„Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
{{Vissza|Fizika_II.}} | {{Vissza|Fizika_II.}} | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
| 355. sor: | 354. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| − | + | ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses indukcióvektor vektoriális szorzata.== | |
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| − | + | ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses térősség vektoriális szorzata.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ==A Poynting vektor dimenziója J/m2.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A Poynting vektor dimenziója Pa m/s.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A Poynting vektor távvezetékkel párhuzamos komponense a vezetékben disszipáltenergiát fedezi.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A radioaktív kormeghatározás során a 14-es tömegszámú C izotóp arányát vizsgálják az N-hez képest.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A rezgő villamos dipólus a villamos dipólnyomaték irányában sugároz a legjobban.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság első hatványával fordított arányban cseng le.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A rubin lézer folytonos üzemmódban működik.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A rubin lézerben a populáció inverziót a rákapcsolt feszültség biztosítja.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A speciális relativitáselmélet alapján a hossz kontrakció során a testekben mechanikai feszültség lép fel az alakváltozás miatt.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A speciális relativitáselmélet alapján találhatunk az egyik inercia rendszerhez olyan másik inercia rendszert, ahol az ok-okozat sorrendje felcserélődik.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fénysebesség minden inercia rendszerben ugyanaz.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéslerendezés esetén.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A tömeg megmondja a téridőnek, hogyan görbüljön, görbült téridő pedig megmondja a tömegnek hogyan mozogjon.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A törésmutató a vákuumbeli fénysebesség és a közegbeli fénysebesség hányadosa.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A transzformátor vasmagja úgy van kialakítva, hogy a hatásfokot növelő örvényáramok minél nagyobbak legyenek.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| − | + | # Igaz | |
| − | + | # Hamis | |
| − | + | ||
| − | + | ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen.== | |
| − | + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az adott közeg optikai törésmutatója a vákuumbeli és az adott közegbeli fénysebesség hányadosa.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az adott test 27 °C-on 81-szer annyi energiát sugároz ki, mint 100 K-en.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az alagúteffektus során az E energiájú elektron nullától különböző valószínűséggel áthalad a V potenciálú falon.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az alfa részecske két protonból és két elektronból áll.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az általános relativitáselmélet értelmében egy adott test súlyos és tehetetlen tömegének hányadosa állandó.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az általános relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkoztatási rendszerben ugyanaz az alakjuk.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az atommag átmérője néhány Angström.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az atommag hatáskeresztmetszete m2 dimenziójú.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az atommagot a kis hatótávolságú vonzó magerő tartja össze.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az atomok átmérője Angström nagyságrendű.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint vas esetén.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 180°-os fázisugrással verődik vissza.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os fázisugrással verődik vissza.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os szögben verődik vissza.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az elektromos sztatikus térerősségvektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folytonosan megy át a határfelületen.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az elektrosztatika Gauss tétele értelmében felületre vonatkozó indukció fluxus megegyezik az össztöltés és a vákuum dielektromos állandójának hányadosával.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla a fémek felületén.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az elektrosztatikus tér fémüregben soha nem lehet nulla.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az elektrosztatikus tér örvényes.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az elektrosztatikus térbe helyezett fémfelületek mindig ekvipotenciális felületek.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az elektrosztatikus térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére párhuzamos komponense folytonosan megy át.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az eltolás vektor időszerinti deriváltja az eltolási áramsűrűség, amelynek értéke a vákuumban nulla.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az eltolás vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik, ha a határfelületen nincs többlet töltés.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az eltolási áram elektronok áramlását jelenti.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az eltolási áram vákuumban nulla.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az eltolási áram vákuumban nulla, mert nincs polarizáció, mivel vákuumban töltések sincsenek.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az eltolási áramsűrűség az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az eltolási vektor dimenziója J/m*m*V.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az eltolási vektor határfelületre merőleges komponense mindig ugrást szenved.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes polarizált töltés mennyiségét.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes szabad töltés mennyiségét.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az F fizikai operátorának sajátértékei F várható értékeit adja meg.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az indukált feszültség lehet időben állandó.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az indukció fluxus hullám változása konzervatív villamos teret indukál.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az indukció fluxus változása örvényes villamos teret indukál.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az indukció fluxus változása sztatikus villamos teret indukál.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az optikai rács felbontóképessége - elsőrendű maximum esetén - arányos a karcolások számával.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az optikai rács felbontóképessége az elhajlás rendszáma és a karcolásszám szorzata.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az optikailag aktív anyag a bejövő nyaláb polarizációját változatlanul hagyja.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Az önindukciós együttható az elrendezésre számított indukció fluxus és az abban folyó áram hányadosa.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Belső konverzió során a gerjesztett atommag az atomi elektronnal való kölcsönhatás során szabadul meg a többletenergiától.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Curie hőmérséklet alatt a ferromágneses anyag diamágnesessé válik.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag diamágnessé válik.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása lecsökken.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==De Broglie szerint az elektron anyaghullámhossza a Planck-állandó és az elektron impulzusának hányadosa.