„Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(16 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
14. sor: 14. sor:
 
| kiszh = nincs
 
| kiszh = nincs
 
| nagyzh = 2 db
 
| nagyzh = 2 db
| hf = hetente
+
| hf = 5 db fakultatív
| vizsga = írásbeli
+
| vizsga = nincs
 
| levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu
 
| levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu
 
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX55/
 
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX55/
40. sor: 40. sor:
 
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html
 
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html
 
}}
 
}}
 +
 +
==Kedvcsináló==
 +
===2017 ősz VILLAMOSMÉRNÖK KURZUS ===
 +
Az előadásokat Tóth Péter tartja és egész érthetően magyaráz, sokat segít a megértésben, ha ott vagy előadáson. A házi feladatok habár fakultatívak, de érdemes megcsinálni két okból is, egyrészt mert a plusz pontok jól jöhetnek év végén, másrészt a ZH-kban nagyon hasonló feladatok vannak, segít a felkészülésben.
 +
Továbbá, mivel rengeteg régi ZH és HF elérhető az előadó honlapján, érdemes néha keresgélni, mert sokszor egy az egyben vannak átvéve feladatok a házikban vagy ZH-kban.
 +
 +
===2016 ősz INFORMATIKUS KURZUS --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] ([[Szerkesztővita:Kiss Balázs|vita]]) 2016. december 14., 11:55 (UTC)===
 +
Ide mutat az infós kurzus oldala is, holott mi eléggé máshogy tanuljuk, mint a villanyosok.
 +
A tárgy két "fél-félévre" van osztva.<br />
 +
'''Az első felét''' Rónyai Lajos tartja, aki egy igazán nagy koponya. Bár kissé "randomizált"-nak tűnik az anyag, első sorban próbáltak olyan, informatikában is használt alkalmazásait keresni a sztochasztikának, amihez tud egy informatikus hallgató kapcsolódni. Ez többé-kevésbé sikerül csak, de azért megéri bejárni előadásra - első sorban azért, hogy ne a feltöltött nagy jegyzetből tanulj, hanem saját magad készíts el egy írott jegyzetet. Elsőre nekem túl nagy falat volt bejárás nélkül ez a rész, de a rendszeresen látogatott órák után össze lehetett kaparni a hármast, ha az ember nagyjából átlátta a különböző témákat. Nagyon részletes feladatmegoldás nincs, és az apróbb pontatlanságok ellenére is azért át lettünk lökdösve az első ZH-n. A feladatok közül kettő volt ami számolós és csak a "haladóknak" szól, a többi inkább elméleti tudásra kérdezett rá (ez elég a hármashoz). Kicsit megerőlteted magad, még érdekes is a modern matematika nagy koponyáinak egy-két módszerének megismerése, és magyar matematikusok munkájába belekóstolás. <br />
 +
'''A másdoik felét ''' Tóth Imre Péter tarta. Ő egy fokkal fiatalosabban, és kicsit informatikusokra szabottabban tartja az előadásokat - cserébe szerintem kicsit nehezebb az anyag. Az elmélet "kárára" gyakorlati dolgokat tanulunk, amiket néha kissé túlságosan absztrakt példák segítségével prezentál. A feladatmegoldás ha jobban fekszik, ez lesz a szimpatikusabb anyagrész. Az órákon inkább arra ment rá, hogy megértesse velünk az alapokat, még feladatmegoldós rész is volt - itt fokozottan ajánlott bejárni, ha szeretnéd megcsinálni a tárgyat. Van házifeladat is, ami inkább a feladatok gyakorlását segíti elő, illetve pofafaktorba számít bele - hidd el, ha annyira vagy otthon a matekban mint én, akkor megéri az effortot törődni a tárggyal ily módon is. <br />
 +
A ZH életem első matek ötöse az egyetemen - nem volt túl nehéz, a korábbi ZH-khoz képest talán picit könyebb volt (sok a tágyon belüli változás az évek alatt és az anyag itt nincs is fent úgy mint az első felének a tágyhoz!). Azért kellett rá tanulni 2-3 napot, és főleg feladatmegoldásban kell otthon lenni (kb. 6-8 típusfeladat van.) <br />
 +
A vizsga csak a második anyagrészből van, és hangsúlyosabb a 2. ZH és a vizsga közötti anyagrész. (főleg a Markov Láncok, ifnósoknak az nem volt a ZH-ban) Szerintem egy korrekt számonkérésű tárgy.
 +
'''Vizsgára''' ugyan úgy érdemes készülni, mint Zh-ra, szintén feladatok lesznek. Ami biztosan várható, az egy sima Markov-láncos és egy folytonos idejűs példa. Kicsit mérges volt ránk a tanár, mert a vizsgán senki nem tudott egy e-ados tagok lederiválni, ezekre figyeljetek oda (alap szintű deriválás, mátrix szorzás, mátrix hatványozás, Gauss-elimináció stb. )
  
