„Intelligens közlekedési rendszerek” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „{{Tantárgy | név = Intelligens közlekedési rendszerek | tárgykód = VITMMA09 | szak = | kredit = 4 | félév = 1 | kereszt = | tanszék = TMIT | jelenlét = | m…”)
 
 
(14 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
{{Tantárgy
 
{{Tantárgy
 
| név = Intelligens közlekedési rendszerek
 
| név = Intelligens közlekedési rendszerek
| tárgykód = VITMMA09
+
| tárgykód = VITMMA10
 
| szak =  
 
| szak =  
 
| kredit = 4
 
| kredit = 4
| félév = 1
+
| félév = 2
 
| kereszt =  
 
| kereszt =  
 
| tanszék = TMIT
 
| tanszék = TMIT
 
| jelenlét =  
 
| jelenlét =  
 
| minmunka =  
 
| minmunka =  
| labor =  
+
| labor = nincs
| kiszh =
+
| kiszh = nincs
| nagyzh =  
+
| nagyzh = nincs
 
| hf = 1 db
 
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli és szóbeli
+
| vizsga = írásbeli
 
| levlista =  
 
| levlista =  
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMMA09/
+
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMMA10/
| tárgyhonlap = http://www.tmit.bme.hu/vitmma09
+
| tárgyhonlap = http://www.tmit.bme.hu/vitmma10
 
}}
 
}}
  
A tárgy betekintést nyújt a vezetéknélküli szenzorhálózatok szerteágazó témakörébe. Tárgyalja a – tipikusan – szerény erőforrásokkal rendelkező eszközökkel való adatgyűjtés, adatfeldolgozás és (ad-hoc) hálózati kommunikáció problémakörét, ismerteti a szükséges middleware szolgáltatásokat, illetve kitér a szenzorhálózatokkal kapcsolatos biztonsági és privacy kérdéskre is. Hangsúlyt kapnak a szenzorhálózatok fontosabb jelen és jövőbeni alkalmazási területei, különösen az intelligens környezetekhez (város, munkahely, otthon) köthető alkalmazások és szolgáltatások.
+
A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az intelligens közlekedési rendszerek alapjait, elsősorban a kommunikációs hálózatok szempontjából. A tárgy keretében bemutatjuk a közlekedési infrastruktúrát, a járműveket és a kapcsolódó érzékelőket egységes rendszerbe szervező infokommunikációs megoldásokat. Ezen belül hangsúlyos szerepet kapnak a járművek közti önszerveződő és elosztott kommunikációs rendszereket megvalósító módszerek, amelyek túllépnek a hagyományos fix infrastruktúrájú mobil rendszerek (pl. GSM) korlátain. Ezen kívül kitérünk a járművön belüli (inter-vehicle) kommunikációra, a globális pozicionáló rendszerekre, illetve hangsúlyt fektetünk a járművek és az intelligens környezet, a kiépített infrastruktúra közötti (vehicle-to-infrastructure) kommunikációra is. (tárgyhonlapról)
  
 
==Követelmények==
 
==Követelmények==
  
A tárgyból nincs ZH, viszont 3-4 fős csoportokban dolgozva házi feladatot kell leadni. Az egyes csoportok jelentkezhetnek az előadók által felkínált témákra. A munka végeztével a többi csoport tagjainak kiselőadást kell tartani az adott témakörben. A cél, hogy alapszinten mindenki minden platformmal megismerkedjen, és a csoport a választott platformját mélyebben is ismerje.
+
A tárgyból nincs ZH, viszont 3-4 fős csoportokban dolgozva házi feladatot kell leadni. Az egyes csoportok jelentkezhetnek az előadók által felkínált témákra. A munka végeztével a többi csoport tagjainak kiselőadást kell tartani az adott témakörben. A cél, hogy alapszinten mindenki minél több rendszerrel megismerkedjen, és a csoport a választott feladathoz tartozó eszközöket mélyebben is megismerje.
 +
 