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Definíció szerint a fény polarizációjának irányát a mágneses tér irányával vettük azonosnak.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Egy atom nem ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el az elektromágneses sugárzást, mint amelyeken kibocsájtja azt.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Egy mikrorendszer lehetséges energia értékeit és saját állapotait a Hamilton operátor sajátérték egyenlete adja meg.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Egy rendszer Hamilton operátorának sajátértékei megadják az adott rendszer lehetséges energia értékeit.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Elektromágneses síkhullám terjedési iránya merőleges a mágneses térerősségre.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensének ellentettjével.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensével.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Elektrosztatikus tér fémüregben mindig nulla.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Elektrosztatikus tér fémüregben soha nem nulla.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Elektrosztatikus térbe helyezett fém esetében az elektrosztatikus tér a fém felületének minden pontjában merőleges a fémfelületre.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Elektrosztatikus térbe helyezett fémüregben a villamos térerősség 0.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Fraunhofer-diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Fresnel diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Három azonos egy irányban terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Hologram esetén a referencia és a tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Időben változó mágneses tér konzervatív villamos teret hoz létre.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Indukált emisszió során a bejövő foton alacsonyabb energiaszintre kényszeríti a gerjesztett elektront.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely pillanatban ugyanakkora.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Két pont közötti elektrosztatikus feszültség megegyezik az egyes pontokban lévő potenciálok különbségével.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Két pont közötti feszültség a két pontban lévő potenciálok különbségeként számolható.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Különböző dielektrikumok határfelületén a villamos térerősség határfelülete merőleges komponens folyamatosan megy át.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Lenz törvénye értelmében az indukált áram mindig olyan irányú, hogy az indukciót létesítő változást, a mágneses indukció fluxus változását akadályozza.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==LiF felületet ultranagy vákuumban monoenergiás He nyalábbal bombázunk.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Mágneses térben az elektromos töltésekre nem hat erő.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjának ellentettjével.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjával.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Mellékkvantumszám nagyobb vagy egyenlő, mint nulla és kisebb vagy egyenlő, mint a főkvantumszám.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Optikai leképzés során a divergáló képsugarak látszólagos képet hoznak létre.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Optikai rács felbontóképessége közelítőleg a rendszám és a "karcolások" (összes rés) számának szorzata.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Optikai tükör nagyítása fordított állású kép esetén negatív.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Paraxiális gömbtükör fókusztávolságon belüli tárgyról virtuális egyenes állású képet hoz létre.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Pauli-elv szerint két elektron egy rendszeren belül nem lehet azonos állapotban.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Pozitron bomláskor az anyamag tömegszáma változatlan.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Röntgen diffrakció során 0.1 nm nagyságrendjébe eső hullámhosszúságú elektromágneses hullámot kell használni ahhoz, hogy értékelhető diffrakciós csúcsokat kapjunk a NaCI kristályról.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Sugárzó villamos dipólus mágneses tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Sztatikus térben a villamos térerősség egy fémfelületen tetszőleges szöget bezárhat a fémtest felületi normálisával.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Távollátás esetén a távoli tárgy képe a szemben a retina mögött jön létre, amelyet pozitív lencsével korrigálunk.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása eredményezi az indukált elektromotoros erőt.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása nulla.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
| + | |||
| + | ==Vékony lencse esetében a tengellyel párhuzamos sugár úgy törik meg, hogy a sugár vagy meghosszabbítása a fókusz ponton halad át.== | ||
| + | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
| + | # Igaz | ||
| + | # Hamis | ||
A lap 2013. május 31., 09:22-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 A 27 C°-os fekete test 50625-ször annyi elektromágneses energiát sugároz ki, mint a 20 K-es.
- 2 A Bohr-féle atommodell a H-szerű ionokra sikerrel használható
- 3 A Brewster szög esetén a tört és a visszavert fénysugarak 45°-os szöget zárnak be. (90°-ot)
- 4 A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy álló foton és egy mozgó proton ütközése.
- 5 A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy foton és egy nyugvó elektron ütközése.
- 6 A Compton effektus során a szórt sugárzás frekvenciája nagyobb, mint a bejövő sugárzásé.
- 7 A Coulomb erő örvényes erőtér.
- 8 A cseppmodell szerint a magátmérő arányos a tömegszám négyzetgyökével.
- 9 A csillagászati távcső szögnagyítása közelítőleg az objektív és az okulár fókusztávolságainak hányadosa.
- 10 A diamágneses anyag atomjainak mágneses dipólnyomatéka mindig különbözik a nullától.
- 11 A diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív.
- 12 A dioptria a centiméterben mért fókusztávolság reciproka.
- 13 A dioptria a lencse cm-ben mért fókusztávolságának a reciproka.
- 14 A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka.
- 15 A fajlagos ellenállás és a villamos térerősség szorzata kiadja az áramsűrűséget az adott pontban.
- 16 A felezési idő megegyezik azzal az idővel mialatt az adott populáció a felére csökken.
- 17 A ferromágneses anyag koercitiv ereje azt a mágneses térosség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.
- 18 A fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról PI fázisugrással verődik vissza.
- 19 A fénynyomás a Poynting vektor és a fénysebesség hányadosával arányos.
- 20 A ferromágneses anyag koercitív ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.
- 21 A fotoeffektus annál hamarább bekövetkezik, minél nagyobb a sugárzó fény intenzitása. (minél nagyobb a frekvencia).
- 22 A foton abszorpció átmeneti valószínűsége nagyobb az indukált emisszió átmeneti valószínűségénél.
- 23 A foton energiája a Planck-állandó és a frekvencia szorzata.
- 24 A foton energiája a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.
- 25 A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciájával.
- 26 A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz hányadosa.
- 27 A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.
- 28 A főkvantumszám hármas értéke az L héjnak felel meg.
- 29 A Geiger-Müller számláló berendezésben a mért sugárzás ionizálja a benne lévő gázt.
- 30 A Geiger-Müller számlálóban a mért sugárzás gázt ionizál, a gázt nagyfeszültségre kapcsolva elektromos lavina jön létre.
- 31 A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozót integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével.
