„Fizika 2 - Vizsgaképlettár” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
a (ideiglenesen visszateszem a linket)
1. sor: 1. sor:
 +
 +
{{GlobalTemplate|Infoalap|VizsgaKepletTar}}
 +
 +
 
{| border="1"
 
{| border="1"
 
| <math>{\bf{F}} = q({\bf{v}} \times {\bf{B}})</math> (mágneses térben mozgó töltésre ható erő 30.5) || {\bf{F}} = q({\bf{v}} \times {\bf{B}})  
 
| <math>{\bf{F}} = q({\bf{v}} \times {\bf{B}})</math> (mágneses térben mozgó töltésre ható erő 30.5) || {\bf{F}} = q({\bf{v}} \times {\bf{B}})  

A lap 2013. szeptember 25., 21:56-kori változata

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


[math]{\bf{F}} = q({\bf{v}} \times {\bf{B}})[/math] (mágneses térben mozgó töltésre ható erő 30.5) {\bf{F}} = q({\bf{v}} \times {\bf{B}})
[math]\Phi _B = \int {\bf{B}} \cdot d{\bf{A}}[/math] (mágneses fluxus, 30.8) \Phi _B = \int {\bf{B}} \cdot d{\bf{A}}
[math]L = \frac{{N\Phi _B }}{I}[/math] (önindukció, 32.6) L = \fracSablon:N\Phi B{I}
[math]\varepsilon _L = - L\frac{{dI_{} }}{{dt}}[/math] (L induktivitás ellenfesz, 32.6) \varepsilon _L = - L\frac{{dI_{} }}Sablon:Dt
[math]M = \frac{{N_2 \Phi _{B_2 } }}{{I_1 }}[/math] (kölcsönös induktivitás, 32.7) M = \frac{{N_2 \Phi _{B_2 } }}Sablon:I 1
[math]\varepsilon _1 = - M\frac{{dI_2 }}{{dt}}[/math] (kölcsönös indukció fesz, 32.7) \varepsilon _1 = - M\fracSablon:DI 2Sablon:Dt
[math]I(t) = \frac{\varepsilon }{R}(1 - e^{ - (R/L)t} )[/math] (áramerősség növekedése tekercsel az áramkörben, 32.8,32-26) I(t) = \frac{\varepsilon }{R}(1 - e^{ - (R/L)t} )
[math]U_L = \frac{1}{2}LI^2[/math] (tekercsben tárol energia, 32.9) U_L = \frac{1}{2}LI^2
[math]u_B = \frac{{B^2 }}{{2\mu _0 }}[/math] (mágneses tér energiasűrűsége, 32.9) u_B = \fracSablon:B^2Sablon:2\mu 0
[math]{\bf{M}} = (\sum\limits_i^{} {{\bf{m}}_i } )/V[/math] eredő mágneses momentum, a mágnesezettség vektora {\bf{M}} = (\sum\limits_i^{} {{\bf{m}}_i } )/V
[math]{\bf{B}} = \mu _0 ({\bf{H}} + {\bf{M}})[/math] (teljes fluxussűrűség, 33.3, H mágneses térerősség) {\bf{B}} = \mu _0 ({\bf{H}} + {\bf{M}})
[math]{\bf{M}} = \chi {\bf{H}}[/math] (mágnesezettség = mágneses szuszceptibilitás * mágneses erőtér) {\bf{M}} = \chi {\bf{H}}
[math]{\bf{B}} = \mu _0 (1 + \chi ){\bf{H}} = \mu _0 \mu _r {\bf{H}}[/math] (mágneses fluxussűrűség = (1+mágneses szuszceptibilitás)*mágneses térerősség, 33.3, 33-2) {\bf{B}} = \mu _0 (1 + \chi ){\bf{H}} = \mu _0 \mu _r {\bf{H}}
[math]\oint\limits_L {{\bf{H}} \cdot d{\bf{s}} = \int\limits_A^{} {{\bf{j}} \cdot d{\bf{A}}} }[/math] Gerjesztési törvény, mágneses térerősség zárt görbére vett integrálja = vezetési áramok \oint\limits_L {{\bf{H}} \cdot d{\bf{s}} = \int\limits_A^{} {{\bf{j}} \cdot d{\bf{A}}} }
[math]\oint\limits_L {{\bf{H}} \cdot d{\bf{s}} = \sum\limits_i^{} {I_i } }[/math] Gerjesztési törvény, mágneses térerősség zárt görbére vett integrálja = vezetési áramok \oint\limits_L {{\bf{H}} \cdot d{\bf{s}} = \sum\limits_i^{} {I_i } }
