„Elektronika - Kedvcsináló” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
| − | |||
{{Vissza|Elektronika}} | {{Vissza|Elektronika}} | ||
| − | |||
==[[SzaMa|SzaMa]]== | ==[[SzaMa|SzaMa]]== | ||
| 10. sor: | 7. sor: | ||
==Attis== | ==Attis== | ||
| − | + | Kerecsen Istvanne tartja, amolyan ismeretterjeszto jelleggel, hogy azert tudjuk, hogy mi folyik a szamitogep belsejeben. Tanultok tranzisztorokat, diodakat, mikroaramkoroket, meg hasonlokat. Volt szakkozepesek elonyben:). A ZH es a vizsga ket reszbol all. Van 10 kiskerdes elmeletbol, meg ket feladat, amihez csak nehany kepletet kell megtanulni, meg a Kirchoff torvenyeket kell hasznalni. Ha van egy kis erzeked a dologhoz, nem olyan veszes. | |
| − | Kerecsen Istvanne tartja, amolyan ismeretterjeszto jelleggel, hogy azert | ||
| − | tudjuk, hogy mi folyik a szamitogep belsejeben. Tanultok tranzisztorokat, | ||
| − | |||
| − | ZH es a vizsga ket reszbol all. Van 10 kiskerdes elmeletbol, meg ket | ||
| − | feladat, amihez csak nehany kepletet kell megtanulni, meg a Kirchoff | ||
| − | torvenyeket kell hasznalni. Ha van egy kis erzeked a dologhoz, nem olyan | ||
| − | veszes. | ||
==ismeretlen== | ==ismeretlen== | ||
| − | + | A félév legkönnyebb tárgya (szerintem). Zh meg a vizsga gyakorlatilag ugyanaz. Van egy feladat része, típuspéldák. Órán mutatnak mindenféle diffegyenlet rendszereket, de gyakorlatilag Kirchoff törvények kellenek. A zh feladatok gyakorlatilag úgy néznek ki, hogy összeadsz két számot és elosztod egy harmadikkal. Az elmélet része a zh/vizsga-nak egy teszt. Nincs mese, meg kell tanulni. Nem olyan vészes. | |
| − | A félév legkönnyebb tárgya (szerintem). Zh meg a vizsga gyakorlatilag | ||
| − | ugyanaz. Van egy feladat része, típuspéldák. Órán mutatnak mindenféle | ||
| − | diffegyenlet rendszereket, de gyakorlatilag Kirchoff törvények kellenek. A | ||
| − | zh feladatok gyakorlatilag úgy néznek ki, hogy összeadsz két számot és | ||
| − | elosztod egy harmadikkal. | ||
| − | Az elmélet része a zh/vizsga-nak egy teszt. Nincs mese, meg kell | ||
| − | tanulni. Nem olyan vészes. | ||
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.05.23.<br> | -- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.05.23.<br> | ||
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.01.15. | -- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.01.15. | ||
| − | |||
[[Category:Infoalap]] | [[Category:Infoalap]] | ||
A lap 2014. február 25., 21:19-kori változata
SzaMa
Érdekes tárgy (hozzám hasonló gimiseknek), végre elmondják, hogy mi az a tranzisztor, meg hogy a digitből használt alkatrészek hogy épülnek fel. Az előadások meg a slideok nem a legkiválóbbak, de főleg a végefelé van pár olyan óra, ami a Delta egy adásához hasonlít - ezekre érdemes beülni, bár nem kérik számon.
Az anyag nagyon lájtos a villanyosokéhoz képest (2000 előtt az infósok is 3 félévben tanulák!), de ez nem azt jelenti, hogy könnyen fog menni. A mi vizsgánk az ő beugrójuknak felel meg. A zh előtti órára érdemes bemenni, amolyan "csodakonzit" tart Ress, ami hasznosabb, mint az egész félév.
Mindenképp érdemes rágyúrni az elővizsgára.
Attis
Kerecsen Istvanne tartja, amolyan ismeretterjeszto jelleggel, hogy azert tudjuk, hogy mi folyik a szamitogep belsejeben. Tanultok tranzisztorokat, diodakat, mikroaramkoroket, meg hasonlokat. Volt szakkozepesek elonyben:). A ZH es a vizsga ket reszbol all. Van 10 kiskerdes elmeletbol, meg ket feladat, amihez csak nehany kepletet kell megtanulni, meg a Kirchoff torvenyeket kell hasznalni. Ha van egy kis erzeked a dologhoz, nem olyan veszes.
ismeretlen
A félév legkönnyebb tárgya (szerintem). Zh meg a vizsga gyakorlatilag ugyanaz. Van egy feladat része, típuspéldák. Órán mutatnak mindenféle diffegyenlet rendszereket, de gyakorlatilag Kirchoff törvények kellenek. A zh feladatok gyakorlatilag úgy néznek ki, hogy összeadsz két számot és elosztod egy harmadikkal. Az elmélet része a zh/vizsga-nak egy teszt. Nincs mese, meg kell tanulni. Nem olyan vészes.
