„Fizika 1 vizsga, 2008.01.16.” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116}} ==Kifejtős kérdések== max. 15 pont minden kérdés 3 pontot ér 1 Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközé…”)
 
1. sor: 1. sor:
−
{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116}}
+
A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell.
−
 
 
  
 
==Kifejtős kérdések==
 
==Kifejtős kérdések==
−
max. 15 pont minden kérdés 3 pontot ér
+
max. 15 pont, feladatonként 3 pont
  
−
1 Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét!  
+
;# Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét!  
−
2 Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit!
+
;#  Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit!
−
3 Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző <math>pV^\kappa</math> összefüggést!  
+
;#  Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző <math>pV^\kappa</math> összefüggést!  
−
4 Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét!
+
;#  Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét!
−
5 Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját!
+
;#  Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját!
  
 
==Igaz-hamis kérdések==
 
==Igaz-hamis kérdések==
−
max. 15 pont, jó: 1p, rossz: -1p
+
max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p  
  
−
1 A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet.
+
;# A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet.
−
2 Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken.
+
;# Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken.
−
3 A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.
+
;# A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.
−
4 A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként.
+
;# A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként.
−
5 A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak.
+
;# A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak.
−
6 Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok.
+
;# Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok.
−
7 A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak.
+
;# A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak.
−
8 A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja.
+
;# A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja.
−
9 Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla.
+
;# Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla.
−
10 Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb.
+
;# Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb.
−
11 A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz.
+
;# A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz.
−
12 Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába.
+
;# Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába.
−
13 Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén.
+
;# Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén.
−
14 Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.
+
;# Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.
−
15 A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája.
+
;# A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája.
  
  
34. sor: 33. sor:
 
official
 
official
 
<pre>
 
<pre>
−
   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
+
   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
−
   I H I I H I H I I I H H ? H I
+
   I H I I H I H I I I H H ? H I
 
</pre>
 
</pre>
−
10. szerintem igaz.
+
''Megjegyzés: 10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d<sup>2</sup> nem negatív).'' -- [[PeteR|P]] - 2009.01.07.
−
10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d^2 nem negatív).
 
−
 
 
  
 
==Feladatok==
 
==Feladatok==
−
A feladatsor az egyik tavalyi volt, kivéve a 2. feladatot és hogy a válaszok sorrendje változott. Csak a második feladatot írtam át a mostanira
+
max. 20 pont, feladatonként 2,5 pont
−
A tavalyi feladatsorért köszönet [[EgerIstvanTamas|Egeristi]]-nek!
 