- 32 A gerjesztési törvény értelmében mágneses térerősség zárt felületre vett integrálja megegyezik a felületen befolyó áramok előjeles összegével.
- 33 A hagyományos fénykép az intenzitás és fázisviszonyokat is rögzíti.
- 34 A Hamilton operátor sajátértékei a rendszer lehetséges energiáit adja meg.
- 35 A H-atom ionizációs energiája 13,6 eV.
- 36 A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy részecske x irányú impluzusa, és x koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.
- 37 A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy elektron részecske y irányú komponense és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg, tetszőleges pontossággal.
- 38 A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.
- 39 A hélium esetében az egy nukleonra eső kötési energia nagyobb, mint vas esetében, mert nemesgáz.
- 40 A hidegemisszió szerint a fémből az elektronok fényhatásra lépnek ki.
- 41 A hologram a fényképlemezen nemcsak az intenzitás, de a fázisviszonyokat is rögzíti.
- 42 A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében csökken.
- 43 A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében növekszik.
- 44 A kiválasztási szabály szerint a mellékkvantumszám csak plusz mínusz egyet változhat gerjesztéskor.
- 45 A kondenzátor kapacitása a tárolt töltés és a fegyverzetek közötti potenciálkülönbség hányadosa.
- 46 A kvantummechanikában a fizikai mennyiség operátorának sajátértékei adják meg a fizikai mennyiség lehetséges értékeit.
- 47 A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút érték négyzete mérhető fizikai mennyiség.
- 48 A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút értéke mérhető fizikai mennyiség.
- 49 A kvantummechanikai állapotfüggvény reguláris, amely többek között azt is jelenti, hogy egyértékű függvény.
- 50 A kvantummechanikai hullámfüggvény abszolútérték-négyzete a részecske tartózkodási valószínűség sűrűségét adja meg.
- 51 A kvantummechanikai rendszer állapotát az időfüggő Schrödinger egyenlet határozza meg.
- 52 A Lenz törvény értelmében zárt vezetőben mindig olyan áram indukálódik amely az őt létrehozó indukció fluxus változását akadályozza.
- 53 A magerők p esetén taszítóak, n esetén vonzóak.
- 54 A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense folytonosan megy át.
- 55 A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense ugrást szenved, ha a határfelületen van áram.
- 56 A mágneses térerősség zárt görbére vonatkozó integrálja mindig 0.
- 57 A mágnesezettség vektora megadja az adott anyag eredő mágneses dipólnyomatékát egységnyi térfogatra vonatkoztatva.
- 58 A mágnesezettség vektora megadja az adott test egységnyi térfogatára eső mágneses dipólusnyomatékát.
- 59 A mágnesezettség vektora megadja az egységnyi térfogatra vett eredő mágneses dipólnyomaték nagyságát és irányát.
- 60 A Maxwell egyenletek a Galilei transzformációra invariánsak.
- 61 A mellék-kvantumszám egyes értéke a p alhéjnak felel meg.
- 62 A mellékkvantumszám határozza meg az atomi elektron pályaperdületének nagyságát.
- 63 A mellék-kvantumszám kettes értéke a d alhéjnak felel meg.
- 64 A mellék-kvantumszám olyan nem negatív egész szám, amely kisebb egyenlő a főkvantumszámmal.
- 65 A mozgási hosszt szinkronizált órák segítségével tudjuk definiálni.
- 66 A nagyfrekvenciával rezgő villamos dipólus által létrehozott hullám térkomponensei a dipólustól mért távolság négyzetével fordítottan arányosak.
- 67 A Pauli-féle kizárási elv szerint egy rendszeren belül nem lehet két azonos állapotú foton.
- 68 A polarizáció vektora megadja az adott test eredő villamos dipólnyomatékát.
- 69 A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél kisebb a potenciál doboz geometriai mérete.
- 70 A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél nagyobb a potenciál doboz geometriai mérete.
- 71 A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses indukcióvektor vektoriális szorzata.
- 72 A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses térősség vektoriális szorzata.
- 73 A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg.
- 74 A Poynting vektor dimenziója J/m2.
- 75 A Poynting vektor dimenziója Pa m/s.
- 76 A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg.
- 77 A Poynting vektor távvezetékkel párhuzamos komponense a vezetékben disszipáltenergiát fedezi.
- 78 A radioaktív kormeghatározás során a 14-es tömegszámú C izotóp arányát vizsgálják az N-hez képest.
- 79 A rezgő villamos dipólus a villamos dipólnyomaték irányában sugároz a legjobban.
- 80 A rezgő villamos dipólus tere a távolság első hatványával fordított arányban cseng le.
- 81 A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.
- 82 A rubin lézer folytonos üzemmódban működik.
- 83 A rubin lézerben a populáció inverziót a rákapcsolt feszültség biztosítja.
- 84 A speciális relativitáselmélet alapján a hossz kontrakció során a testekben mechanikai feszültség lép fel az alakváltozás miatt.
- 85 A speciális relativitáselmélet alapján találhatunk az egyik inercia rendszerhez olyan másik inercia rendszert, ahol az ok-okozat sorrendje felcserélődik.
- 86 A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.
- 87 A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fénysebesség minden inercia rendszerben ugyanaz.
- 88 A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.
- 89 A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéslerendezés esetén.
- 90 A tömeg megmondja a téridőnek, hogyan görbüljön, görbült téridő pedig megmondja a tömegnek hogyan mozogjon.
- 91 A törésmutató a vákuumbeli fénysebesség és a közegbeli fénysebesség hányadosa.
- 92 A transzformátor vasmagja úgy van kialakítva, hogy a hatásfokot növelő örvényáramok minél nagyobbak legyenek.
