IpariKepfeldolgozasEllenorzo01

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen (vitalap) 2012. október 21., 21:37-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|IpariKepfeldolgozasEllenorzo01}} __TOC__ == Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés Ellenörző kérdései - 1. hét== ====1. Milyen …”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés Ellenörző kérdései - 1. hét

1. Milyen tartományban érzékeny az emberi szem? Milyen kölcsönhatások lépnek fel a fény és az objektumok között?

Az elektromágneses sugárzás 400 és 700 nm közé eső részét érzékeljük. A fény megváltozik az útjába eső tárgyakkal való kölcsönhatás miatt:

  • A fény visszaverődik
  • A fény elnyelődik
  • A fény elhajlik, szóródik
  • A fény megtörik

2. Ismertesse az emberi szem felépítését!

Az emberi szem külső része:

  • Sclera: inhártya.
  • Pupilla: lyuk.
  • Írisz, szivárványhártya: olyan, mint a fényképezőgép blendéje - divatos színekben készül. Az írisznek elegendően sötétnek kell lennie ahhoz, hogy ne verjen vissza túl sok fényt (jusson a szembe is). Az albínóknak pl. emiatt gyenge a látása.

A szem belső része:

  • Szaruhártya: vékony, átlátszó burkolat a szemgolyón. A szem legfontosabb fénytörő/fókuszáló része.
  • Szemlencse: fókusztávolsága változtatható a közeli/távoli látáshoz (ld. később).
  • Fovea, sárga folt: a retina része, a látómező középső részének felel meg.
  • Vakfolt: a retina idegkivezetésre szolgáló része.
  • Látóideg
  • Csarnok/aqueous humor: folyadékkal (csarnokvízzel) töltött rész a szemlencse előtt.
  • Hátsó kamra/vitreous humor: zselés folyadékkal(üvegtest) töltött rész a szemlencse mögött.


A látás első lépése az, hogy fény jut a szembe. Ezt a fényt a szaruhártya és a szemlencse fókuszálja a retinára, egy vékony idegszövet rétegre a szem hátsó részén, amely fotoérzékelőket tartalmaz. A fotoérzékelők a fényt ingerekké alakítják, melyek az agyba kerülnek.


Ezen a helyen volt linkelve a 1-2_emberi_szem.jpg nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)


3. Ismertesse az emberi szem fotoérzékelőinek spektrális érzékenységét és eloszlását a retinán!

  • A pálcikák érzékenyek, a fekete-fehér látást szolgálják
  • A csapocskák jó megvilágításnál, a színeket érzékelik, három típusuk létezik
  • A csapocskák három típusa különböző spektrális érzékenységgel rendelkezik
  • A fotoérzékelők eloszlása a retinán: a fovea szinte csak csapocskákat, a látómező széle dominánsan pálcikákat tartalmaz:
  • Ez azt okozza, hogy a látómező közepén jó, a szélein azonban színte megszűnik a színek érzékelése
  • Gyenge fényben a perifériás látás az érzékenyebb (a csillagok fényesebbek, ha nem nézünk közvetlenül rájuk)
  • Éjjeli állatoknak pálcikára épül a látásuk

4. Ismertesse az emberi látás kontraszt- és síkfrekvencia-függésének sajátosságait!

  • A kontrasztküszöb hirtelen ugrásoknál lokálisan csökken
  • Az intenzitásérzékelés függ a környezettől
  • Ha f fényességen vizsgáljuk az érzékenységi küszöböt (vagyis, hogy milyen [math] \Delta f [/math]-re lesz már f és [math] f+\Delta f [/math] megkülönböztethető), akkor azt tapasztaljuk, hogy a [math] (\Delta f)/f [/math] arány közel állandó. Ez az arány a Weber-tört.
  • Az érzékelhető kontraszt függ a síkfrekvenciától is: ha nagyon magas (sűrűn váltakozó sávok), vagy nagyon alacsony (lassú változások), akkor kevésbé érzékeljük, mint ha közepes lenne. Ez a színérzékelésnél kicsit különbözik: ott alacsony frekvenciás változásokat (hosszú csík, egyik végétől a másikig fokozatosan vált pirosból zöldbe) is könnyen észlelünk.

