Elektronika

Követelmények

Előtanulmányi rend

A tárgy legkorábban a Fizika II. tárggyal együtt vehető fel.

Szorgalmi időszakban

A félévközi jegy kialakítása a két nagy zárthelyin és a két legjobb kis zárthelyin szerzett pontok összege alapján történik, a jegyszerzéshez az összes megszerezhető pont 40%-a kell, tehát nem kötelező minden ZH-t külön külön elégségesre megírni.

Továbbá kötelező a 70%-os részvétel a gyakorlatokon, azaz 4 elfogadott gyakorlat.

Segédanyagok

Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.

• 2012-es diák

Zh kidolgozások:

• 2012-es első zh-ra készülés google docs-on

• 2011-es első zh kidolgozás

• 2011-es második zh kidolgozás

• 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz (8 db)

Régi elméleti összefoglalók:

• 2007-es elméleti összefoglaló (a kelleténél részletesebb)

• 2006-os rövid elméleti összefoglal.

KisZH-k, beugrók

2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.

Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.

Minta kisZH-k:

1. kisZH 1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével 2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével 3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének (Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje 4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni. 5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1

1. dióda, tranzisztor rajzolása volt. 2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után. 3. egy alap diódás feladat 4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb. 5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége

2. kisZH 1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz 2. Töltéspumpálás számolás 3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény 4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper. 5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?

1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához? 2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete? 3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C! 4. ? 5. ?

3. kisZH 1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van? 1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?

1. ZH

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc

• 2011
  • A,B csoport - 2011 1.zh megoldás nélkül

2. ZH

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc

• 2010
  • A,B csoport - 2010 2.zh megoldás nélkül

• 2011
  • A,B csoport - 2011 2.zh megoldás nélkül

• 2012
  • A,B csoport - 2012 2.zh megoldás nélkül

Tippek

Tippek a gyakorlatokhoz:

• Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.

Tippek feladatokhoz:

• Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
• A diódán mindig [math]0,7V[/math] feszültség esik (néha mást adnak meg [math]U_d[/math]-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
• Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után [math]U=I*R[/math]), tehát mondjuk egy [math]5V[/math] letörési feszültségű Zener diódán ilyen [math]5,01-5,2 V[/math] esik (kb.).
• A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
• A bipoláris tranzisztorra: [math]I_c=BI_b[/math] és [math]I_e=(B+1)\cdot I_b[/math], ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában [math]I_b[/math]-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, [math]B[/math]-t pedig mindig megadják), és miután megvan [math]I_c[/math] és [math]I_e[/math] így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
• MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az [math]I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2[/math] képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
• JFET-re: [math]I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2[/math], ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
• A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
• És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.

Gyakvezérek

Bein Márton, beinATeet.bme.hu

Czett Andor, czettATeet.bme.hu

Horváth Péter, horvathpATeet.bme.hu

Jani Lázár, jcoleeATt-online.hu

Nagy Gergely, nagygATeet.bme.hu

Ress Sándor, ressATeet.bme.hu

Riedl Tamás, tomessz89ATgmail.com

Takács Gábor, takacsATeet.bme.hu

Végh Gerzson, veghATeet.bme.hu

Kedvcsináló

Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.