[math]\frac{{\partial E_y}}{{\partial x}} = - \frac{{\partial B_z}}{{\partial t}}[/math] (hullámegyenletrendszer egyik tagja, 35.3, 35-20) \fracSablon:\partial E ySablon:\partial x = - \fracSablon:\partial B zSablon:\partial t
[math]\frac{{\partial B_z}}{{\partial x}} = - \mu _0 \varepsilon _0 \frac{{\partial E_y}}{{\partial t}}[/math] (hullámegyenletrendszer második tagja, 35.3, 35-18 \fracSablon:\partial B zSablon:\partial x = - \mu _0 \varepsilon _0 \fracSablon:\partial E ySablon:\partial t
[math]E_y = E_{y _0} \sin (kx - \omega t)[/math] (elektromos térerősségenk síkhullámként terjedő Ey komponense, 35.3, 35-26) E_y = E_{y0} \sin (kx - \omega t)
[math]\frac{{E_y}}{{B_z}} = \frac{\omega}{k} = c[/math] (terjedési sebesség, 35.3, 35-27,35-29) \fracSablon:E ySablon:B z = \frac{\omega}{k} = c
[math]c = \frac{1}{{\sqrt {\mu _0 \varepsilon _0}}} = 2,99792458 \times 10^8 m/s[/math] (a fénysebesség, mint állandó) c = \frac{1}{{\sqrt {\mu _0 \varepsilon _0}}} = 2,99792458 \times 10^8 m/s
[math]u(t) = \frac{1}{2}\varepsilon _0 E^2 (t) + \frac{1}{{2\mu _0}}B^2 (t)[/math] (pillanatnyi energiasűrűség) u(t) = \frac{1}{2}\varepsilon _0 E^2 (t) + \frac{1}Sablon:2\mu 0B^2 (t)
[math]{\bf{S}} = \frac{1}{{\mu _0}}{\bf{E}} \times {\bf{B}}[/math] (Poynting-vektor pillanatnyi értéke, 35.5, 35-41) {\bf{S}} = \frac{1}Sablon:\mu 0{\bf{E}} \times {\bf{B}}
[math]\frac{1}{T}\int\limits_0^T {\sin ^2 (kx - \omega t)dt = \frac{1}{2}}[/math] (a Poynting vektor átlagának kiszámításánál fontos, 35.5,35-43, egyébként [math]S_{atl} = \frac{1}{2\mu _0} E_{y0}B_{z0} [/math] 35-44) \frac{1}{T}\int\limits_0^T {\sin ^2 (kx - \omega t)dt = \frac{1}{2}}
[math]I = S_{atl} = u_{atl} c[/math] (hullám intenzitása, 35.5) I = S_{atl} = u_{atl} c
[math]E^2 - (pc)^2 = (mc^2)^2[/math] (Összefüggés a relativisztikus energia és az impulzus között, 41.12,41-22) E^2 - (pc)^2 = - (mc)^2
[math]U = pc[/math] (U energiájú hullám p impulzust szállít, 35.6) U = pc
[math]\frac{F}{A} = \frac{{S_{atl}}}{c}[/math] (sugárnyomás - teljes abszorció, 35.6) \frac{F}{A} = \frac{{S_{atl}}}{c}
[math]\frac{F}{A} = \frac{{2S_{atl}}}{c}[/math] (sugárnyomás - teljes reflexió, 35.6) \frac{F}{A} = \frac{{2S_{atl}}}{c}
[math]n = \frac{c}{v} = \frac{c}{{\sqrt {\varepsilon _r}}}[/math] (törésmutató = fénysebesség vákuumban/fénysebesség közegben), 37.2, 37-1) n = \frac{c}{v} = \frac{c}{{\sqrt {\varepsilon _r}}}
[math]\int n _{} ds = extremum[/math] (Az optika Fermat elve - lényegében azt fejezi ki, hogy az optikai útvonalra vett integrálja az n-nek (törésmutatónak) szélsőérték; annyit még tudni kell hozzá, hogy ez a szélsőérték a minimum, 36.4) \int n _{} ds = extremum
[math]n_1 \sin \theta _1 = n_2 \sin \theta _2[/math] (Snellius fénytörési törvénye, 37.2, 37-5) n_1 \sin \theta _1 = n_2 \sin \theta _2
[math]D = \frac{1}{f} = (n - 1)(\frac{1}{{R_1}} + \frac{1}{{R_2}})[/math]
[math] D (dioptria - lencse erossege) = \frac{1}{fokusztavolsag} = [/math] [math]=(relativ tor.mutato - 1)(\frac{1}{Lencse 1. gorbuleti sugara} + \frac{1}{Lencse 2. gorbuleti sugara} [/math] (37.6,37.7, 37-18,37-21)