- 93 A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre.
- 94 A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát.
- 95 A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen.
- 96 A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen.
- 97 A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget.
- 98 Az adott közeg optikai törésmutatója a vákuumbeli és az adott közegbeli fénysebesség hányadosa.
- 99 Az adott test 27 °C-on 81-szer annyi energiát sugároz ki, mint 100 K-en.
- 100 Az alagúteffektus során az E energiájú elektron nullától különböző valószínűséggel áthalad a V potenciálú falon.
- 101 Az alfa részecske két protonból és két elektronból áll.
- 102 Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll.
- 103 Az általános relativitáselmélet értelmében egy adott test súlyos és tehetetlen tömegének hányadosa állandó.
- 104 Az általános relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkoztatási rendszerben ugyanaz az alakjuk.
- 105 Az atommag átmérője néhány Angström.
- 106 Az atommag hatáskeresztmetszete m2 dimenziójú.
- 107 Az atommagot a kis hatótávolságú vonzó magerő tartja össze.
- 108 Az atomok átmérője Angström nagyságrendű.
- 109 Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.
- 110 Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint vas esetén.
- 111 Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 180°-os fázisugrással verődik vissza.
- 112 Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os fázisugrással verődik vissza.
- 113 Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os szögben verődik vissza.
- 114 Az elektromos sztatikus térerősségvektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folytonosan megy át a határfelületen.
- 115 Az elektrosztatika Gauss tétele értelmében felületre vonatkozó indukció fluxus megegyezik az össztöltés és a vákuum dielektromos állandójának hányadosával.
- 116 Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla a fémek felületén.
- 117 Az elektrosztatikus tér fémüregben soha nem lehet nulla.
- 118 Az elektrosztatikus tér örvényes.
- 119 Az elektrosztatikus térbe helyezett fémfelületek mindig ekvipotenciális felületek.
- 120 Az elektrosztatikus térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére párhuzamos komponense folytonosan megy át.
- 121 Az eltolás vektor időszerinti deriváltja az eltolási áramsűrűség, amelynek értéke a vákuumban nulla.
- 122 Az eltolás vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik, ha a határfelületen nincs többlet töltés.
- 123 Az eltolási áram elektronok áramlását jelenti.
- 124 Az eltolási áram vákuumban nulla.
- 125 Az eltolási áram vákuumban nulla, mert nincs polarizáció, mivel vákuumban töltések sincsenek.
- 126 Az eltolási áramsűrűség az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.
- 127 Az eltolási vektor dimenziója J/m*m*V.
- 128 Az eltolási vektor határfelületre merőleges komponense mindig ugrást szenved.
- 129 Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes polarizált töltés mennyiségét.
- 130 Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes szabad töltés mennyiségét.
- 131 Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.
- 132 Az F fizikai operátorának sajátértékei F várható értékeit adja meg.
- 133 Az indukált feszültség lehet időben állandó.
- 134 Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik.
- 135 Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.
- 136 Az indukció fluxus hullám változása konzervatív villamos teret indukál.
- 137 Az indukció fluxus változása örvényes villamos teret indukál.
- 138 Az indukció fluxus változása sztatikus villamos teret indukál.
- 139 Az optikai rács felbontóképessége - elsőrendű maximum esetén - arányos a karcolások számával.
- 140 Az optikai rács felbontóképessége az elhajlás rendszáma és a karcolásszám szorzata.
- 141 Az optikailag aktív anyag a bejövő nyaláb polarizációját változatlanul hagyja.
- 142 Az önindukciós együttható az elrendezésre számított indukció fluxus és az abban folyó áram hányadosa.
- 143 Belső konverzió során a gerjesztett atommag az atomi elektronnal való kölcsönhatás során szabadul meg a többletenergiától.
- 144 Curie hőmérséklet alatt a ferromágneses anyag diamágnesessé válik.
- 145 Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag diamágnessé válik.
- 146 Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása lecsökken.
- 147 Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő.
- 148 De Broglie szerint az elektron anyaghullámhossza a Planck-állandó és az elektron impulzusának hányadosa.
- 149 Definíció szerint a fény polarizációjának irányát a mágneses tér irányával vettük azonosnak.
- 150 Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos.
- 151 Egy atom nem ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el az elektromágneses sugárzást, mint amelyeken kibocsájtja azt.
- 152 Egy mikrorendszer lehetséges energia értékeit és saját állapotait a Hamilton operátor sajátérték egyenlete adja meg.
- 153 Egy rendszer Hamilton operátorának sajátértékei megadják az adott rendszer lehetséges energia értékeit.
- 154 Elektromágneses síkhullám terjedési iránya merőleges a mágneses térerősségre.
- 155 Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensének ellentettjével.
- 156 Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensével.
- 157 Elektrosztatikus tér fémüregben mindig nulla.
- 158 Elektrosztatikus tér fémüregben soha nem nulla.
- 159 Elektrosztatikus térbe helyezett fém esetében az elektrosztatikus tér a fém felületének minden pontjában merőleges a fémfelületre.
- 160 Elektrosztatikus térbe helyezett fémüregben a villamos térerősség 0.
- 161 Fraunhofer-diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.
- 162 Fresnel diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.
- 163 Három azonos egy irányban terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.
- 164 Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.
- 165 Hologram esetén a referencia és a tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen.
- 166 Időben változó mágneses tér konzervatív villamos teret hoz létre.
- 167 Indukált emisszió során a bejövő foton alacsonyabb energiaszintre kényszeríti a gerjesztett elektront.
- 168 Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely pillanatban ugyanakkora.
- 169 Két pont közötti elektrosztatikus feszültség megegyezik az egyes pontokban lévő potenciálok különbségével.
