Infokommunikáció - Vizsga, 2014.01.07.

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szikszayl (vitalap | szerkesztései) 2014. március 13., 14:59-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
← Vissza az előző oldalra – Infokommunikáció

A 2014. január 7-i Infokommunikáció-vizsga feladatai és megoldásai. A 2. és 9. feladat három, a többi két pontot ér.

1. feladat

Adott egy kód, mely a 2 bites üzenetekből a következő kódszavakat álltja elő:

  • 00: 00000
  • 01: 01110
  • 10: 10101
  • 11: 11011

a) Adja meg a kód szisztematikus generátormátrixát! v=(01010) vett szó esetén melyik kódszó lett kiküldve a legnagyobb valószínűséggel?

Megoldás

k=2 (üzenethossz), n=5 (kódszóhossz)<br\> A G szisztematikus generátormátrix azon két kódszóból áll, melyeknek első 2-2 bitjéből egységmátrix alakítható ki. [math]G= \left[ \begin{matrix} 1 & 0 & 1 & 0 & 1\\ 0 & 1 & 1 & 1 & 0 \end{matrix} \right][/math] Az első két oszlop egy k-s egységmátrix, a harmadik-ötödik sorok pedig B mátrixot alkotják. <br\>

A 01110 kódszó csak 1 bitben tér el v-től, míg a többi több bitben, így valószínűleg ez lett kiküldve.

b) Adja meg a paritásellenőrző mátrixot! A fenti v-re adja meg a szindrómát!

Megoldás

A paritásellenőrző mátrix B transzponáltjának és egy (n-k)-s egységmátrixnak egymás mellé rakásából alakul ki. [math]H=\left[ \begin{matrix} 1 & 1 & 1 & 0 & 0\\0 & 1 & 0 & 1 & 0\\1 & 0 & 0 & 0 & 1 \end{matrix} \right] [/math]<br\>

A szindróma: [math]S=H*v^T=\left[ \begin{matrix} 1 & 1 & 1 & 0 & 0\\0 & 1 & 0 & 1 & 0\\1 & 0 & 0 & 0 & 1 \end{matrix} \right] * \left[ \begin{matrix} 0 \\ 1 \\ 0 \\ 1 \\ 0 \end{matrix} \right]= \left[ \begin{matrix} 1 & 0 & 0 \end{matrix} \right][/math]

2. feladat

Infokomm vizsga 20140107-1.png<br\><br\> a) Frekvencia- vagy fázismodulált a képen látható jel? Miért?

Megoldás
Frekvenciamodulált, mert a moduláló jel függvényében változik a modulált jel frekvenciája (sűrűsödnek/ritkulnak a nullátmenetek).

b) Becsülje meg a jel frekvencia- és fázislöketét!

Megoldás

a modulált jel alakja: [math]s(t)=U\cdot cos(2\pi{f_v}+m(t)),[/math] ahol [math]m(t)={\Phi_D}\cdot sin(2\pi{f_m}t) [/math]

Az oszcilloszkóp képről leolvasható adatok:

[math]{f_v}=50kHz[/math]

[math]{f_m}=2.5kHz[/math]

[math]U=\frac{14.8V}{2}=7.4V[/math]

[math]\Phi_D=\frac{4}{2}=2 rad[/math] a moduláló jel amplitúdója


[math]{f_D}=\frac{1}{2\pi}\cdot max(|m'(t)|)=\frac{1}{2\pi}\Phi_D\cdot 2\pi{f_m}=2\cdot 2.5kHz=5kHz[/math]

c) Milyen demodulátort javasolna? Rajzolja fel a blokkvázlatát!

Megoldás
Pl: számláló típusú demodulátort.<br\>Infokomm vizsga 20140107-2.png

3. feladat

Egy a 900 MHz-es sávban működő vevőantennával az interferenciazóna határán dolgozunk. Az antenna 5 m magasan van.<br\> a) Hány dB-vel változik a teljesítmény, ha a vevőantennánk magasságát felére csökkentjük?

Megoldás

[math]|E_r|=2 \cdot |E_0| \cdot \left|\sin \left( \pi \cdot \frac{2 \cdot h_t \cdot h_r}{\lambda \cdot r}\right)\right|[/math] Az interferenciazóna határán a szinusz argumentuma pontosan [math]\frac{\pi}{2}[/math], tehát [math]|E_{rmax}|=2 \cdot |E_0|[/math]. Ha felére csökkentjük hr értékét, a szinusz argumentuma is feleződik. [math]|E_r|=2 \cdot |E_0| \cdot \sin\left(\frac{\pi}{4}\right)=2 \cdot |E_0| \cdot \frac{\sqrt{2}}{2}=|E_{rmax}| \cdot \frac{\sqrt{2}}{2}[/math]

A teljesítmény a térerősség négyzetével arányos, tehát az eredeti állapothoz képest feleződni fog, ami 3 dB-es csökkenést jelent.

b) Hány dB-vel változik a teljesítmény, ha a vevőantennánk magasságát kétszeresére növeljük?