D = \frac{1}{f} = (n - 1)(\frac{1}Sablon:R 1 + \frac{1}Sablon:R 2)
[math]I = 4I_0 \cos ^2 \frac{\phi}{2}[/math] Intenzitás eloszlás a kétréses interferenciánál I = 4I_0 \cos ^2 \frac{\phi}{2}
[math]\phi = k\Delta r = \frac{{2\pi}}{\lambda}\Delta r[/math] (fáziskülönbség a [math]\Delta r[/math] útkülönbség miatt, 38.2,38-2) \phi = k\Delta r = \fracSablon:2\pi{\lambda}\Delta r
[math]\lambda _n = \frac{{\lambda _a}}{n}[/math] (hullámhossz n törésmutatójú közegben, 38.4) \lambda _n = \fracSablon:\lambda a{n}
[math]I = I_0 \frac{{\sin ^2 (N\phi /2)}}{{\sin ^2 (\phi /2)}}[/math] Intenzitáseloszlás diffrakciós rács esetén I = I_0 \fracSablon:\sin ^2 (N\phi /2)Sablon:\sin ^2 (\phi /2)
[math]\phi = kd\sin \theta[/math] az előző képletben a [math]\phi[/math] definíciója \phi = kd\sin \theta
[math]m\lambda = d\sin \theta[/math] (Két/többréses interferencia (fő)maximumok feltétele, 38.2,38-8,38.3,38-14) m\lambda = d\sin \theta
[math]r_m = \sqrt {Rm\lambda}[/math] (Newton gyűrűk sugara, R - konvex lencse sugara, m = 1,2,3... (m-edik N.Gyűr.) 38.5, 38-18) r_m = \sqrt {Rm\lambda}
[math]2d\cos \theta = m\lambda[/math] (Michelson féle interferométerben a körgyűrűk - maximumok - képződésének feltétele, 38.5) 2d\cos \theta = m\lambda
[math]I = I_0 \left( {\frac{{\sin \alpha}}{\alpha}} \right)^2[/math] (Fraunhofer diffrakció intenzitáseloszlása (39.2,39-8) I = I_0 \left( {\fracSablon:\sin \alpha{\alpha}} \right)^2
[math]\alpha = \frac{\phi}{2} = \left( {\frac{\pi}{\lambda}} \right)a\sin \theta[/math] (az előző képletbeli [math] \alpha [/math] definíciója, 39.2,39-9, a a rés szélessége! \alpha = \frac{\phi}{2} = \left( {\frac{\pi}{\lambda}} \right)a\sin \theta
[math]m\lambda = d\sin \theta[/math] (Egyréses Fraunhofer-diffrakció minimumai, 39.2,39-10) m\lambda = d\sin \theta
[math]D\sin \theta = 1,22\lambda[/math] (Fraunhofer-diffrakció minimuma köralakú nyílás esetén, 39.3,39-12) D\sin \theta = 1,22\lambda
[math]\theta _R = \frac{{1,22\lambda}}{D}[/math] (Rayleigh kritériuma, minimális felbontási szög, köralakú apertúránál, 39.3,39-13) \theta _R = \fracSablon:1,22\lambda{D}
[math]D \equiv \frac{{d\theta}}{{d\lambda}}[/math] (diszperzió, "mennyire jól szór", 39.4, 39-17) D \equiv \fracSablon:D\thetaSablon:D\lambda
[math]R \equiv \frac{\lambda}{{\Delta \lambda}}[/math] (felbontóképesség, 39.4) R \equiv \frac{\lambda}Sablon:\Delta \lambda
[math]R = Nm[/math] (rács felbontóképessége, N összes rések száma, m elhajlási kép rendszáma, 39.4,39-23) R = Nm
[math]2d\sin \phi = m\lambda[/math] (Bragg-féle szórási feltétel, [math]\phi[/math] itt az atomsíkkal bezárt szög!, d atomsíkok távolsága 39.5,39-24) 2d\sin \phi = m\lambda
[math]\tan \theta _P = \frac{{n2}}{{n1}} = n[/math] (Brewster törvénye, dielektrikum határán visszaverődő fény 100%-os polarizáltságának feltétele 40.3,40-2) \tan \theta _P = \fracSablon:N2Sablon:N1 = n