- 170 Két pont közötti feszültség a két pontban lévő potenciálok különbségeként számolható.
- 171 Különböző dielektrikumok határfelületén a villamos térerősség határfelülete merőleges komponens folyamatosan megy át.
- 172 Lenz törvénye értelmében az indukált áram mindig olyan irányú, hogy az indukciót létesítő változást, a mágneses indukció fluxus változását akadályozza.
- 173 LiF felületet ultranagy vákuumban monoenergiás He nyalábbal bombázunk.
- 174 Mágneses térben az elektromos töltésekre nem hat erő.
- 175 Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjának ellentettjével.
- 176 Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjával.
- 177 Mellékkvantumszám nagyobb vagy egyenlő, mint nulla és kisebb vagy egyenlő, mint a főkvantumszám.
- 178 Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.
- 179 Optikai leképzés során a divergáló képsugarak látszólagos képet hoznak létre.
- 180 Optikai rács felbontóképessége közelítőleg a rendszám és a "karcolások" (összes rés) számának szorzata.
- 181 Optikai tükör nagyítása fordított állású kép esetén negatív.
- 182 Paraxiális gömbtükör fókusztávolságon belüli tárgyról virtuális egyenes állású képet hoz létre.
- 183 Pauli-elv szerint két elektron egy rendszeren belül nem lehet azonos állapotban.
- 184 Pozitron bomláskor az anyamag tömegszáma változatlan.
- 185 Röntgen diffrakció során 0.1 nm nagyságrendjébe eső hullámhosszúságú elektromágneses hullámot kell használni ahhoz, hogy értékelhető diffrakciós csúcsokat kapjunk a NaCI kristályról.
- 186 Sugárzó villamos dipólus mágneses tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.
- 187 Sztatikus térben a villamos térerősség egy fémfelületen tetszőleges szöget bezárhat a fémtest felületi normálisával.
- 188 Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére.
- 189 Távollátás esetén a távoli tárgy képe a szemben a retina mögött jön létre, amelyet pozitív lencsével korrigálunk.
- 190 Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.
- 191 Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása eredményezi az indukált elektromotoros erőt.
- 192 Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása nulla.
- 193 Vékony lencse esetében a tengellyel párhuzamos sugár úgy törik meg, hogy a sugár vagy meghosszabbítása a fókusz ponton halad át.
A 27 C°-os fekete test 50625-ször annyi elektromágneses energiát sugároz ki, mint a 20 K-es.
- Igaz
- Hamis
A Bohr-féle atommodell a H-szerű ionokra sikerrel használható
- Igaz
- Hamis
A Brewster szög esetén a tört és a visszavert fénysugarak 45°-os szöget zárnak be. (90°-ot)
- Igaz
- Hamis
A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy álló foton és egy mozgó proton ütközése.
- Igaz
- Hamis
A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy foton és egy nyugvó elektron ütközése.
- Igaz
- Hamis
A Compton effektus során a szórt sugárzás frekvenciája nagyobb, mint a bejövő sugárzásé.
- Igaz
- Hamis
A Coulomb erő örvényes erőtér.
- Igaz
- Hamis
A cseppmodell szerint a magátmérő arányos a tömegszám négyzetgyökével.
- Igaz
- Hamis
A csillagászati távcső szögnagyítása közelítőleg az objektív és az okulár fókusztávolságainak hányadosa.
- Igaz
- Hamis
A diamágneses anyag atomjainak mágneses dipólnyomatéka mindig különbözik a nullától.
- Igaz
- Hamis
A diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív.
- Igaz
- Hamis
A dioptria a centiméterben mért fókusztávolság reciproka.
- Igaz
- Hamis
A dioptria a lencse cm-ben mért fókusztávolságának a reciproka.
- Igaz
- Hamis
A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka.
- Igaz
- Hamis
A fajlagos ellenállás és a villamos térerősség szorzata kiadja az áramsűrűséget az adott pontban.
- Igaz
- Hamis
A felezési idő megegyezik azzal az idővel mialatt az adott populáció a felére csökken.
- Igaz
- Hamis
A ferromágneses anyag koercitiv ereje azt a mágneses térosség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.
- Igaz
- Hamis
A fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról PI fázisugrással verődik vissza.
- Igaz
- Hamis
A fénynyomás a Poynting vektor és a fénysebesség hányadosával arányos.
- Igaz
- Hamis
A ferromágneses anyag koercitív ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.
- Igaz
- Hamis
A fotoeffektus annál hamarább bekövetkezik, minél nagyobb a sugárzó fény intenzitása. (minél nagyobb a frekvencia).
- Igaz
- Hamis
A foton abszorpció átmeneti valószínűsége nagyobb az indukált emisszió átmeneti valószínűségénél.
- Igaz
- Hamis
A foton energiája a Planck-állandó és a frekvencia szorzata.
- Igaz
- Hamis
A foton energiája a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.
- Igaz
- Hamis
A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciájával.
- Igaz
- Hamis
A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz hányadosa.
- Igaz
- Hamis
A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.
- Igaz
- Hamis
A főkvantumszám hármas értéke az L héjnak felel meg.
- Igaz
- Hamis
A Geiger-Müller számláló berendezésben a mért sugárzás ionizálja a benne lévő gázt.
- Igaz
- Hamis
A Geiger-Müller számlálóban a mért sugárzás gázt ionizál, a gázt nagyfeszültségre kapcsolva elektromos lavina jön létre.
- Igaz
- Hamis
A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozót integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével.