 +
2015 ősz példa házi feladatok:
 +
 
 +
*találkozó-szervező Uber Api segítségével
 +
*találkozó-szervező Futár Api segítségével
 +
*találkozó-szervező Waze segítségével
 +
*forgalom-szimuláció
 +
*intelligens parkolás szimulációja
 +
 
 +
[[Media:vitmma10-gyakorlatok.pdf|2017 ősz példa házi feladatok]]
 +
 
 +
==Órai anyagok==
 +
 
 +
hasznos: [https://www.youtube.com/watch?v=wlyibjrHhrs AODV routing]
  
 
==Vizsgák==
 
==Vizsgák==
  
*[[Media:Szenzorhalozatok_vizsga_20150526.pdf|Vizsga 2015.05.26]] emlékezetből
+
===2015 ősz===
*[[Media:Szenzorhalozatok_vizsga_20150602.pdf|Vizsga 2015.06.02]] emlékezetből
+
A csoport:
 +
#MANET és VANET különbségek, VANET pozícionáló algoritmusok (15p)
 +
#VII tervezés és tesztelés eredményei (12p)
 +
#3db CAN bizonsági megoldás felsorolása, rövid jellemzésük (8p)
 +
#WAVE és 802.11 kapcsolata, használt csatornák elnevezése (6p)
 +
#Okos város technológiák egy társadalmi előnye/hátránya (4p)
 +
B csoport:
 +
#MANET és VANET különbségek, VANET pozícionáló algoritmusok (15p)
 +
#WAVE és 802.11 kapcsolata, használt csatornák elnevezése + forgalom szimuláció fajtái (granularitás szempontból) (12p)
 +
#ITS hálózatok felépítése, főbb komponensek rövid jellemzése (8p)
 +
#VANET támadó/támadás típusok (6p)
 +
#Okos város technológiák egy társadalmi előnye/hátránya (4p)
 +
===2016 ősz - elővizsga===
 +
#Car pooling, Car sharing, Car renting közötti különbségek
 +
#Proaktiv és reaktiv routing közötti különbségek
 +
#Három féle next hop megoldás Mohó továbbküldés esetén
 +
#IEEE 1609.4 esetén SCH (service channel), és CCH (control channel)közötti váltás egycsatornás megoldásban? Illetve hogy lehet ezt javítani?
 +
#LTE D2D (device to device) és 802.11p közötti különbség (hálózatszervezés szempontjábál)
 +
===2016 ősz - 1.vizsga===
 +
#Mi a célja a HOV és HOT sávoknak? Mik az előnyök, hátrányok?
 +
#AODV routing. Reverse és forward path pointer szerepe, hogyan állítjuk be? Érvényességi idejük?
 +
#A LAR és AODV routing közötti fő különbségek.
 +
#IEEE 802.11 és 802.11p összehasonlítása (sáv, sávszélesség, moduláció, közeg hozzáférés).
 +
#Központi és elosztott kommunikációs architektúra összehasonlítása néhány szempont alapján.
 +
 
 +
===2017 ősz - 1.vizsga===
 +
#Car pooling, Car sharing, Car renting közötti különbségek, előnyök és hátrányok?
 +
#Proaktiv és reaktiv routing közötti különbségek, tekintettel a késleltetés, jelzésforgalom és mobilitás szempontjából?
 +
#Három féle next hop megoldás Mohó továbbküldés esetén?
 +
#Önvezető autók automatizálási szintjei?
 +
#LTE D2D (device to device) és 802.11p közötti különbség (valami kommunikációs szempontból)?
  
 
[[Category:Valaszthato]][[Category:Villamosmérnök MSc]]
 
[[Category:Valaszthato]][[Category:Villamosmérnök MSc]]

A lap jelenlegi, 2020. január 21., 20:59-kori változata

Intelligens közlekedési rendszerek
Tárgykód
VITMMA10
Általános infók
Kredit
4
Ajánlott félév
2
Tanszék
TMIT
Követelmények
Labor
nincs
KisZH
nincs
NagyZH
nincs
Házi feladat
1 db
Vizsga
írásbeli
Elérhetőségek


