Elektronika

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hryghr (vitalap | szerkesztései) 2013. június 15., 17:37-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Elektronika
Általános infók
Szak
info
Kredit
4
Ajánlott félév
5
Keresztfélév
nincs
Tanszék
EET
Követelmények
KisZH
2(+1)db
NagyZH
2 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
nincs
Elérhetőségek
Levlista
elektro@sch.bme.hu


Követelmények

Előtanulmányi rend

A tárgy legkorábban a Fizika II. tárggyal együtt vehető fel.

Szorgalmi időszakban

A félévközi jegy kialakítása a két nagy zárthelyin és a két legjobb kis zárthelyin szerzett pontok összege alapján történik, a jegyszerzéshez az összes megszerezhető pont 40%-a kell, tehát nem kötelező minden ZH-t külön külön elégségesre megírni.

Továbbá kötelező a 70%-os részvétel a gyakorlatokon, azaz 4 elfogadott gyakorlat.

Segédanyagok

Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.


Zh kidolgozások:


Régi elméleti összefoglalók:

KisZH-k, beugrók

2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.

Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.


Minta kisZH-k:

1. kisZH


1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével

2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével

3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének (Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje

4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.

5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1


1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.

2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.

3. egy alap diódás feladat

4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.

5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége


2. kisZH


1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz

2. Töltéspumpálás számolás

3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény

4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.

5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?


1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?

2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?

3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!

4. ? 5. ?

3. kisZH


1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?

1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?

1. ZH

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc

  • 2011

2. ZH

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc

Tippek

Tippek a gyakorlatokhoz:

  • Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.


Tippek feladatokhoz:

  • Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
  • A diódán mindig [math]0,7V[/math] feszültség esik (néha mást adnak meg [math]U_d[/math]-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
  • Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után [math]U=I*R[/math]), tehát mondjuk egy [math]5V[/math] letörési feszültségű Zener diódán ilyen [math]5,01-5,2 V[/math] esik (kb.).
  • A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
  • A bipoláris tranzisztorra: [math]I_c=BI_b[/math] és [math]I_e=(B+1)\cdot I_b[/math], ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában [math]I_b[/math]-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, [math]B[/math]-t pedig mindig megadják), és miután megvan [math]I_c[/math] és [math]I_e[/math] így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
  • MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az [math]I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2[/math] képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
  • JFET-re: [math]I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2[/math], ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
  • A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
  • És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.

Gyakvezérek

Bein Márton, beinATeet.bme.hu

Czett Andor, czettATeet.bme.hu

Horváth Péter, horvathpATeet.bme.hu

Jani Lázár, jcoleeATt-online.hu

Nagy Gergely, nagygATeet.bme.hu

Ress Sándor, ressATeet.bme.hu

Riedl Tamás, tomessz89ATgmail.com

Takács Gábor, takacsATeet.bme.hu

Végh Gerzson, veghATeet.bme.hu

Kedvcsináló

Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.