- Igaz
- Hamis
A gerjesztési törvény értelmében mágneses térerősség zárt felületre vett integrálja megegyezik a felületen befolyó áramok előjeles összegével.
- Igaz
- Hamis
A hagyományos fénykép az intenzitás és fázisviszonyokat is rögzíti.
- Igaz
- Hamis
A Hamilton operátor sajátértékei a rendszer lehetséges energiáit adja meg.
- Igaz
- Hamis
A H-atom ionizációs energiája 13,6 eV.
- Igaz
- Hamis
A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy részecske x irányú impluzusa, és x koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.
- Igaz
- Hamis
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy elektron részecske y irányú komponense és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg, tetszőleges pontossággal.
- Igaz
- Hamis
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.
- Igaz
- Hamis
A hélium esetében az egy nukleonra eső kötési energia nagyobb, mint vas esetében, mert nemesgáz.
- Igaz
- Hamis
A hidegemisszió szerint a fémből az elektronok fényhatásra lépnek ki.
- Igaz
- Hamis
A hologram a fényképlemezen nemcsak az intenzitás, de a fázisviszonyokat is rögzíti.
- Igaz
- Hamis
A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében csökken.
- Igaz
- Hamis
A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében növekszik.
- Igaz
- Hamis
A kiválasztási szabály szerint a mellékkvantumszám csak plusz mínusz egyet változhat gerjesztéskor.
- Igaz
- Hamis
A kondenzátor kapacitása a tárolt töltés és a fegyverzetek közötti potenciálkülönbség hányadosa.
- Igaz
- Hamis
A kvantummechanikában a fizikai mennyiség operátorának sajátértékei adják meg a fizikai mennyiség lehetséges értékeit.
- Igaz
- Hamis
A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút érték négyzete mérhető fizikai mennyiség.
- Igaz
- Hamis
A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút értéke mérhető fizikai mennyiség.
- Igaz
- Hamis
A kvantummechanikai állapotfüggvény reguláris, amely többek között azt is jelenti, hogy egyértékű függvény.
- Igaz
- Hamis
A kvantummechanikai hullámfüggvény abszolútérték-négyzete a részecske tartózkodási valószínűség sűrűségét adja meg.
- Igaz
- Hamis
A kvantummechanikai rendszer állapotát az időfüggő Schrödinger egyenlet határozza meg.
- Igaz
- Hamis
A Lenz törvény értelmében zárt vezetőben mindig olyan áram indukálódik amely az őt létrehozó indukció fluxus változását akadályozza.
- Igaz
- Hamis
A magerők p esetén taszítóak, n esetén vonzóak.
- Igaz
- Hamis
A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense folytonosan megy át.
- Igaz
- Hamis
A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense ugrást szenved, ha a határfelületen van áram.
- Igaz
- Hamis
A mágneses térerősség zárt görbére vonatkozó integrálja mindig 0.
- Igaz
- Hamis
A mágnesezettség vektora megadja az adott anyag eredő mágneses dipólnyomatékát egységnyi térfogatra vonatkoztatva.
- Igaz
- Hamis
A mágnesezettség vektora megadja az adott test egységnyi térfogatára eső mágneses dipólusnyomatékát.
- Igaz
- Hamis
A mágnesezettség vektora megadja az egységnyi térfogatra vett eredő mágneses dipólnyomaték nagyságát és irányát.
- Igaz
- Hamis
A Maxwell egyenletek a Galilei transzformációra invariánsak.
- Igaz
- Hamis
A mellék-kvantumszám egyes értéke a p alhéjnak felel meg.
- Igaz
- Hamis
A mellékkvantumszám határozza meg az atomi elektron pályaperdületének nagyságát.
- Igaz
- Hamis
A mellék-kvantumszám kettes értéke a d alhéjnak felel meg.
- Igaz
- Hamis
A mellék-kvantumszám olyan nem negatív egész szám, amely kisebb egyenlő a főkvantumszámmal.
- Igaz
- Hamis
A mozgási hosszt szinkronizált órák segítségével tudjuk definiálni.
- Igaz
- Hamis
A nagyfrekvenciával rezgő villamos dipólus által létrehozott hullám térkomponensei a dipólustól mért távolság négyzetével fordítottan arányosak.
- Igaz
- Hamis
A Pauli-féle kizárási elv szerint egy rendszeren belül nem lehet két azonos állapotú foton.
- Igaz
- Hamis
A polarizáció vektora megadja az adott test eredő villamos dipólnyomatékát.
- Igaz
- Hamis
A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél kisebb a potenciál doboz geometriai mérete.
- Igaz
- Hamis
A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél nagyobb a potenciál doboz geometriai mérete.
- Igaz
- Hamis
A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses indukcióvektor vektoriális szorzata.
- Igaz
- Hamis
A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses térősség vektoriális szorzata.
- Igaz
- Hamis
A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg.
- Igaz
- Hamis
A Poynting vektor dimenziója J/m2.
- Igaz
- Hamis
A Poynting vektor dimenziója Pa m/s.
- Igaz
- Hamis
A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg.
- Igaz
- Hamis
A Poynting vektor távvezetékkel párhuzamos komponense a vezetékben disszipáltenergiát fedezi.
- Igaz
- Hamis
A radioaktív kormeghatározás során a 14-es tömegszámú C izotóp arányát vizsgálják az N-hez képest.
- Igaz
- Hamis
A rezgő villamos dipólus a villamos dipólnyomaték irányában sugároz a legjobban.
- Igaz
- Hamis
A rezgő villamos dipólus tere a távolság első hatványával fordított arányban cseng le.
- Igaz
- Hamis
A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.
- Igaz
- Hamis
A rubin lézer folytonos üzemmódban működik.