5. Ismertesse az emberi térérzékelés komponenseit!

  • monokuláris („egy szemmel”)
  • binokuláris („két szemmel”)
  • extraretinális (nem látványból származó)

6. Ismertesse a monokuláris térérzékelés elemeit!

  • Árnyalás és a kontúrok
  • A tárgy mérete
  • Légköri torzítások
  • Lineáris perspektíva

7. Ismertesse a binokuláris érzékelés alapelvét!

  • Nagy távolságnál a bezárt szög csökken
  • A szögkülönbség észlelése is csökken
  • Kis távolságkülönbségek észlelése nem lehetséges
  • Több lehetséges megfeleltetés, csak egy lehet helyes

8. Ismertesse az extraretinális térérzékelés elemeit!

  • Mozgásalapú sztereo: Ahogy az objektum elhalad előttünk, vagy mozgatjuk a szemünket, a közeli objektumok képe jobban elmozdul
  • A 3D hatások egy másik része azon alapul, hogy a szemünket mozgatjuk ahhoz, hogy az objektumokat szemügyre vegyük.

A közeledési sebesség:

  • Közeledünk az objektumokhoz
  • A közelebbiek gyorsabban növekednek
  • A távolabbiak lassabban

9. Fényáram, fényerősség, fénysűrűség, megvilágítás mértékegységei. Adja meg ismert jelenségekre a nagyságrendeket is.

Ezen a helyen volt linkelve a 1-9_mertekegysegek.jpg nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)


Ezen a helyen volt linkelve a 1-9_tipikus_ertekek_1.jpg nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)


Ezen a helyen volt linkelve a 1-9_tipikus_ertekek_2.jpg nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)


10. CCD érzékelők ,működése, jellemző műszaki adatai

  • Charge Coupled Devices = töltéscsatolt elem
  • Félvezető kivitelezésű töltéscsatolású elemek az optikai érzékelők legfontosabb képviselői.
  • Úgy sorolvasókban, lapolvasókban mint álló és mozgóképfelvevőkben használatosak.
  • A többszínű felvételt stúdiókameráknál három külön érzékelővel, amatőrkameráknál egy színszűrőkkel ellátott, kombinált érzékelővel szokás előállítani.
  • Az alapelvet 1970 táján fejlesztették ki a Bell Laboratóriumokban. Olyan eszközöket készítettek, melyek ún. MOS (Metal Oxide Semi-conductor, Fém-Oxid Félvezető) alapú kondenzátorokat használtak föl analóg jelek, különböző nagyságú töltéscsomagok tárolására. Ezekből a kis tárolókból többezer darabot tudtak elhelyezni egy parányi félvezető-lapocskán, s ezeket egy kiolvasó áramkörrel összekötve memóriaegységeket, optikai érzékelőket alkottak.
  • CCD chip meretei: 32x32-től az 5192x5192 pixelig (400-1000nm-ig erzekel kb). 15 nm-es, átlagos pixelmérettel számolva a felbontás 66 vonal/mm, ami elmarad néhány, akár 300-400 vonal/mm-es felbontást elérő fotoemulzióktól. Ráadásul a valódi felbontás ennél rosszabb. A kép legkisebb rögzíteni kívánt részleteinek ugyanis legalább két-két pixelre kell esni (Shannon-féle mintavételezési tétel), különben ezek egybemosódhatnak.

11. PSD érzékelők működési elve, jellemző adatai, felhasználási területe

  • PSD detektorok: fogjunk egy hosszú, keskeny téglalap alakú fotodiódát. Ha egy ponton megvilágítjuk, a keltett áram egy része az egyik vége felé, a másik része a másik vége felé fog lefolyni, és a két áram aránya a pont és a két szél közti szakasz ellenállásától, vagyis hosszától függ, így a két áram különbségéből és összegéből a teljes fényerősség és a pont helye is számítható. A módszer két dimenzióban is működik.
  • Egy ilyen eszköz felhasználható 3D kamera készítésére (azaz egy felület letapogatására pontszerű fényforrással).


-- OBrien - 2009.06.03.