Digit1Beugró

1. Ellenőrző kérdések

101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?

A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.

102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?

A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: [math]10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}[/math]

103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?

forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás

104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?

zaj, támadhatóság, költséges

105 Mi a „forráskódolás” célja?

Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.

106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?

Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)

107 Mi a prefix kód?

A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.

108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?

Huffman kódolást

109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?

[math]\bar{l} = \sum p_i l_i[/math], ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz

110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?

[math]H(x) = - \sum p_i \log(2p_i)[/math], ahol p a bekövetkezés valószínűsége

111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?

Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.

112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?

Az entrópia.

113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?

Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot.

114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?

Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.

115 Mi az „eltörlődéses hiba”?

Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.

116 Mi az „átállítódásos hiba”?

Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.

117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?

• paritásbit
• ismétléses kód
• Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
• többszörös elküldés

118 Egy [math]d_{min}[/math] Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?

Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra [math]d_{min} - 1[/math] hosszig.

119 Egy [math]d_{min}[/math] Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?

Hibajelzésre [math]d_{min}-1[/math] hosszig, hibajavításra [math]\frac{d_{min}-1}{2}[/math] alsó egészrészéig

120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?

k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.

121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?

H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.

122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?

• előjeles abszolútértékes
• egyes komplemens
• kettes komplemens
• offszet

123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!

Számábrázolás	+9	-9
Előjeles abszolút értékes	01001	11001
Egyes komplemens	01001	10110
Kettes komplemens	01001	10111
Offszet	11001	00111

124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?

Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.

125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?

Gray-kód: n biten [math]2^n[/math] pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.

Johnson-kód: n biten 2n pozíció