„InfoszakMobilInoora2010 03” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|InfoszakMobilInoora2010_03}} ==Mobil Infokom== ===3. óra=== * mondott valamit a laborról: küldött emailt * O-H modell * Módosítás * <…”)
 
 
112. sor: 112. sor:
 
**** kevés állapotú mod
 
**** kevés állapotú mod
  
[https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoszak/InfoszakMobilInoora2010_02 << Előző]  [https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoszak/InfoszakMobilInoora2010_04 Kövezkező >>]  
+
[[InfoszakMobilInoora2010__02| << Előző]]  [[InfoszakMobilInoora2010_04| Kövezkező >>]]  
  
  

A lap jelenlegi, 2013. december 19., 11:56-kori változata

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


Mobil Infokom

3. óra

  • mondott valamit a laborról: küldött emailt
  • O-H modell
  • Módosítás
  • [math] L_p = L_{O-H} + L_{Dif} - L_{terep} [/math]
  • pl L_{terep}:
    • víz: 20
    • erdő: 8
  • Walfish-Ikergami: Városi modell
    • Line Of Sight: adó és vevő közt optikai rálátás
      • Utcán, tereken
      • [math] L_{LOS} = 42.6 + 20 * lg(f) + 26 * lg(d) [/math]
    • Non Line Of Sight:
      • [math] L_{NLOS} = 32.4 + 20 * lg(f) + 20 * lg(d) + L_{rsd} + L_{msd} [/math]
      • [math] L_{rsd} [/math]: az utak körüli épületek
      • [math] L_{msd} [/math]: távoli tetőkön szórás
        • átlagos utcaszélesség
        • épületmagasság
        • utvaitány az antennához képest

Beltéri lefedettség

  • behatolási csillapítás: penetration loss
  • "ez egy egyszerű decibel"
  • [math] L_B = 10-20dB [/math]
  • beltéri lefedettségszámítás:
    • bent van a bázisállomás a zépületben
    • egy modell, "hátha megkérdezem"
      • [math] L_{in} = L_{0} + L_{C} + \sum_{\forall i}(n_{wi} * L_{wi}) + (n_f) * L_f [/math]
      • [math] L_{wi} [/math] az i típusú fal csillapítása
      • [math] n_{wi} [/math]: az i típusú fal száma az adó és a vevő közt
      • [math] n_f [/math]: az adó és a vevő közti padlók száma
      • [math] L_f [/math]: Padlók száma
      • [math] l = (n_f+2)/(n_f+1) - k [/math] ahol a k egy empirikus konstans...

Fading

  • a többutas terjedés miatt jön létre
  • Rayleigh fading
    • a jel amplitudója egy Rayleigh eloszlású véletlen csillapítással elosztódik
    • sűrűségfüggvény így néz ki:
      • [math] f(x) = x/\varrho^2 * \mathrm{e}^{\frac{-x^2}{(2*\varrho^2)}} [/math]
      • a jel fázisa egyenletes a 0-2pi
  • Pice fading
    • van egy direkt terjedési út, meg végtelen terjedési út
  • Lognormal fading (lassú fading)
    • [math] L_P = L_(O-H) + L_{norm} [/math]
    • [math] E(L_{norm}) = 0 [/math]
    • Szórása normál eloszlású

Mit viszünk át konkrétan?

  • biteket akarunk átvinni
  • bitsorozat
    • hibavédő kódolás
    • interleaving: több csomagos hancúrpancúr (a burstos hibaeloszlás miatt jó)
    • scrambling
  • Modulációk típusai
Általában: g(t) = A(t) * cos(2*Pi*f_0*t + Fi(t))
						 |								|
						Információ				Információ
    • [math] g(t) = A(t) * cos(\varphi(t)) * cos(2*\pi*f_0*t) - A(t) * sin(\varphi(t)) * sin(2*\pi*f_0*t) [/math]
    • I: fázisban lévő komponenes, Q: Kvadratúra komponens
    • Dig. komm (1 szimbólumidő)
    • [math] S = S_I* cos(\omega_0*t) - S_Q * sin(\omega_0*t) [/math]
    • [math] S_{ekv} = S_I + j * S_Q [/math]
  • A moduláció jellemzése
    • konstallációs diagramm
      • egy ábrán i és q koordináta tengelyekkel [math] S_I [/math] és [math] S_Q [/math] lehetséges értékei
      • pl: ON-OFF keying
        • [math] S_I [/math] = 1 vagy 0
        • [math] S_Q [/math] = 0 mindig
        • ez az amit nem csinálunk gyakorlati rendszerben
        • jött egy rajz amiben volt egyes is, meg nulla is
      • "lehet ennél bonyolultabb? Hát persze!"
        • BPSK (Binary Phase Shift Keying)
        • -1, 1 a fázisok eltolása
        • gyakorlati megvalósítás úgy működik, hogy van egy alap modulálatlan szinusz, amihez mindig hasonlítom
      • Példa:
        • bits: 300kbps
        • vivő: 900 Mhz
        • 1 bitidő alatt 3000 periódus megy le
        • hány méter hosszú egy bit?
          • a terjedési sebesség = 3*10^8m/sec
          • bitsebesség = 3*10^5
          • 1 bit = 1000 méter
      • Megtehetem-e hogy több bitet viszek át? Hát hogyaviharbane.
      • QPSK (tudod: négy irány két bit)

* melyik a jobb? mindig csak egy bitet hibázzanak * törekedni kell, hogy a szomszédos qpsk régiók közt csak egy bit különbség legyen

      • 4-QAM
        • ennek ugyanaz a bithibaaránya, mint a másiknak
      • 64-QAM - gyors wifi, hsdpa-ban is benne van
        • ha nagy az eső, akkor halnak ki az ilyen érzékeny cuccok
      • EDGE-ben 8-PSK van
      • Ide jön egy ilyen kép, amibe van egy csúnya szummás képlet meg két ilyen doboz cucc, amibe belevezettünk a bemenő 4 bitet, az meg kiadja azt a két S-et

Frekvencia moduláció

  • [math] s(t) = cos(2*Pi * (f_0 +- \delta f)*t) [/math]
  • hibára annyira nem érzékeny, viszont szélesebb sávot használ
  • "a huavek meg ezek a srácok bele tudják rakni..."
  • AMC (Adaptive Modulation Coding)
    • a mobil/BS méri a csatorna minőségét
      • mér egy jelzaj viszonyt
      • ha jó a csatorna, akkor
        • gyenge kódolás elég
        • sok állapotú moduláció lehet
      • ha rossz a csatorna
        • erős kódolás kell
        • kevés állapotú mod

<< Előző Kövezkező >>


-- Liba - 2010.02.20.