Fizika1Kepletek
Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.
Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.
Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót
[math]\vec{F}=-\mathrm{grad} U[/math] Konzervatív erőtérnél az Erő a tér adott pontjában egyenlő a potenciál adott pontbeli gradiensének ellentettjével (hasonlóan az Elektromos térerősséghez és potenciálhoz, az gyk. ebből jön ki).
[math]\vec{M}=\vec{\omega_p}\times\vec{L}[/math]
[math]\vec{F}_{teh} = -m\vec{a_R}+2m\vec v \times\vec\omega+m(\vec\omega\times\vec r)\times\vec\omega[/math] A tehetetlenségi (gyorsuló viszonyítási rendszerben fellépő) "erők". Sorban: tehetetlenségi, Coriolis, és asszem valami Euler vagy mi. !!Javítva!!: [math] \vec{F}_{Coriolis} = 2m\vec v \times\vec\omega [/math] [math] \vec{F}_{Centrifugális} = m(\vec\omega\times\vec r)\times\vec\omega [/math] [math] \vec{F}_{Euler} = -m \frac{\mathrm d \omega}{\mathrm d t} \times \vec r [/math] Ez utóbbit (Euler erőt) nem kell tudni a vizsgára, és csak szöggyorsulással rendelkező rendszer esetén lép fel!
[math]I=I_{TKP}+Mh^2[/math] Steiner tétel a Tehetetlenségi nyomaték kiszámolására ha a tengely nem megy át a tömegközépponton
[math]I_0=10^{-12}W/m^2[/math] 0 dB
[math]x'=\gamma(x-ut)[/math]
[math]t'=\gamma\left(t-\frac{ux}{c^2}\right)[/math]
[math]\gamma=\left(1-\frac{u^2}{c^2}\right)^{-1/2}[/math]
[math]x=A\exp\left\{-\lambda t\right\}\cdot \sin(\omega t-\alpha)[/math]
[math]\omega^2=\omega_0^2-\lambda^2[/math]
[math]\displaystyle{}A=\frac{F_0/m}{\sqrt{(\omega_0^2-\omega^2)^2+(\omega b/m)^2}}[/math] Gerjesztett rezgés amplitúdója
[math]\displaystyle{}\textrm{tg}\varphi = \frac{\omega b/m}{\omega_0^2-\omega^2}[/math]
[math]\displaystyle{}\vec F = -G\frac{Mm}{r^3}\vec r[/math] Gravitációs erő képlete
[math]\displaystyle{}v_e=\sqrt\frac{2GM}{R}[/math] szökési sebesség
[math]v=\sqrt\frac{F}{\lambda}[/math] Kötélben (/húrban) hullám terjedési sebessége a feszítő erő és a hosszmenti tömegeloszlás függvényében.
[math]f'=f\left(\frac{v\pm v_0}{v\mp v_0}\right)[/math] Doppler-jelenség, ahol v a hang terjedési sebessége, a számlálóban lévő v0 a megfigyelő sebessége, a nevezőben lévő pedig a forrásé (a közeghez képest.)
[math]\sin x + \sin y=2\sin\left(\frac{x-y}{2}\right)\cos\left(\frac{x-y}{2}\right)[/math] azonosság
[math]\frac{\mathrm d Q}{\mathrm d t} = -\lambda A \frac{\mathrm d T}{\mathrm d x}[/math] hővezetés, ahol λ a hővezetési tényező, A a felület, T a hőmérséklet, x pedig a hossz
[math]\frac{\mathrm d Q}{\mathrm d t}= e\sigma AT^4[/math] hősugárzás, ahol e az emisszióképesség (anyagra jellemző), [math]\sigma=5.67\cdot 10^{-8}[/math], A a felület, T a hőmérséklet
[math]pV=nRT[/math] állapotegyenlet ideális gázokra. n: molekulák száma, R: konstans.