[math]I = I_0 \cos ^2 \theta[/math] (Malus törvénye az egymás után helyezett polárszűrőkre, 40.2,40-1) I = I_0 \cos ^2 \theta
[math]du_\lambda = \frac{{8\pi hc\lambda ^{ - 5}}}{{e^{hc/\lambda kT} - 1}}d\lambda[/math] (Planck sugárzási törvénye, 42.4) du_\lambda = \frac{{8\pi hc\lambda ^{ - 5}}}{{e^{hc/\lambda kT} - 1}}d\lambda
[math]du_f = \frac{{8\pi}}{c^3}\frac{{hf^3}}{{e^{hf/kT} - 1}}df[/math] (Planck törvény frekvenciával) du_f = \fracSablon:8\pi{c^3}\fracSablon:Hf^3{{e^{hf/kT} - 1}}df
[math]E_n = - \frac{{mZ^2 e^4}}{{8\varepsilon _0 ^2 h^2 n^2}}[/math] (Hidrogén-atom Bohr féle energia állapotai, 43.3, 43-9) E_n = - \fracSablon:MZ^2 e^4Sablon:8\varepsilon 0 ^2 h^2 n^2
[math]r_n = \frac{{\varepsilon _0 h^2 n^2}}{{\pi mZe^2}}[/math] (Bohr pályasugár a H atomban, 43.2, 43-6) r_n = \fracSablon:\varepsilon 0 h^2 n^2Sablon:\pi mZe^2
[math]p = \frac{h}{\lambda}[/math] (foton impulzusa, 42.6, 42-16 vagy a p impulzusú részecske de Broglie féle hullámhossza, 43.4, 43-17) p = \frac{h}{\lambda}
[math]hf = K_{\max} + W_0[/math] (Einstein fényelektr. egyenlete, 42.5, 42-13) hf = K_{\max} + W_0
[math]\lambda ' - \lambda _0 = \frac{h}{{mc}}(1 - \cos \theta )[/math] (Compton eltolódás, 42.6,42-18) \lambda ' - \lambda _0 = \frac{h}Sablon:Mc(1 - \cos \theta )
[math]E_n = \frac{{\hbar^2 \pi ^2}}{{2mD^2}}n^2[/math]
(dobozba zárt részecske energiaállapotai, 43.6, 43-27)
E_n = \fracSablon:\hbar^2 \pi ^2Sablon:2mD^2n^2
[math]\Psi (x) = \sqrt {\frac{2}{D}} \sin \frac{{n\pi}}{D}x[/math] (dobozba zárt részecske normált hullámfüggvénye, 43.6,43-35) \Psi (x) = \sqrt {\frac{2}{D}} \sin \fracSablon:N\pi{D}x
[math]\Delta x = \sqrt {\left\langle {\left( {x - \left\langle x \right\rangle} \right)^2} \right\rangle} = \sqrt {\left\langle {x^2} \right\rangle - \left\langle x \right\rangle ^2}[/math]
(szórás négyzet négyzetgyöke (vagy simán csak szórás), OL 32.oldal)
\Delta x = \sqrt {\left\langle {\left( {x - \left\langle x \right\rangle} \right)^2} \right\rangle} = \sqrt {\left\langle {x^2} \right\rangle - \left\langle x \right\rangle ^2}
[math]\Delta p_x \Delta x \ge \frac{{\hbar}}{2}[/math] (határozatlansági reláció, 43.8) \Delta p_x \Delta x \ge \frac{{}}{2}
[math]\Delta E\Delta t \ge \frac{{\hbar}}{2}[/math] (határozatlansági reláció, 43.8) \Delta E\Delta t \ge \frac{{}}{2}
[math]n(E) = g(E)f(E,T)[/math] n(E) = g(E)f(E,T)
[math]f^{FD} (\varepsilon ,T) = \frac{1}{{\left[ {\exp \left\{ {\frac{{\varepsilon - \varepsilon _F}}{{kT}}} \right\} + 1} \right]}}[/math] Fermi-Dirac eloszlasfuggveny (1/2 spinu reszecskekre) f^{FD} (\varepsilon ,T) = \frac{1}{{\left[ {\exp \left\{ {\fracSablon:\varepsilon - \varepsilon FSablon:KT} \right\} + 1} \right]}}
[math]f^{BE} (\varepsilon ,T) = \frac{1}{{\left[ {\exp \left\{ {\frac{{\varepsilon - \varepsilon _F}}{{kT}}} \right\} - 1} \right]}}[/math] Bose-Einstein eloszlasfuggveny (egesz spinu reszecskekre) f^{BE} (\varepsilon ,T) = \frac{1}{{\left[ {\exp \left\{ {\fracSablon:\varepsilon - \varepsilon FSablon:KT} \right\} - 1} \right]}}