 
== Segédanyagok ==
 
== Segédanyagok ==
 +
*[[Média:FmSztoch_vizsgajegyzet_2016_osz.docx | '''2016-os INFÓS vizsgához szükséges elméleti rövid összefoglaló (kiemelve amit tudni kell a feladatokhoz) -Forest''']]
 
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_2013_segedlet.pdf | '''A ZH és a vizsga során használható segédanyagok összefűzve''']]
 
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_2013_segedlet.pdf | '''A ZH és a vizsga során használható segédanyagok összefűzve''']]
 
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]
 
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]
70. sor: 85. sor:
  
 
== Házi feladat ==
 
== Házi feladat ==
 +
* 2017: [[Média:VillamosMSc_Sztoch_HF_megoldasok_2017osz.pdf | házi feladatok megoldással]]
 
* 2015: [https://drive.google.com/folderview?id=0B2oX_kNALMA3dHdJNDZtTEdSZFk&usp=sharing házi feladatok megoldással]
 
* 2015: [https://drive.google.com/folderview?id=0B2oX_kNALMA3dHdJNDZtTEdSZFk&usp=sharing házi feladatok megoldással]
 
* 2014: [[Média:FmSztoch_hf_2014.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_1.pdf | az 1-5. feladatok]], illetve a [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_2.pdf | 2-3. feladatok megoldásai]]
 
* 2014: [[Média:FmSztoch_hf_2014.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_1.pdf | az 1-5. feladatok]], illetve a [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_2.pdf | 2-3. feladatok megoldásai]]
76. sor: 92. sor:
  
 
== Zárthelyi ==
 
== Zárthelyi ==
 +
* 2019: [[Media:VillamosMSc_Sztoch_ZH1_megoldasok_2019osz.pdf|1.ZH megoldásokkal]],[[Media:VillamosMSc_Sztoch_ZH2_megoldasok_2019osz.pdf|2.ZH megoldásokkal]]
 +
* 2018: [[Media:VillamosMSc_Sztoch_ZH1_2018osz.pdf|1.ZH]] és [[Media:VillamosMSc_Sztoch_ZH1_megoldasok_2018osz.pdf| megoldása]], [[Media:VillamosMSc_Sztoch_ZH2_2018osz.pdf| 2. ZH]] és [[Media:VillamosMSc_Sztoch_ZH2_megoldasok_2018osz.pdf| megoldása]]
 +
* 2017: [[Média:Sztoch_ZH1_megoldasok_2017osz.pdf|1.ZH megoldásokkal]],[[Media:sztoch_ZH2_megoldasok_2017osz.pdf|2.megoldásokkal]]
 
* 2015: [[Media:Sztoch_ZH1_2015osz.pdf|1.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_megoldasok_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport megoldások]]
 
* 2015: [[Media:Sztoch_ZH1_2015osz.pdf|1.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_megoldasok_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport megoldások]]
 
* 2014: [[Média:FmSztoch_zh_2014.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot.pdf | pótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot_mo.pdf | megoldása]]
 
* 2014: [[Média:FmSztoch_zh_2014.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot.pdf | pótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot_mo.pdf | megoldása]]

A lap jelenlegi, 2019. december 10., 22:05-kori változata

A Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya, villamosmérnök MSc képzésen Sztochasztika, mérnök informatikus MSc képzésen Sztochasztika II. néven.

Felsőbb matematika villamosmérnököknek
Sztochasztika
Tárgykód
TE90MX55
Általános infók
Szak
MSc Villamosmérnök
Kredit
3
Ajánlott félév
2. félév (ősz)
Keresztfélév
nincs
Tanszék
Sztochasztikai Tanszék
Követelmények
Jelenlét
nem kötelező
Labor
nincs
KisZH
nincs
NagyZH
2 db
Házi feladat
5 db fakultatív
Vizsga
nincs
Elérhetőségek
Levlista
felmath@sch.bme.hu


Sztochasztika 2
Felsőbb matematika
informatikusoknak A / D
Tárgykód
TE90MX40 / TE90MX43
Általános infók
Szak
info MSc
Kredit
4
Követelmények
NagyZH
1 db
Házi feladat
hetente
Vizsga
írásbeli
Elérhetőségek
Levlista
felmath@sch.bme.hu