−
max. 20 pont, jó: 2,5p
 
  
−
# Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az alábbi függvénnyel írhatjuk le: x = -1 + 3t<sup>2</sup> - 2t<sup>3</sup>. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
+
;1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az x(t)= -1 + 3t<sup>2</sup> - 2t<sup>3</sup> függvénnyel írhatjuk le. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
−
  <pre>A: 9 m/s   B: 1 m/s   C: 3 m/s   D: 5 m/s   E: egyik sem</pre>
+
:A: 9 m/s
−
# Hány mól 1 m<sup>3</sup> normál állapotú kriptongáz?
+
:B: 1 m/s
−
  <pre>A: ? B:23 C: ? D: 45   E: egyik sem</pre>
+
:C: 3 m/s
−
# Egy m<sub>1</sub> = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m<sub>2</sub> = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m<sub>2</sub> tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.
+
:D: 5 m/s
−
  <pre>A: 70% B: 59,5%   C: 53,2%   D: 24,5%   E: egyik sem</pre>
+
:E: egyik sem
−
# Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?
+
;2 Hány mól 1 m<sup>3</sup> normál állapotú kriptongáz?
−
  <pre>A: balra 0,036 m B: jobbra 0,056 m C: jobbra 0,036 m D: jobbra 0,016 m E: egyik sem</pre>
+
:A: ?
−
# 100 kPa nyomású és 200 m<sup>3</sup> térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
+
:B: 23
−
  <pre>A: 10<sup>3</sup> J   B: 10<sup>2</sup> J   C: 10<sup>8</sup> J D: 10<sup>6</sup> J   E: egyik sem</pre>
+
:C: ?
−
# Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 10<sup>4</sup> Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
+
:D: 45
−
  <pre>A: 57 J/K B: 255 J/K C: 6523 J/K   D: 606 J/K E: egyik sem</pre>
+
:E: egyik sem
−
Megoldás (nem 100%):<br />
+
;3 Egy m<sub>1</sub> = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m<sub>2</sub> = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m<sub>2</sub> tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.
−
n = 1 mol<br />
+
:A: 70%
−
p<sub>1</sub> = 10<sup>4</sup><br />
+
:B: 59,5%
−
p<sub>2</sub> = 10<br />
+
:C: 53,2%
−
(p<sub>1</sub>/p<sub>2</sub>)(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>)=(n<sub>1</sub>/n<sub>2</sub>)(T<sub>1</sub>/T<sub>2</sub>)<br />
+
:D: 24,5%
−
(n<sub>1</sub>/n<sub>2</sub>) = 1 (mivel nem változik a gáz mennyisége)<br />
+
:E: egyik sem
−
(T<sub>1</sub>/T<sub>2</sub>) = 1 (mivel izoterm folyamat, nem változik a gáz hőmérséklete)<br />
+
;4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?
−
(p<sub>1</sub>/p<sub>2</sub>)(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = (10<sup>4</sup> / 10) (V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = 1<br/>
+
:A: balra 0,036 m
−
(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = 1/1000 <br/>
+
:B: jobbra 0,056 m
−
&#916;S = nRln(V<sub>2</sub>/V<sub>1</sub>) = 1 mól * R * ln 1000 = 1 mól * 8,315 J/(mol K) * 6,9 = 57,4 J/K <br/>
+
:C: jobbra 0,036 m
−
# Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6&middot;10<sup>-9</sup> C töltést egy 10<sup>-7</sup> C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
+
:D: jobbra 0,016 m
−
  <pre>A: 2,4&middot;10<sup>-4</sup> J B: 7,2&middot;10<sup>-5</sup> J C: 1,2&middot;10<sup>-5</sup> J D: 9,6&middot;10<sup>-7</sup> J E: egyik sem</pre>
+
:E: egyik sem
−
# Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup> és 7&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup>. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
+
;5. 100 kPa nyomású és 200 m<sup>3</sup> térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
−
  <pre>A: 4,2 V   B: 22,6 V C: 67,8 V D: 90,4 V E: egyik sem</pre>
+
:A: 10<sup>3</sup> J
 +
:B: 10<sup>2</sup> J
 +
:C: 10<sup>8</sup> J
 +
:D: 10<sup>6</sup> J
 +
:E: egyik sem
 +
;6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 10<sup>4</sup> Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
 +
:A: 57 J/K
 +
:B: 255 J/K
 +
:C: 6523 J/K
 +
:D: 606 J/K
 +
:E: egyik sem
 +
;7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6&middot;10<sup>-9</sup> C töltést egy 10<sup>-7</sup> C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
 +
:A: 2,4&middot;10<sup>-4</sup> J
 +
:B: 7,2&middot;10<sup>-5</sup> J
 +
:C: 1,2&middot;10<sup>-5</sup> J
 +
:D: 9,6&middot;10<sup>-7</sup> J
 +
:E: egyik sem
 +
;8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup> és 7&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup>. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
 +
:A: 4,2 V
 +
:B: 22,6 V
 +
:C: 67,8 V
 +
:D: 90,4 V
 +
:E: egyik sem
  
 
===Megoldás===
 
===Megoldás===
79. sor: 96. sor:
 
  B  D  A  C  C  A  B  D
 
  B  D  A  C  C  A  B  D
 
</pre>
 
</pre>
 +
 +
====6.====
 +
(nem 100%)<br/>
 +
n = 1 mol<br />
 +
p<sub>1</sub> = 10<sup>4</sup><br />
 +
p<sub>2</sub> = 10<br />
 +
(p<sub>1</sub>/p<sub>2</sub>)(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>)=(n<sub>1</sub>/n<sub>2</sub>)(T<sub>1</sub>/T<sub>2</sub>)<br />
 +
(n<sub>1</sub>/n<sub>2</sub>) = 1 (mivel nem változik a gáz mennyisége)<br />
 +
(T<sub>1</sub>/T<sub>2</sub>) = 1 (mivel izoterm folyamat, nem változik a gáz hőmérséklete)<br />
 +
(p<sub>1</sub>/p<sub>2</sub>)(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = (10<sup>4</sup> / 10) (V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = 1<br/>
 +
(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = 1/1000 <br/>
 +
&#916;S = nRln(V<sub>2</sub>/V<sub>1</sub>) = 1 mól * R * ln 1000 = 1 mól * 8,315 J/(mol K) * 6,9 = 57,4 J/K <br/>
  
 
-- [[SzivakAndras|flyerz]] - 2008.01.18.
 
