnMMwEhZmiZzjvJcr3eqY/edit 2016.01.06 kidolgozás] |
| − | **[[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160120.jpg | 2016.01.20 | + | ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160120.jpg | 2016.01.20]], [[:Media:Kodtech_vizsga_20160120.pdf | Megoldás]] |
| − | + | ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_feladatsor.jpeg | 2016.01.13]], [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_megoldas.pdf | Megoldás]] | |
| − | **[[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_feladatsor.jpeg | 2016.01.13 | + | |
| − | ***[[:Media: | + | * 2016 |
| − | * | + | ** [[:Media:Kodtech_vizsga_20161219_megoldas.pdf | 2016.12.19 megoldással]] |
| − | **[[:Media: | + | |
| + | * 2021 | ||
| + | ** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_I-turnus.pdf | 2022.01.05. vizsga I. turnus]] | ||
| + | ** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_II-turnus-vizsga.pdf | 2022.01.05. vizsga II. turnus]] | ||
== Tippek == | == Tippek == | ||
| 141. sor: | 171. sor: | ||
Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz) | Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz) | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni. | Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni. | ||
| 151. sor: | 176. sor: | ||
Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak. | Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak. | ||
| − | Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati | + | Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladatok pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.) |
| − | |||
| − | |||
Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de. | Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de. | ||
| + | |||
| + | == Kedvcsináló == | ||
| + | * [[:Media:idea-public-key-crypto--dyn--fullviewsize.jpg | Nyilvános kulcsó titkosítás magyarázata IKEA módra]] | ||
| + | * Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János | Levendovszky aranyköpéseit]]. | ||
| + | |||
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}} | {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}} | ||
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}} | {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}} | ||
A lap 2022. január 17., 14:18-kori változata
A tárgy célja az információk tárolása illetve továbbítása során felmerülő három alapvető kódolási feladat fontosabb algoritmusainak megismertetése. Ezen területek az információ kisebb méretben történő ábrázolásához (tömörítő kódolás), hibázó kommunikációs csatornán történő továbbításához illetve hibázó tárakon történő tárolásához (hibakontroll kódolás) valamint érzékeny információk intelligens támadók elleni védelméhez (biztonsági kódolás) kapcsolódnak.
Tartalomjegyzék
Követelmények
Előtanulmányi rend
- Bevezetés a számításelméletbe 1 tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.
A szorgalmi időszakban
- Az aláírás megszerzésének feltétele:
- A ZH sikeres (min. 40%) megírása.
- Pótlási lehetőségek:
- A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
Jegy
- Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga (felfelé kerekítve).
- Ponthatárok:
Pont Jegy 0 - 39 1 40 - 53 2 54 - 67 3 68 - 81 4 82 - 100 5
Segédanyagok
Jegyzetek
- Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)
- Buttyán Levente - Vajda István: A kriptográfia és alkalmazásai (a data security-s diasorok erre a könyvre hivatkoznak Tk.-ként)
- 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal
- 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet (pdf változat)
- 2011-es kézzel írt órai jegyzet
- Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete
- Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév
- Tömör kódtech összefoglaló - 2020
- Kódtech érthetően - 2021
Segédanyagok a régi tárgyoldalról
- Ciklikus kódok
- Konvolúciós kódok
- Egy komplex példa RS és BCH kódolásra
- Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja
- Példa: Lineáris kódok
- Példa: RS kódok
- Példa: Ciklikus kódok
- Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)
- Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)
- Előadás alatti gyakorlat anyaga
Egyéb
- Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról
- A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.
- Tesztkérdések összesítése
- Elméleti kérdések
- Összefoglaló jegyzet
- Kódolástechnika alapfogalmak
Kikérdező
ZH
- 2006
- 2007
- 2008
- 2010
- 2011
- 2013
- 2014
- ZH megoldással, 5-ös feladat bővebb megoldással
- Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3
- ZH megoldással, 5-ös feladat bővebb megoldással
- 2017
- ZH megoldással
- Hiba: az 3. feladat b) részének megoldásában: nem megy a0-ba vonal
- ZH megoldással
- 2019
PZH
- 2006
- 2011
- 2017
- 2021
Vizsga
- 2015
Tippek
Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.
Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)
Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni.
Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.
Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladatok pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)
Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.
Kedvcsináló
- Nyilvános kulcsó titkosítás magyarázata IKEA módra
- Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani Levendovszky aranyköpéseit.
| Bevezetők | |
|---|---|
| 1. félév | |
| 2. félév | |
| 3. félév | |
| 4. félév | |
| 5. félév | |
| 6. félév | |
| 7. félév | |
| Bevezetők | |
|---|---|
| 1. félév | |
| 2. félév | |
| 3. félév | |
| 4. félév | |
| 5. félév | |
| 6. félév | |
| 7. félév | |