Kedvcsináló

2017 ősz VILLAMOSMÉRNÖK KURZUS

Az előadásokat Tóth Péter tartja és egész érthetően magyaráz, sokat segít a megértésben, ha ott vagy előadáson. A házi feladatok habár fakultatívak, de érdemes megcsinálni két okból is, egyrészt mert a plusz pontok jól jöhetnek év végén, másrészt a ZH-kban nagyon hasonló feladatok vannak, segít a felkészülésben. Továbbá, mivel rengeteg régi ZH és HF elérhető az előadó honlapján, érdemes néha keresgélni, mert sokszor egy az egyben vannak átvéve feladatok a házikban vagy ZH-kban.

2016 ősz INFORMATIKUS KURZUS --Kiss Balázs (vita) 2016. december 14., 11:55 (UTC)

Ide mutat az infós kurzus oldala is, holott mi eléggé máshogy tanuljuk, mint a villanyosok. A tárgy két "fél-félévre" van osztva.
Az első felét Rónyai Lajos tartja, aki egy igazán nagy koponya. Bár kissé "randomizált"-nak tűnik az anyag, első sorban próbáltak olyan, informatikában is használt alkalmazásait keresni a sztochasztikának, amihez tud egy informatikus hallgató kapcsolódni. Ez többé-kevésbé sikerül csak, de azért megéri bejárni előadásra - első sorban azért, hogy ne a feltöltött nagy jegyzetből tanulj, hanem saját magad készíts el egy írott jegyzetet. Elsőre nekem túl nagy falat volt bejárás nélkül ez a rész, de a rendszeresen látogatott órák után össze lehetett kaparni a hármast, ha az ember nagyjából átlátta a különböző témákat. Nagyon részletes feladatmegoldás nincs, és az apróbb pontatlanságok ellenére is azért át lettünk lökdösve az első ZH-n. A feladatok közül kettő volt ami számolós és csak a "haladóknak" szól, a többi inkább elméleti tudásra kérdezett rá (ez elég a hármashoz). Kicsit megerőlteted magad, még érdekes is a modern matematika nagy koponyáinak egy-két módszerének megismerése, és magyar matematikusok munkájába belekóstolás.
A másdoik felét Tóth Imre Péter tarta. Ő egy fokkal fiatalosabban, és kicsit informatikusokra szabottabban tartja az előadásokat - cserébe szerintem kicsit nehezebb az anyag. Az elmélet "kárára" gyakorlati dolgokat tanulunk, amiket néha kissé túlságosan absztrakt példák segítségével prezentál. A feladatmegoldás ha jobban fekszik, ez lesz a szimpatikusabb anyagrész. Az órákon inkább arra ment rá, hogy megértesse velünk az alapokat, még feladatmegoldós rész is volt - itt fokozottan ajánlott bejárni, ha szeretnéd megcsinálni a tárgyat. Van házifeladat is, ami inkább a feladatok gyakorlását segíti elő, illetve pofafaktorba számít bele - hidd el, ha annyira vagy otthon a matekban mint én, akkor megéri az effortot törődni a tárggyal ily módon is.
A ZH életem első matek ötöse az egyetemen - nem volt túl nehéz, a korábbi ZH-khoz képest talán picit könyebb volt (sok a tágyon belüli változás az évek alatt és az anyag itt nincs is fent úgy mint az első felének a tágyhoz!). Azért kellett rá tanulni 2-3 napot, és főleg feladatmegoldásban kell otthon lenni (kb. 6-8 típusfeladat van.)
A vizsga csak a második anyagrészből van, és hangsúlyosabb a 2. ZH és a vizsga közötti anyagrész. (főleg a Markov Láncok, ifnósoknak az nem volt a ZH-ban) Szerintem egy korrekt számonkérésű tárgy. Vizsgára ugyan úgy érdemes készülni, mint Zh-ra, szintén feladatok lesznek. Ami biztosan várható, az egy sima Markov-láncos és egy folytonos idejűs példa. Kicsit mérges volt ránk a tanár, mert a vizsgán senki nem tudott egy e-ados tagok lederiválni, ezekre figyeljetek oda (alap szintű deriválás, mátrix szorzás, mátrix hatványozás, Gauss-elimináció stb. )

Segédanyagok

Gyakorló feladatsorok

Házi feladat

Zárthelyi

Vizsga

2014.

2013.

2012.

2011.

2010.


1. félév (tavasz)
2. félév (ősz)
Egyéb
Főspecializációk


1. félév (tavasz)
2. félév (ősz)
Egyéb
Szakirányok