Fizika 1 (régi)

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csia Klaudia Kitti (vitalap | szerkesztései) 2019. április 17., 17:17-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fizika 1
Tárgykód
TE11AX01
Általános infók
Szak
villany
Kredit
5
Ajánlott félév
2
Keresztfélév
van
Tanszék
Fizika Tanszék
Követelmények
KisZH
6 db
NagyZH
1 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
írásbeli és opcionális szóbeli
Elérhetőségek
Levlista
vfizika1
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
@sch.bme.hu


A Fizika 1 tárgy lényegében a középiskolában már tanult mechanika és hőtan témakörök rendszerezésével, átismétlésével és elmélyítésével foglalkozik. A tananyag szorosan követi az Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához tankönyv fejezeteit, kezdve a Newtoni mechanikától a relativisztikus fizikán át, a hőtan főtételekig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol komolyabb matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó.

A gyakorlatokon példafeladatatokat oldanak meg, a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.

Követelmények

  • Előkövetelmény: A 0. fizika ZH sikeres megírása, vagy a Bevezető Fizika című tárgy teljesítése. A Matematika A1a - Analízis című tárgyból az aláírás megszerzése.
  • Jelenlét: A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal kötelező megjelenni, és ezt ellenőrzik is!
  • KisZH: A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az ÖSSZES témakörből újra írni kell! Fontos: Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
  • NagyZH: Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
  • Vizsga: A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli három nagy részből áll, melyeken összesen legalább 20 pontot (40%) kell elérni:
    • 4 darab 5 pontos számítási feladat (részmegoldásokra is jár pont)
    • 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés
    • 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés (részmegoldásokra is jár pont)
  • Bónusz pontok: A tárgyból többféle módon is lehet bónuszpontokat szerezni, melyek hozzáadódnak a legalább elégséges vizsga pontszámához. FONTOS azonban, hogy csakis az első próbálkozás alkalmával érvényesíthetőek a bónuszpontok. Aki megbukik az első vizsgáján, az elveszíti a bónuszpontjait.
    Bónuszpontszerzési módok:
    • A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít:
      • 17-19 pont között +1 pont
      • 20-22 pont között +2 pont
      • 23-25 pont között +3 pont
    • Gyakorlatokon való aktív részvételért a gyakorlatvezető is adhat bónuszpontokat, azonban az erre és a kiszárthelyikre kapott összes bónuszpont maximum 5 pont lehet!
    • A nagyzárthelyin elért pontszám 25%-a (minimum 3, maximum 7.5) további bónuszpontként hozzáadódik a vizsga számolós feladatokat tartalmazó részéhez. A nagyZH-ra csakis akkor jár bónuszpont, ha az elsőre meglett. A pót és pótpótZH-ra semmilyen körülmények között nem szerezhető bónuszpont.

Segédanyagok

Könyvek, jegyzetek

Néhány könyv, amit még érdemes lehet beszerezni. Némelyikben sokkal jobbak a feladatok, mint a Hudson-Nelson-ban. Aki ezt végigcsinálja, annak biztos nem lesz gondja, néha vizsgára is ezekből válogatnak. Nem kell megvenni őket, az egyetemi könyvtárban is megvannak, a zárójelben a könyvtári szám, ami alapján a ki tudjátok kölcsönözni.

Egyéb segédanyagok

Zárthelyi dolgozatok

A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: Fizika 1 - Elméleti kérdések

Rendes ZH

Pót ZH

Vizsgák

Fontos: Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.

A kiegészítős mondatokhoz a Fizika 1 - Elméleti kérdések címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az ellenőrzötten helyes megoldások közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a nem ellenőrzötten helyes megoldások közé írjátok csak be!

Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az Ellenőrző kérdések és válaszok címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!

Rendes vizsgák

Keresztféléves vizsgák

Tippek

  • Aki középiskolában nem volt fizikai faktos és nem találkozott még a gimnáziumi alapóránál komolyabb fizikával, az sajnos elég nagy hátránnyal indul.
  • Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.
  • A vizsgára érdemes átbogarászni a Hudson-Nelson idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.
  • A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.
  • Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.
  • Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.

Verseny

A tárgyból rendeznek tanulmányi versenyt.

A Fizika 1 versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik adott a félévben hallgatják a Fizika 1 tárgyat. A feladatok nagy része középiskolai versenyfeladat szintű, azonban az egyetemi ismeretanyag hasznosnak bizonyulhat. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el. A jó ötleteket is pontozzák! Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév


A lap eredeti címe: „https://wiki.sch.bme.hu/index.php?title=Fizika_1_(régi)&oldid=196421”