A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az intelligens közlekedési rendszerek alapjait, elsősorban a kommunikációs hálózatok szempontjából. A tárgy keretében bemutatjuk a közlekedési infrastruktúrát, a járműveket és a kapcsolódó érzékelőket egységes rendszerbe szervező infokommunikációs megoldásokat. Ezen belül hangsúlyos szerepet kapnak a járművek közti önszerveződő és elosztott kommunikációs rendszereket megvalósító módszerek, amelyek túllépnek a hagyományos fix infrastruktúrájú mobil rendszerek (pl. GSM) korlátain. Ezen kívül kitérünk a járművön belüli (inter-vehicle) kommunikációra, a globális pozicionáló rendszerekre, illetve hangsúlyt fektetünk a járművek és az intelligens környezet, a kiépített infrastruktúra közötti (vehicle-to-infrastructure) kommunikációra is. (tárgyhonlapról)

Követelmények

A tárgyból nincs ZH, viszont 3-4 fős csoportokban dolgozva házi feladatot kell leadni. Az egyes csoportok jelentkezhetnek az előadók által felkínált témákra. A munka végeztével a többi csoport tagjainak kiselőadást kell tartani az adott témakörben. A cél, hogy alapszinten mindenki minél több rendszerrel megismerkedjen, és a csoport a választott feladathoz tartozó eszközöket mélyebben is megismerje.

2015 ősz példa házi feladatok:

  • találkozó-szervező Uber Api segítségével
  • találkozó-szervező Futár Api segítségével
  • találkozó-szervező Waze segítségével
  • forgalom-szimuláció
  • intelligens parkolás szimulációja

2017 ősz példa házi feladatok

Órai anyagok

hasznos: AODV routing

Vizsgák

2015 ősz

A csoport:

  1. MANET és VANET különbségek, VANET pozícionáló algoritmusok (15p)
  2. VII tervezés és tesztelés eredményei (12p)
  3. 3db CAN bizonsági megoldás felsorolása, rövid jellemzésük (8p)
  4. WAVE és 802.11 kapcsolata, használt csatornák elnevezése (6p)
  5. Okos város technológiák egy társadalmi előnye/hátránya (4p)

B csoport:

  1. MANET és VANET különbségek, VANET pozícionáló algoritmusok (15p)
  2. WAVE és 802.11 kapcsolata, használt csatornák elnevezése + forgalom szimuláció fajtái (granularitás szempontból) (12p)
  3. ITS hálózatok felépítése, főbb komponensek rövid jellemzése (8p)
  4. VANET támadó/támadás típusok (6p)
  5. Okos város technológiák egy társadalmi előnye/hátránya (4p)

2016 ősz - elővizsga

  1. Car pooling, Car sharing, Car renting közötti különbségek
  2. Proaktiv és reaktiv routing közötti különbségek
  3. Három féle next hop megoldás Mohó továbbküldés esetén
  4. IEEE 1609.4 esetén SCH (service channel), és CCH (control channel)közötti váltás egycsatornás megoldásban? Illetve hogy lehet ezt javítani?
  5. LTE D2D (device to device) és 802.11p közötti különbség (hálózatszervezés szempontjábál)

2016 ősz - 1.vizsga

  1. Mi a célja a HOV és HOT sávoknak? Mik az előnyök, hátrányok?
  2. AODV routing. Reverse és forward path pointer szerepe, hogyan állítjuk be? Érvényességi idejük?
  3. A LAR és AODV routing közötti fő különbségek.
  4. IEEE 802.11 és 802.11p összehasonlítása (sáv, sávszélesség, moduláció, közeg hozzáférés).
  5. Központi és elosztott kommunikációs architektúra összehasonlítása néhány szempont alapján.

2017 ősz - 1.vizsga

  1. Car pooling, Car sharing, Car renting közötti különbségek, előnyök és hátrányok?
  2. Proaktiv és reaktiv routing közötti különbségek, tekintettel a késleltetés, jelzésforgalom és mobilitás szempontjából?
  3. Három féle next hop megoldás Mohó továbbküldés esetén?
  4. Önvezető autók automatizálási szintjei?
  5. LTE D2D (device to device) és 802.11p közötti különbség (valami kommunikációs szempontból)?