[math]pV^\kappa[/math] állandósága az adiabatikusság feltétele. [math]\kappa=\frac{f+2}{f}[/math]
[math]\displaystyle{}N(v)=4\pi N\left(\frac{m}{2\pi kT}\right)^{3/2}v^2\exp\left\{-\frac{mv^2}{2kT}\right\}[/math] A Maxwell-féle sebességeloszlás, egy T hőmérsékleten termikus egyensúlyban lévő, N molekulát tartalmazó ideális gáz sebességeloszlása
[math]\frac 3 2 kT=\frac 1 2 m\left\lt v^2\right\gt [/math] Az ideális gázokra vonatkozó kinetikus elmélet egy molekulára
[math]C_p-Cv=R[/math] ideális gáz mólhőinek kapcsolata a gázállandóval
[math]\mathrm d S = nC_v\frac{\mathrm d T}T + nR\frac{\mathrm d V}V[/math] entrópia
[math]\vec p =q\vec l[/math] Az elektromos dipólusmomentum (két azonos, q töltésű és [math]\vec l[/math] távolságra lévő pontszerű töltés esetén)
[math]\vec M =\vec p \times \vec E[/math] E térerősségű elektromos erőtérbe helyezett dipólusra ható forgatónyomaték
[math]U=-\vec p \cdot\vec E[/math] E térerősségű elektromos erőtérbe helyezett dipólus potenciális energiája
[math]\Phi_E=\int_A\vec E\cdot\mathrm d\vec A[/math] elektromos fluxus
[math]\vec E = -\mathrm{grad}V[/math] elektromos térerősség = potenciál negatív gradiense
[math] M =\vec \mu \times \vec B[/math]
[math]U=-\vec \mu \cdot\vec B[/math]
[math]\Phi_B=\int_A\vec B\cdot\mathrm d\vec A[/math]
[math]\displaystyle{}\mathrm{grad}V=\frac{\partial V}{\partial r}\vec{e_r}+\frac 1 r \frac{\partial V}{\partial\theta}\vec{e_\theta} + \frac{1}{r\sin\theta}\frac{\partial V}{\partial \varphi}\vec{e_\varphi}[/math] potenciál gradiense gömbi koordinátákkal
[math]C=\frac{2\pi\epsilon_0L}{\mathrm{ln}(b/a)}[/math] L hosszú, b>a átmérőjű hengeres kondenzátor kapacitása
[math]C=4\pi\epsilon_0\frac{ab}{b-a}[/math] b>a átmérőjű gömbkondenzátor kapacitása
[math]u_E=\frac 1 2 \epsilon_0 E^2 [/math] E térerősségű elektromos erőtér energiasűrűsége
[math]\frac 1 2 QV[/math] Kondenzátorban tárolt energia mennyisége.
[math]\vec j = nq\vec v[/math] n
[math]I=\int_A \vec j\cdot\mathrm{d}\vec A[/math] felületen átfolyó összes áram
[math]Q=C\mathtt E \left(1-\exp\left\{-\frac{t}{RC}\right\}\right)[/math] C kapacitású kondenzátor R ellenálláson keresztüli kisülése.
[math]Q=Q_0\exp\left\{-\frac{t}{RC}\right\}[/math] C kapacitású kondenzátor R ellenálláson keresztül feltöltődése.
[math]I=\mathtt E \frac 1 R \exp\left\{-\frac{t}{RC}\right\}[/math] Előző kettő közül valamelyiknél az áramerősség közben.
[math]\vec F =q\left(\vec E +\vec v \times\vec B\right)[/math] Mozgó elektromos töltésre ható erő elektromágneses térben (sztem ezt még nem is vettük...)
[math]\mathrm d \vec F = I\mathrm d \vec l \times \vec B[/math] Mágneses térbe helyezett vezetőre ható erő.
[math]\displaystyle{}\mathrm d \vec B = \frac{\mu_0}{4\pi}\frac{I\mathrm d\vec l \times \vec r}{r^3}[/math]
-- maat - 2009.06.03.