- Igaz
- Hamis
A rubin lézerben a populáció inverziót a rákapcsolt feszültség biztosítja.
- Igaz
- Hamis
A speciális relativitáselmélet alapján a hossz kontrakció során a testekben mechanikai feszültség lép fel az alakváltozás miatt.
- Igaz
- Hamis
A speciális relativitáselmélet alapján találhatunk az egyik inercia rendszerhez olyan másik inercia rendszert, ahol az ok-okozat sorrendje felcserélődik.
- Igaz
- Hamis
A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.
- Igaz
- Hamis
A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fénysebesség minden inercia rendszerben ugyanaz.
- Igaz
- Hamis
A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.
- Igaz
- Hamis
A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéslerendezés esetén.
- Igaz
- Hamis
A tömeg megmondja a téridőnek, hogyan görbüljön, görbült téridő pedig megmondja a tömegnek hogyan mozogjon.
- Igaz
- Hamis
A törésmutató a vákuumbeli fénysebesség és a közegbeli fénysebesség hányadosa.
- Igaz
- Hamis
A transzformátor vasmagja úgy van kialakítva, hogy a hatásfokot növelő örvényáramok minél nagyobbak legyenek.
- Igaz
- Hamis
A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre.
- Igaz
- Hamis
A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát.
- Igaz
- Hamis
A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen.
- Igaz
- Hamis
A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen.
- Igaz
- Hamis
A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget.
- Igaz
- Hamis
Az adott közeg optikai törésmutatója a vákuumbeli és az adott közegbeli fénysebesség hányadosa.
- Igaz
- Hamis
Az adott test 27 °C-on 81-szer annyi energiát sugároz ki, mint 100 K-en.
- Igaz
- Hamis
Az alagúteffektus során az E energiájú elektron nullától különböző valószínűséggel áthalad a V potenciálú falon.
- Igaz
- Hamis
Az alfa részecske két protonból és két elektronból áll.
- Igaz
- Hamis
Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll.
- Igaz
- Hamis
Az általános relativitáselmélet értelmében egy adott test súlyos és tehetetlen tömegének hányadosa állandó.
- Igaz
- Hamis
Az általános relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkoztatási rendszerben ugyanaz az alakjuk.
- Igaz
- Hamis
Az atommag átmérője néhány Angström.
- Igaz
- Hamis
Az atommag hatáskeresztmetszete m2 dimenziójú.
- Igaz
- Hamis
Az atommagot a kis hatótávolságú vonzó magerő tartja össze.
- Igaz
- Hamis
Az atomok átmérője Angström nagyságrendű.
- Igaz
- Hamis
Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.
- Igaz
- Hamis
Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint vas esetén.
- Igaz
- Hamis
Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 180°-os fázisugrással verődik vissza.
- Igaz
- Hamis
Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os fázisugrással verődik vissza.
- Igaz
- Hamis
Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os szögben verődik vissza.
- Igaz
- Hamis
Az elektromos sztatikus térerősségvektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folytonosan megy át a határfelületen.
- Igaz
- Hamis
Az elektrosztatika Gauss tétele értelmében felületre vonatkozó indukció fluxus megegyezik az össztöltés és a vákuum dielektromos állandójának hányadosával.
- Igaz
- Hamis
Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla a fémek felületén.
- Igaz
- Hamis
Az elektrosztatikus tér fémüregben soha nem lehet nulla.
- Igaz
- Hamis
Az elektrosztatikus tér örvényes.
- Igaz
- Hamis
Az elektrosztatikus térbe helyezett fémfelületek mindig ekvipotenciális felületek.
- Igaz
- Hamis
Az elektrosztatikus térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére párhuzamos komponense folytonosan megy át.
- Igaz
- Hamis
Az eltolás vektor időszerinti deriváltja az eltolási áramsűrűség, amelynek értéke a vákuumban nulla.
- Igaz
- Hamis
Az eltolás vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik, ha a határfelületen nincs többlet töltés.
- Igaz
- Hamis
Az eltolási áram elektronok áramlását jelenti.
- Igaz
- Hamis
Az eltolási áram vákuumban nulla.
- Igaz
- Hamis
Az eltolási áram vákuumban nulla, mert nincs polarizáció, mivel vákuumban töltések sincsenek.
- Igaz
- Hamis
Az eltolási áramsűrűség az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.
- Igaz
- Hamis
Az eltolási vektor dimenziója J/m*m*V.
- Igaz
- Hamis
Az eltolási vektor határfelületre merőleges komponense mindig ugrást szenved.
- Igaz
- Hamis
Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes polarizált töltés mennyiségét.
- Igaz
- Hamis
Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes szabad töltés mennyiségét.
- Igaz
- Hamis
Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.
- Igaz
- Hamis
Az F fizikai operátorának sajátértékei F várható értékeit adja meg.
- Igaz
- Hamis
Az indukált feszültség lehet időben állandó.
- Igaz
- Hamis
Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik.
- Igaz
- Hamis
Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.
- Igaz
- Hamis
Az indukció fluxus hullám változása konzervatív villamos teret indukál.
- Igaz
- Hamis
Az indukció fluxus változása örvényes villamos teret indukál.
- Igaz
- Hamis
Az indukció fluxus változása sztatikus villamos teret indukál.
- Igaz
- Hamis
Az optikai rács felbontóképessége - elsőrendű maximum esetén - arányos a karcolások számával.
- Igaz
- Hamis
Az optikai rács felbontóképessége az elhajlás rendszáma és a karcolásszám szorzata.
- Igaz
- Hamis
Az optikailag aktív anyag a bejövő nyaláb polarizációját változatlanul hagyja.