-- [[SzivakAndras|flyerz]] - 2008.01.18.
−
 
−
-- [[PeteR|P]] - 2009.01.07. - igaz-hamis 10. indoklás
 
 
* A számolós feladatok nagy részének megoldása.: <br />
 
* A számolós feladatok nagy részének megoldása.: <br />
 
{{InLineImageLink|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.megoldas.jpg}}
 
{{InLineImageLink|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.megoldas.jpg}}
−
 
−
 
−
[[Category:Infoalap]]
 

A lap 2013. január 24., 08:49-kori változata

A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell.

Kifejtős kérdések

max. 15 pont, feladatonként 3 pont

  1. Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét!
  2. Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit!
  3. Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző [math]pV^\kappa[/math] összefüggést!
  4. Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét!
  5. Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját!

Igaz-hamis kérdések

max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p

  1. A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet.
  2. Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken.
  3. A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.
  4. A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként.
  5. A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak.
  6. Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok.
  7. A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak.
  8. A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja.
  9. Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla.
  10. Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb.
  11. A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz.
  12. Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába.
  13. Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén.
  14. Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.
  15. A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája.


Megoldás

official 

  1	 2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15
  I	 H	I	I	H	I	H	I	I	I	H	H	?	H	I

Megjegyzés: 10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d2 nem negatív). -- P - 2009.01.07.

Feladatok

max. 20 pont, feladatonként 2,5 pont

1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az x(t)= -1 + 3t2 - 2t3 függvénnyel írhatjuk le. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
A: 9 m/s
B: 1 m/s
C: 3 m/s
D: 5 m/s
E: egyik sem
2 Hány mól 1 m3 normál állapotú kriptongáz?
A: ?
B: 23
C: ?
D: 45
E: egyik sem
3 Egy m1 = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m2 = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m2 tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.
A: 70%
B: 59,5%
C: 53,2%
D: 24,5%
E: egyik sem
4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?
A: balra 0,036 m
B: jobbra 0,056 m
C: jobbra 0,036 m
D: jobbra 0,016 m
E: egyik sem
5. 100 kPa nyomású és 200 m3 térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
A: 103 J
B: 102 J
C: 108 J
D: 106 J
E: egyik sem
6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 104 Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
A: 57 J/K
B: 255 J/K
C: 6523 J/K
D: 606 J/K
E: egyik sem
7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6·10-9 C töltést egy 10-7 C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
A: 2,4·10-4 J
B: 7,2·10-5 J
C: 1,2·10-5 J
D: 9,6·10-7 J
E: egyik sem
8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3·10-9 C/m2 és 7·10-9 C/m2. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
A: 4,2 V
B: 22,6 V
C: 67,8 V
D: 90,4 V
E: egyik sem

Megoldás

non-official 

 1  2  3  4  5  6  7  8
 B  D  A  C  C  A  B  D

6.

(nem 100%)
n = 1 mol
p1 = 104
p2 = 10
(p1/p2)(V1/V2)=(n1/n2)(T1/T2)
(n1/n2) = 1 (mivel nem változik a gáz mennyisége)
(T1/T2) = 1 (mivel izoterm folyamat, nem változik a gáz hőmérséklete)
(p1/p2)(V1/V2) = (104 / 10) (V1/V2) = 1
(V1/V2) = 1/1000
ΔS = nRln(V2/V1) = 1 mól * R * ln 1000 = 1 mól * 8,315 J/(mol K) * 6,9 = 57,4 J/K

-- flyerz - 2008.01.18.

  • A számolós feladatok nagy részének megoldása.:
Ezen a helyen volt linkelve a 2008.01.16.megoldas.jpg nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)
A lap eredeti címe: „https://wiki.sch.bme.hu/index.php?title=Fizika_1_vizsga,_2008.01.16.&oldid=154317”