Megoldás

Az előbbi képletbe kétszeres hr-t helyettesítve a szinusz argumentuma [math]\pi[/math] lesz. [math]|E_r|=2*|E_0|*\sin{\pi}=0 \frac{V}{m}[/math]

Nulla térerősség esetén a teljesítmény is 0 watt, ami dB-skálán [math]-\infty[/math]. Bármekkora is volt tehát a kezdeti teljesítmény, az antenna magasságának kétszerezése után végtelen decibellel csökkent az értéke.

4. feladat

Egy AM-DSB modulált jel frekvenciája 80 kHz, a moduláló jel 20 kHz-es szinuszjel. A modulált jel csúcsértéke 2,5 V, a modulációs mélység 25%.<br\> a) Rajzolja fel a jel egy legalább 50 mikroszekundum hosszú szakaszát!

Megoldás

[math]U_v+A=2.5, A=0.25*U_v \Rightarrow A=0.5 V, U_v=2 V[/math]<br\> [math]\frac{1}{20 kHz}=50 \mu s[/math], tehát a teljes jel 1 periódusa, a vivőjel 4 periódusa fér be a megadott intervallumba.<br\>

Infokomm vizsga 20140107-4.png

b) Írja fel a modulált jel időfüggvényét! Milyen mértékegységben kell beírni az idő értékét? Milyen frekvenciájú összetevői vannak a modulált jelnek, és mennyi ezek amplitúdója?

Megoldás

A frekvencia kHz-ben van megadva, az időt ezért ms-ban kell beírni.<br\> [math]S_{AM}(t)=(2+0.5*\sin(2\pi20t))*\cos(2\pi80t)[/math]<br\> A jel komponensei és amplitúdójuk:

  • 80 kHz : 2 V
  • 80-20 = 60 kHz : 0,5/2=0,25 V
  • 80+20 = 100 kHz : 0,5/2=0,25 V

5. feladat

Szuperheterodin vevő középfrekvenciája 10,7 MHz.<br\> a) Felső keverést alkalmazva hova kell hangolnunk a vevő oszcillátorát, hogy a 107 MHz-es frekvenciájú adót hallgassuk?

Megoldás

Felső keverés: [math]F_o \gt F_v[/math], ahol Fv az adó frekvenciája.<br\>

[math]F_o=F_v+f_{KF}=107+10.7=117.7 MHz[/math]

b) Mekkora az előbbi adó tükörfrekvenciája?

Megoldás
[math]F_t=F_v+2*f_{KF}=F_o+f_{KF}=107+21.4=128.4 MHz[/math]

6. feladat

Egy digitális rendszerben a bemenő és a visszaállító szűrő is ideális aluláteresztő jellegű, de sávszélességük nem egyezik meg. A bemenetre 1 kHz-es szimmetrikus négyszögjelet adunk, aminek minden páratlan felharmonikusa létezik az alapharmonikus mellett, de a kimeneten csak 1, 3, 7, 9 kHz-es komponensek jelennek meg.<br\> a) Mekkora lehetett a bemenő és a visszaállító szűrő sávszélessége?

Megoldás
  • Nincs 5 kHz-es felharmonikus, de 3 kHz-es van, tehát a bemenő szűrő sávszélessége nagyobb, mint 3 kHz, de kisebb, mint 5 kHz.
  • A legnagyobb komponens értéke 9 kHz, tehát a visszaállító szűrő sávszélessége nagyobb 9 kHz-nél.

b) A fenti adatok alapján adja meg a mintavételi frekvenciát!

Megoldás
A mintavételezés során a bemenő szűrő által leszűrt jelünk spektruma fs egész számú többszörösei körül ugyanúgy megjelenik, ez hozza be a 7 és 9 kHz-es komponenseket a kimeneten (amiket a bemenő szűrő alapvetően levágott). A mintavételi frekvencia egész biztosan 2n MHz alakú, ahol n egész szám. Mivel a bemenő szűrő csak az alapharmonikust és a harmadik felharmonikust engedte át, a mintavételi frekvenciától plusz-mínusz 1 és 3 kHz-re jelennek meg komponensek. 2, 4, 6, 8 kHz-es mintavételezés esetén ez egészen biztosan behozna egy 5 kHz-es komponenst, olyan viszont nincs a kimeneten. A 10 kHz-es mintavételi frekvencia viszont megfelel a követelményeknek: 10-1=9, 10-3=7, amennyiben a kimenő szűrő sávszélessége kisebb, mint 11 kHz (10+1=11, 10+3=13 kHz-es komponensek levágása miatt).