[math]E = E_0 (n_x^2 + n_y^2 + n_z^2 )[/math] a részecske energiaállapota térbeli potenciáldobozban, alapállapot [math] n_x=1 n_y=1 n_z=1 [/math] E = E_0 (n_x^2 + n_y^2 + n_z^2 )
[math]n(\varepsilon )d\varepsilon = a \cdot \sqrt \varepsilon \cdot f(\varepsilon ,T)[/math] n(\varepsilon )d\varepsilon = a \cdot \sqrt \varepsilon \cdot f(\varepsilon ,T)
[math]L = \hbar\sqrt {l(l + 1)}[/math] (pálya impulzusmomentuma, 44.2) L = \hbar\sqrt {l(l + 1)}
[math]L_z = m_l\hbar[/math] (impulzusmomentum z-irányú kompon., 44.2) L_z = m_l\hbar
[math]\Delta L_z \Delta \phi \ge \hbar/2[/math] (határozatlansági reláció, 43.8) \Delta L_z \Delta \phi \ge \hbar/2
[math](\mu _l )_z = - \left( {\frac{{e\hbar}}{{2m}}} \right)m_l[/math] (mágn.dip.moment. z kompon, 44.2) (\mu _l )_z = - \left( {\fracSablon:E\hbarSablon:2m} \right)m_l
[math]S_z = m_s\hbar, m_s = \pm {\raise0.5ex\hbox{$\scriptstyle 1$}\kern-0.1em/\kern-0.15em\lower0.25ex\hbox{$\scriptstyle 2$}}[/math] (spin-impulzusmom.z irány, 44.2) S_z = m_s\hbar, m_s = \pm {\raise0.5ex\hbox{$\scriptstyle 1$}\kern-0.1em/\kern-0.15em\lower0.25ex\hbox{$\scriptstyle 2$}}
[math]S = \hbar\sqrt {s(s + 1)},s = {\raise0.5ex\hbox{$\scriptstyle 1$}\kern-0.1em/\kern-0.15em\lower0.25ex\hbox{$\scriptstyle 2$}}[/math] (spin impulzusmom., 44.2) S = \hbar\sqrt {s(s + 1)},s = {\raise0.5ex\hbox{$\scriptstyle 1$}\kern-0.1em/\kern-0.15em\lower0.25ex\hbox{$\scriptstyle 2$}}
[math](\mu _s )_z = - \left( {\frac{{e\hbar}}{m}} \right)m_s[/math] (spin-mágnesesmom. z komp, 44.2) (\mu _s )_z = - \left( {\fracSablon:E\hbar{m}} \right)m_s
[math] J = \hbar\sqrt {j(j + 1)}[/math] (teljes impulzusmomentum, 44.4) J = \hbar\sqrt {j(j + 1)}
[math]J_Z = m_j\hbar[/math] (teljes impulzusmomentum z komp, 44.4) J_Z = m_j\hbar
[math]R = R_0 A^{1/3}[/math] (atommag R sugara, A a tömegszám, R0 egy állandó 45.2,45-2) R = R_0 A^{1/3}
[math]N = N_0 e^{ - \lambda t}[/math] (radioaktív bomlás törvénye, [math] \lambda = \frac{ln{2}}{T_{1/2}} [/math] T1/2 felezési idő 45.4,45-9) N = N_0 e^{ - \lambda t}
[math]N = N_0 e^{ - n\sigma x}[/math] (azoknak a részecskéknek a száma, amelyek a céltárgyba x mélységig kölcsönhatás nélkül hatolnak be, n - atommagok száma egységnyi térfogatban, [math]\sigma[/math] - hatáskeresztmetszet, [math]N_0[/math] - összes részecske (ami a céltárgy felé tart), 45.6,45-35) N = N_0 e^{ - n\sigma x}
[math]KE = a_1 A - a_2 A^{2/3} - a_3 \frac{{Z^2}}{{A^{1/3}}} - a_4 \frac{{(N - Z)^2}}{A} \pm a_5 A^{ - 3/4}[/math] (az atommagok kötési energiája a cseppmodell szerint - a tagok: (térfogati energia) + (felületi energia) + (Coulomb energia) + (Pauli energia) + (anti-Hund energia), ahol A (tömegszám) = Z (rendszám, protonszám) + N (neutronszám) KE = a_1 A - a_2 A^{2/3} - a_3 \fracSablon:Z^2{{A^{1/3}}} - a_4 \fracSablon:(N - Z)^2{A} \pm a_5 A^{ - 3/4}

Latex példák wikin

-- Subi - 2007.01.14.

-- Cipka - 2010.01.12.