„Informatika 2 - PHP alapok labor” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
23. sor: 23. sor:
 
Ennek hatására létrejön három változó:
 
Ennek hatására létrejön három változó:
  
* Egy '''Sring''' típusú, '''szoveg''' nevű változó, melynek értéke: '''Első PHP oldalam'''
+
* Egy '''String''' típusú, '''szoveg''' nevű változó, melynek értéke: '''Első PHP oldalam'''
 
* Egy '''int''' típusú, '''szam''' nevű változó, menynek értéke: '''12'''
 
* Egy '''int''' típusú, '''szam''' nevű változó, menynek értéke: '''12'''
 
* Egy '''bool''' típusú, '''logikai_ertek''' nevű változó, melynek értéke: '''false'''
 
* Egy '''bool''' típusú, '''logikai_ertek''' nevű változó, melynek értéke: '''false'''

A lap jelenlegi, 2018. április 20., 09:00-kori változata

← Vissza az előző oldalra – Informatika 2

Ez az oldal az Informatika 2 című tárgy - PHP alapok labor beugrókérdéseinek kidolgozását tartalmazza.
Az aktuális segédlet az aktuális (ajánlott) beugrókérdésekkel bejelentkezés után megtalálható a tanszéki honlapon a 5. gyakorlat segédlet címen (2013 tavasz).

Jelenleg még elég hiányos a kidolgozás, továbbá évről évre kismértékben változhatnak beugrókérdések. A tanszéki honlapról mindig elérhető az aktuális mérési útmutató, mely az aktuális beugrókérdéseket tartalmazza.

FONTOS: Ezektől eltérő kérdések is előfordulhatnak a beugrókban! Ezek csak irányadó kérdések, így ajánlott a segédlet alapos áttanulmányozása is.

Kérlek szerkesszétek, aktualizáljátok!

Milyen különbségek vannak a PHP és egy erősen típusos nyelv (pl. Java) típuskezelése között?

A PHP gyengén típusos nyelv, ez azt jelenti, hogy a változókat bárhol deklarálhatjuk, és azok a tartalmuknak megfelelő típussal jönnek létre, ami később dinamikusan változhat. Ha olyan változót próbálunk használni, ami még nem létezik, akkor magától létrejön. A változó nevek dollár jellel ($) kezdődnek, második karakterük nem lehet szám, csak betű vagy alulvonás ( _ ) karakter, és nem lehet benne szóköz.

Példaképpen változók létrehozása PHP-ben:

$szoveg = "Első PHP oldalam";
$szam = 12;
$logikai_ertek = false;

Ennek hatására létrejön három változó:

  • Egy String típusú, szoveg nevű változó, melynek értéke: Első PHP oldalam
  • Egy int típusú, szam nevű változó, menynek értéke: 12
  • Egy bool típusú, logikai_ertek nevű változó, melynek értéke: false


Ugyanez Java-ban így nézne ki:

String szoveg = "Első PHP oldalam";
int szam = 12;
boolean logikai ertek = false;


Mivel a PHP gyengén típusos nyelv, azaz futási időben megváltozhatnak a változók típusai, így szükség lehet egy típus összehasonlító operátorra. Lehetőség van típus szerinti egyezést is ellenőrizni az === operátorral, melynek párja: !==. Nem csak primitív típusokra, hanem például asszociatív tömbökre is használható:

$x == $y   // <- Igaz, ha egyezik az érték. Például: 5==8 hamis, 5=="5" igaz
$x === $y  // <- Igaz, ha egyezik az érték és a típus is. Például: 5==="5" hamis, 5===5 igaz

Mire jó a $_REQUEST tömb?

A $_GET és a $_POST tömböket egyesítve tartalmazza a $_REQUEST tömb.

Például adott az alábbi űrlap:

<form action="login.php" method="get|post">
   E-mail cím: <input type="text" name="email" /><br/>
   Jelszó: <input type="password" name="jelszo" /><br/>
   <input type="submit" value="Bejelentkezés!" />
 </form>

Amennyiben az űrlapon method="get"-et állítottunk be, akkor szerver oldalon a $_GET asszociatív tömbből olvashatjuk ki az adatokat:

$email = $_GET["email"];
$jelszo = $_GET["jelszo"];

Amennyiben az űrlapon method="post"-ot állítottunk be, akkor szerver oldalon a $_POST asszociatív tömbből olvashatjuk ki az adatokat:

$email = $_POST["email"];
$jelszo = $_POST["jelszo"];

Bármit is állítunk be, a $_REQUEST tömb mindkét tömböt egyesítve tartalmazza:

$email = $_REQUEST["email"];
$jelszo = $_REQUEST["jelszo"];

Írjon egy PHP függvényt, mely kiszámolja a paraméterül kapott szám faktoriálisát és az eredményt kiírja.

<?php
       function faktor ( $szam ){
              $faktor = 1;
              for( $i=0; $i < $szam; $i++ ){
                     $faktor = $faktor * ( $i + 1 ); 
              }
              echo $faktor;
       }
?>

Írjon kódot, mely kapcsolódik a localhost gépen található MySQL adatbázsszerverhez és utána bontja a kapcsolatot.

Az alábbi kód a localhost gépen futó MySQL adatbázis konyvtar nevű logikai adatbázisához kapcsolódik, majd bontja a kapcsolatot:

<?php
       mysql_connect("localhost", "mysql_user", "mysql_password") or die("Kapcsolódási hiba: " . mysql_error());
       mysql_select_db("konyvtar");
       mysql_close();
?>

Készítsen el egy PHP oldalt, mely listázza az autok (id, rendszam, szin) adatbázistábla minden sorát.

<?php
	mysql_connect("localhost", "mysql_user", "mysql_password") 
		or die("Kapcsolódási hiba: " . mysql_error()); 
	mysql_select_db("adatbazis"); 

	$result = mysql_query("SELECT cim, rendszam, szin FROM autok");
	while($row = mysql_fetch_array($result))
	  printf("ID: %d Rendszám: %s Szín: %s", $row["id"], $row["rendszam"], $row['szin']); 

	mysql_free_result($result); 
	mysql_close(); 
?>