7. feladat

a) Mi a fair queuing előnye a szigorú prioritáskezeléssel szemben?

Megoldás
Nincs éhezés a rendszerben.

b) Mi a WFQ algoritmus előnye a fair queuing-gal szemben?

Megoldás
WFQ = weighted fair queuing, előnye, hogy súlyozott: a fontosabb folyamatok gyakrabban jutnak erőforrásokhoz, mint a kevésbé fontosak.

8. feladat

Egy GSM-rendszerben MS-A1 és MS-A2 is az [math]\alpha[/math] hálózat előfizetője, de MS-A2 a [math]\beta[/math] hálózatban roamingol.<br\> a)-b) ill. c)-d) együtt érnek 1-1 pontot<br\> a) MS-A1 hívja MS-A2-t. Melyik VLR kerül lekérdezésre a HLRα által?

Megoldás
VLRβ

b) Melyik MSC értesül erről?

Megoldás
MSCα

c) Mely hálózati elemek értesülnek MS-A2 beszélgetés közbeni hálózaton belüli mozgásáról?

Megoldás
HLRα, BTSβ, BSCβ, MSCβ, VLRβ

d) A hívás bontása után MS-A2 SMS-t ír MS-A1-nek, aki a tengerbe dobta készülékét. Melyik hálózati elem tárolja az SMS-t annak kézbesítéséig/lejártáig?

Megoldás
SMSCα

9. feladat

DVB-C rendszerben 64QAM helyett 256QAM-et használunk. 8 MHz-es a raszter, 33,3333%-os lekerekítésű emelt koszinuszos a spektrum.<br\> a) Mekkora a szimbólum- és a bitsebesség? Hány csatorna fér el a rendszerben, ha egy csatorna átlagos sávszélessége 1,5 Mbps?

Megoldás

[math]\alpha=\frac{1}{3}[/math]<br\> Szimbólumsebesség: [math]8 MHz=2*\frac{1}{2T}*(1+\alpha) \Rightarrow \frac{1}{T}=8*10^6*\frac{3}{4}= 6 MBaud[/math]<br\> A 256QAM egy szimbólumban [math]\log_{2} 256=8[/math] bitet visz át, a bitsebesség tehát [math]6 MBaud*8\frac{bit}{szimbolum}=48 Mbps[/math]<br\>

A rendszerben [math]\frac{48}{1.5}=32[/math] csatorna fér el.

b) Mik a 6 Mbps sebességű kódoló használatának előnyei ill. hátrányai?

Megoldás
  • Előny: a 6 Mbps-es csatornán jobb képminőséget lehet szolgáltatni (akár már HD-t is)
  • Hátrány: több helyet foglal el egy csatorna -> kevesebb csatorna fér el egy raszterben

c) Mik az előnyei és hátrányai annak, ha 64QAM helyett 1024QAM-et használunk?

Megoldás
  • Előny: 6 helyett 10 bit átvitele egy jelzési időn belül, nagyobb bitsebesség.
  • Hátrány: nagyobb teljesítményigény, kisebb zajtűrés

10. feladat

a) A Kraft-egyenlőtlenség segítségével bizonyítsa be, hogy lehet-e egyértelműen megfejthető kódot készíteni a következő kódszóhosszakkal: 2,2,3,3,3,4,4,4,4!

Megoldás

Ha teljesül a Kraft-egyenlőtlenség: [math]\sum_{i=1}^N 2^{-l_i} \leq 1[/math], ahol li az i-edik kódszó hossza, akkor lehet egyértelműen megfejthető kódot készíteni.

[math]2*{2^{-2}}+3*{2^{-3}}+4*{2^{-4}}=\frac{18}{16} \gt 1[/math], tehát nem lehetséges.

b) Készítsen prefixmentes kódot az alábbi kódszóhosszakkal: 2,2,3,3,3,5,5,5,5

Megoldás

Prefixmentes kód: egyik kódszó sem előtagja a másiknak. Jó megoldás például:

  • 2 hosszúak:
    • 00
    • 11
  • 3 hosszúak:
    • 010
    • 011
    • 100
  • 5 hosszúak:
    • 10100
    • 10101
    • 10110
    • 10111