- Igaz
- Hamis
Az önindukciós együttható az elrendezésre számított indukció fluxus és az abban folyó áram hányadosa.
- Igaz
- Hamis
Belső konverzió során a gerjesztett atommag az atomi elektronnal való kölcsönhatás során szabadul meg a többletenergiától.
- Igaz
- Hamis
Curie hőmérséklet alatt a ferromágneses anyag diamágnesessé válik.
- Igaz
- Hamis
Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag diamágnessé válik.
- Igaz
- Hamis
Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása lecsökken.
- Igaz
- Hamis
Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő.
- Igaz
- Hamis
De Broglie szerint az elektron anyaghullámhossza a Planck-állandó és az elektron impulzusának hányadosa.
- Igaz
- Hamis
Definíció szerint a fény polarizációjának irányát a mágneses tér irányával vettük azonosnak.
- Igaz
- Hamis
Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos.
- Igaz
- Hamis
Egy atom nem ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el az elektromágneses sugárzást, mint amelyeken kibocsájtja azt.
- Igaz
- Hamis
Egy mikrorendszer lehetséges energia értékeit és saját állapotait a Hamilton operátor sajátérték egyenlete adja meg.
- Igaz
- Hamis
Egy rendszer Hamilton operátorának sajátértékei megadják az adott rendszer lehetséges energia értékeit.
- Igaz
- Hamis
Elektromágneses síkhullám terjedési iránya merőleges a mágneses térerősségre.
- Igaz
- Hamis
Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensének ellentettjével.
- Igaz
- Hamis
Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensével.
- Igaz
- Hamis
Elektrosztatikus tér fémüregben mindig nulla.
- Igaz
- Hamis
Elektrosztatikus tér fémüregben soha nem nulla.
- Igaz
- Hamis
Elektrosztatikus térbe helyezett fém esetében az elektrosztatikus tér a fém felületének minden pontjában merőleges a fémfelületre.
- Igaz
- Hamis
Elektrosztatikus térbe helyezett fémüregben a villamos térerősség 0.
- Igaz
- Hamis
Fraunhofer-diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.
- Igaz
- Hamis
Fresnel diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.
- Igaz
- Hamis
Három azonos egy irányban terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.
- Igaz
- Hamis
Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.
- Igaz
- Hamis
Hologram esetén a referencia és a tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen.
- Igaz
- Hamis
Időben változó mágneses tér konzervatív villamos teret hoz létre.
- Igaz
- Hamis
Indukált emisszió során a bejövő foton alacsonyabb energiaszintre kényszeríti a gerjesztett elektront.
- Igaz
- Hamis
Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely pillanatban ugyanakkora.
- Igaz
- Hamis
Két pont közötti elektrosztatikus feszültség megegyezik az egyes pontokban lévő potenciálok különbségével.
- Igaz
- Hamis
Két pont közötti feszültség a két pontban lévő potenciálok különbségeként számolható.
- Igaz
- Hamis
Különböző dielektrikumok határfelületén a villamos térerősség határfelülete merőleges komponens folyamatosan megy át.
- Igaz
- Hamis
Lenz törvénye értelmében az indukált áram mindig olyan irányú, hogy az indukciót létesítő változást, a mágneses indukció fluxus változását akadályozza.
- Igaz
- Hamis
LiF felületet ultranagy vákuumban monoenergiás He nyalábbal bombázunk.
- Igaz
- Hamis
Mágneses térben az elektromos töltésekre nem hat erő.
- Igaz
- Hamis
Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjának ellentettjével.
- Igaz
- Hamis
Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjával.
- Igaz
- Hamis
Mellékkvantumszám nagyobb vagy egyenlő, mint nulla és kisebb vagy egyenlő, mint a főkvantumszám.
- Igaz
- Hamis
Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.
- Igaz
- Hamis
Optikai leképzés során a divergáló képsugarak látszólagos képet hoznak létre.
- Igaz
- Hamis
Optikai rács felbontóképessége közelítőleg a rendszám és a "karcolások" (összes rés) számának szorzata.
- Igaz
- Hamis
Optikai tükör nagyítása fordított állású kép esetén negatív.
- Igaz
- Hamis
Paraxiális gömbtükör fókusztávolságon belüli tárgyról virtuális egyenes állású képet hoz létre.
- Igaz
- Hamis
Pauli-elv szerint két elektron egy rendszeren belül nem lehet azonos állapotban.
- Igaz
- Hamis
Pozitron bomláskor az anyamag tömegszáma változatlan.
- Igaz
- Hamis
Röntgen diffrakció során 0.1 nm nagyságrendjébe eső hullámhosszúságú elektromágneses hullámot kell használni ahhoz, hogy értékelhető diffrakciós csúcsokat kapjunk a NaCI kristályról.
- Igaz
- Hamis
Sugárzó villamos dipólus mágneses tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.
- Igaz
- Hamis
Sztatikus térben a villamos térerősség egy fémfelületen tetszőleges szöget bezárhat a fémtest felületi normálisával.
- Igaz
- Hamis
Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére.
- Igaz
- Hamis
Távollátás esetén a távoli tárgy képe a szemben a retina mögött jön létre, amelyet pozitív lencsével korrigálunk.
- Igaz
- Hamis
Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.
- Igaz
- Hamis
Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása eredményezi az indukált elektromotoros erőt.
- Igaz
- Hamis
Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása nulla.
- Igaz
- Hamis
Vékony lencse esetében a tengellyel párhuzamos sugár úgy törik meg, hogy a sugár vagy meghosszabbítása a fókusz ponton halad át.
- Igaz
- Hamis
