„Digitális technika 1 - HT partíciók” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
a
 
(7 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
== HT partíciók - egy példán keresztül ==
+
{{vissza|Digitális technika 1}}
  
=== Feladatkitűzés: ===
+
Ezen az oldalon a [[Digitális technika 1]] című tárgyhoz kapcsolódó, HT partíciókkal kapcsolatos néhány példa van összegyűjtve és kidolgozva.
 +
 
 +
'''''Bővítsétek és szerkesszétek!'''''
 +
 
 +
<div class="noautonum">__TOC__</div>
 +
 
 +
== Feladatkitűzés: ==
  
 
Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája
 
Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája
  
{| border="1"
+
{|class="wikitable"
|*y \ X1X2* || '''00''' || '''01''' || '''11''' || '''10'''  
+
! width="25%"|'''y \ X1X2'''
 +
! width="10%"|'''00'''
 +
! width="10%"|'''01'''
 +
! width="10%"|'''11'''
 +
! width="10%"|'''10'''
 
|-
 
|-
| *A|| C 1 || C 1 || A 1 || D 1
+
! '''A'''
 +
| style="text-align:center"|C 1
 +
| style="text-align:center"|C 1
 +
| style="text-align:center"|A 1
 +
| style="text-align:center"|D 1
 
|-
 
|-
| *B|| B 1 || A 1 || A 1 || C 1
+
! '''B'''
 +
| style="text-align:center"|B 1
 +
| style="text-align:center"|A 1
 +
| style="text-align:center"|A 1
 +
| style="text-align:center"|C 1
 
|-
 
|-
| *C|| C 0 || A 0 || A 0 || B 0
+
! '''C'''
 +
| style="text-align:center"|C 0
 +
| style="text-align:center"|A 0
 +
| style="text-align:center"|A 0
 +
| style="text-align:center"|B 0
 
|-
 
|-
| *D|| D 0 || A 0 || A 0 || C 0
+
! '''D'''
 +
| style="text-align:center"|D 0
 +
| style="text-align:center"|A 0
 +
| style="text-align:center"|A 0
 +
| style="text-align:center"|C 0
 
|}
 
|}
  
22. sor: 48. sor:
 
# Töltse ki a kódolt állapottáblát
 
# Töltse ki a kódolt állapottáblát
  
=== Megoldás: ===
+
== Megoldás: ==
 +
 
 +
=== 1. Feladat: ===
 +
 
 +
*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
 +
**Minden állapot külön blokkban, azaz esetünkben: <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
 +
**Minden állapot egy blokkban, esetünkben: <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />
 +
*Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
 +
*#Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
 +
*#*AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba (hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD), így (AB)(CD) nem HT partíció.
 +
*#Vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD)
 +
*#*AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát <math> \prod_{3} (AC)(BD) </math> HT partíció.
 +
*#Az algoritmus tehát az, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A)
 +
*#*BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:
 +
*#**BC egy csoportba tartozik -> OK
 +
*#**BD is egy csoportba tartozik -> OK
 +
*#**CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK
 +
*#*Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.
 +
 
 +
=== 2. Feladat: ===
  
# '''Feladat:'''
+
*Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk <math> \left(2^2 = 4\right) </math>.
#*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
+
*Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. '''A''' az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, '''B''' pedig a blokkok száma
#**Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
+
*Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra:
#**Minden állapot egy blokkban: esetünkben <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />
+
:{|class="wikitable"
#*Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
+
! width="25%"|'''HT'''
#*#Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
+
! width="10%"|'''B'''
#*#*AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba (hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD), így (AB)(CD) nem HT partíció.
+
! width="10%"|'''A'''
#*#Vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD)
+
! width="10%"|'''p'''
#*#*AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát <math> \prod_{3} (AC)(BD) </math> HT partíció.
+
|-
#*#Az algoritmus tehát az, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A)
+
! '''<math>\prod_{3}</math>'''
#*#*BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:
+
| style="text-align:center"|2
#*#**BC egy csoportba tartozik -> OK
+
| style="text-align:center"|2
#*#**BD is egy csoportba tartozik -> OK
+
| style="text-align:center"|2
#*#**CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK
+
|-
#*#*Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.
+
! '''<math>\prod_{4}</math>'''
2.
+
| style="text-align:center"|2
Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk(<math> 2^2 = 4 </math>).
+
| style="text-align:center"|3
Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. *A* az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, *B* pedig a blokkok száma
+
| style="text-align:center"|3
Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra:
 
  |*HT*||*B*||*A*||*p*
 
 
|}
 
|}
  |<math>\prod_{3}</math>||2||2||2
+
:Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális.
 +
*Kódolás:
 +
:{|class="wikitable"
 +
! width="50%"|
 +
! width="25%"|'''y1'''
 +
! width="25%"|'''y2'''
 +
|-
 +
! '''A'''
 +
| style="text-align:center"|0
 +
| style="text-align:center"|0
 +
|-
 +
! '''B'''
 +
| style="text-align:center"|0
 +
| style="text-align:center"|1
 +
|-
 +
! '''C'''
 +
| style="text-align:center"|1
 +
| style="text-align:center"|0
 +
|-
 +
! '''D'''
 +
| style="text-align:center"|1
 +
| style="text-align:center"|1
 
|}
 
|}
  |<math>\prod_{4}</math>||2||3||3
+
:Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.
|}
+
 
  Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális.
+
=== 3. Feladat: ===
kódolás:
+
 
  |* *||*y1*||*y2*
+
*Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat:
|}
+
 
  |*A*||0||0
+
:{|class="wikitable"
|}
+
! width="25%"|'''y \ X1X2'''
  |*C*||0||1
+
! width="10%"|'''00'''
 +
! width="10%"|'''01'''
 +
! width="10%"|'''11'''
 +
! width="10%"|'''10'''
 +
|-
 +
! '''00'''
 +
| style="text-align:center"|01 1
 +
| style="text-align:center"|01 1
 +
| style="text-align:center"|00 1
 +
| style="text-align:center"|11 1
 +
|-
 +
! '''10'''
 +
| style="text-align:center"|10 1
 +
| style="text-align:center"|00 1
 +
| style="text-align:center"|00 1
 +
| style="text-align:center"|01 1
 +
|-
 +
! '''01'''
 +
| style="text-align:center"|01 0
 +
| style="text-align:center"|00 0
 +
| style="text-align:center"|00 0
 +
| style="text-align:center"|10 0
 +
|-
 +
! '''11'''
 +
| style="text-align:center"|11 0
 +
| style="text-align:center"|00 0
 +
| style="text-align:center"|00 0
 +
| style="text-align:center"|01 0
 
|}
 
|}
  |*B*||1||0
 
|}
 
  |*D*||1||1
 
|}
 
  Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.
 
Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat.
 
  |*y1y2 \ X1X2 *|| '''00''' || '''01''' || '''11''' || '''10'''
 
|}
 
  | '''00'''  || 01 1  || 01 1  || 00 1  || 11 1 
 
|}
 
  | '''10'''  || 10 1  || 00 1  || 00 1  || 01 1 
 
|}
 
  | '''01'''  || 01 0  || 00 0  || 00 0  || 10 0 
 
|}
 
  | '''11'''  || 11 0  || 00 0  || 00 0  || 01 0 
 
|}
 
 
  
[[Category:Villanyalap]]
+
[[Kategória:Villamosmérnök]]

A lap jelenlegi, 2014. március 13., 13:57-kori változata

← Vissza az előző oldalra – Digitális technika 1

Ezen az oldalon a Digitális technika 1 című tárgyhoz kapcsolódó, HT partíciókkal kapcsolatos néhány példa van összegyűjtve és kidolgozva.

Bővítsétek és szerkesszétek!

Feladatkitűzés:

Adott egy szinkron sorrendi hálózat állapottáblája

y \ X1X2 00 01 11 10
A C 1 C 1 A 1 D 1
B B 1 A 1 A 1 C 1
C C 0 A 0 A 0 B 0
D D 0 A 0 A 0 C 0

Kódolja az állapotokat önfüggő szekunder változócsoportok alapján.

  1. Adja meg a triviális HT partíciókat és legalább kettő, triviálistól eltérő HT partíciót.
  2. Kódolja a hálózatot a minimális számú szekunder változót igénylő triviálistól eltérő partícióval, és jelölje meg, hogy melyik változó lesz önfüggő!
  3. Töltse ki a kódolt állapottáblát

Megoldás:

1. Feladat:

  • A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
    • Minden állapot külön blokkban, azaz esetünkben: [math] \prod_{1} (A)(B)(C)(D) [/math]
    • Minden állapot egy blokkban, esetünkben: [math] \prod_{2} (ABCD) [/math]
  • Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
    1. Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
      • AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba (hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD), így (AB)(CD) nem HT partíció.
    2. Vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD)
      • AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát [math] \prod_{3} (AC)(BD) [/math] HT partíció.
    3. Az algoritmus tehát az, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A)
      • BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:
        • BC egy csoportba tartozik -> OK
        • BD is egy csoportba tartozik -> OK
        • CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK
      • Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát [math] \prod_{4} (BCD)(A) [/math] is HT partíció.

2. Feladat:

  • Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk [math] \left(2^2 = 4\right) [/math].
  • Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: [math] p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil [/math], ahol [math]\lceil \rceil[/math] jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. A az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, B pedig a blokkok száma
  • Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra:
HT B A p
[math]\prod_{3}[/math] 2 2 2
[math]\prod_{4}[/math] 2 3 3
Tehát [math]\prod_{3}[/math] minimális.
  • Kódolás:
y1 y2
A 0 0
B 0 1
C 1 0
D 1 1
Így Y1 lesz önfüggő, azaz [math]Y1={f}(X1,X2,y1)[/math] és [math]Y2={f}(X1,X2,y1,y2)[/math]. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.

3. Feladat:

  • Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat:
y \ X1X2 00 01 11 10
00 01 1 01 1 00 1 11 1
10 10 1 00 1 00 1 01 1
01 01 0 00 0 00 0 10 0
11 11 0 00 0 00 0 01 0