Elektronika
Tartalomjegyzék
Követelmények
A félévközi jegy kialakítása a két nagy zárthelyin és a két legjobb kis zárthelyin szerzett pontok összege alapján történik. Továbbá 70%-os részvétel a gyakorlatokon, azaz 4 elfogadott gyakorlat.
Segédanyagok
Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.
Zh kidolgozások:
Régi elméleti összefoglalók:
- 2007-es elméleti összefoglaló (a kelleténél részletesebb)
KisZH-k, beugrók
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.
Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
1. ZH
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc
- 2011
- A,B csoport - 2011 1.zh megoldás nélkül
2. ZH
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc
- 2010
- A,B csoport - 2010 2.zh megoldás nélkül
- 2011
- A,B csoport - 2011 2.zh megoldás nélkül
- 2012
- A,B csoport - 2012 2.zh megoldás nélkül
Tippek
Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet,
ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.
Tippek feladatokhoz:
- Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
- A diódán mindig [math]0,7V[/math] feszültség esik (néha mást adnak meg [math]U_d[/math]-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
- Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után [math]U=I*R[/math]), tehát mondjuk egy [math]5V[/math] letörési feszültségű Zener diódán ilyen [math]5,01-5,2 V[/math] esik (kb.).
- A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
- A bipoláris tranzisztorra: [math]I_c=BI_b[/math] és [math]I_e=(B+1)\cdot I_b[/math], ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában [math]I_b[/math]-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, [math]B[/math]-t pedig mindig megadják), és miután megvan [math]I_c[/math] és [math]I_e[/math] így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
- MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az [math]I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2[/math] képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
- JFET-re: [math]I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2[/math], ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
- A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
- És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.
Gyakvezérek
Bein Márton, beinATeet.bme.hu
Czett Andor, czettATeet.bme.hu
Horváth Péter, horvathpATeet.bme.hu
Jani Lázár, jcoleeATt-online.hu
Nagy Gergely, nagygATeet.bme.hu
Ress Sándor, ressATeet.bme.hu
Riedl Tamás, tomessz89ATgmail.com
Takács Gábor, takacsATeet.bme.hu
Végh Gerzson, veghATeet.bme.hu
Kedvcsináló
Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.
