BeagyRendVizsga20060607

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szikszayl (vitalap | szerkesztései) 2014. augusztus 24., 18:25-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

1. feladat

  1. Mire ad választ az egzakt, a szükséges és az elégséges ütemezhetőségi teszt (3 pont)?
    1. Egzakt: Mutat egy ütemezést is.
    2. Ha a szükséges teszt nem teljesül, akkor nem lehet ütemezni.
    3. Ha az elégséges teszt teljesül, akkor biztosan lehet ütemezni.
  2. Adjon meg szükséges ütemezhetőségi tesztet periodikus taszkok esetére (1 pont)?
    • <=Kihasználtásgi tényező processzorok száma
  1. Ha a "rate monotonic" ütemezési algoritmust használjuk, hogyan fogalmazható meg elégséges ütemezhetőségi teszt (2 pont)?
    • Kihasználtsági tényező [math] \lt = n(2^{1/n}-1)[/math] nem bizti, de jobbat nem találtunk
  1. Ugyanezzel az algoritmussal mikor érhető el 100%-os processzor kihasználtsági tényező?
    • Ha a periódusok a legkisebb periódus egész számú többszörösei.

2. feladat

  • 2.1 Ismertesse pszeudo-kód segítségével az "Intervallumok metszése" algoritmust (3 pont) Ne feledkezzen meg az egyes konstansok és változók tartalmának, ill. fogalmának definiálásáról!

Legalább minden [math]\tau[/math] időközönként

do

  • [math]\forall j\not= i[/math] REQUEST[math][C_j(t), E_j(t)][/math];
  • [math]\forall j\not= i[/math] RECIEVE[math][C_j(t), E_j(t)][/math];
  • [math]\forall j\not= i \mathcal{L}_j(t) \rightarrow [C_j(t) - E_j(t)][/math];
  • [math]\forall j\not= i \mathcal{R}_j(t) \rightarrow[C_j(t) + E_j(t)] + (1+\delta_i)\mu_j^i[/math];
  • [math]\mathcal{L} = \max\limits_{\forall j}\mathcal{L}_j(t)[/math]
  • [math]\mathcal{R} = \min\limits_{\forall j}\mathcal{R}_j(t)[/math]
  • [math]\alpha = \mathcal{L}[/math]
  • [math]\beta = \mathcal{R}[/math]
  • if ([math]\alpha \lt \beta[/math])
    • then
      • [math]\varepsilon_i = \frac{1}{2} [\beta - \alpha][/math]
      • [math]C_i(t) = \frac{1}{2} [\alpha + \beta][/math]
      • [math]\varrho_i = \frac{1}{2} [\beta - \alpha][/math]
    • else
      • ignore them all

endo


  • 2.2 Mekkora a kommunikációs igénye ezeknek az algoritmusoknak (1 pont)?
    • 2*(n-1)*n (mert mindenki (n csomópont) küld n-1 üzenetet, majd arra jön n-1 válasz), tehát O(n2)

3. feladat

Egy lineáris, diszkrét idejű, dinamikus rendszer (A=diag[1‚-1] C=[0.1‚ O.1]) megfigyelésére alkalmas eljárást tervezünk. (A: állapotátmenet mátrix, C: megfigyelési mátrix). Hogyan kell megválasztani az eljárás szabad paramétereit, ha véges beállási időt szeretnénk (3 pont)?

4. feladat

Milyen szabályokat alkalmazunk, ha aperiodikus és sporadikus, hard real-time és szoft real-time taszkokat egyaránt ütemeznünk kell (2 pont)?

  • Minden task legyen ütemezhető az átlagos érkezési és végrehajtási idők figyelembevételével.
  • Minden HRT taszk legyen ütemezhető a worstcase érkezési és worstcase végrehajtási idővel.

Megoldások:

  • Szerverrel: HRT taszkok futnak az ő időszeletükben, a többi a maradékban.
  • Kettős prioritással: A HRT addig van alacsony prioritáson, amíg nem közeledik a határideje, majd magas prioritásra vált és lefut.

5. feladat

Mi a lényeges különbség mintavételezés (sampiing) és lekérdezés (polling) között (1 pont)? Milyen veszélyekkel jár a megszakítás (1 pont)?

  • Mintavételezésnél egy külső hardver eszköz írja az érzékelő adatát az ő memóriájába, amely értéket a belső memóriába másolunk. (Ez a memória a számítógép befolyásolási tartományán kívül helyezkedik el).
  • Polling-nál a közvetlenül a fő memóriába írjuk az érzekelő értékét. Így hiba esetén a az érték elveszhet.
  • Megszakítás: felépítése olyan mint a lekérdezésé: a számítógép befolyásolási tartományán kívüli eszköz befolyásolja a számítógépet; veszélyes, kevésbé robusztus, mint akár a lekérdezés; tranziens hibák (pl. nagyáramú fogyasztó be-kikapcsolása következtében) váratlan processzor terhelést okozhatnak, ami veszélyeztetheti a határidő betartását.

6. feladat

Ismertesse röviden a TinyOS modulok felépítését! Mit definiál és mit implementál a modul? (2 pont)

  • Definiálja a használt és szolgáltatott interfészeket és implementálja a szolgáltatott kommandokat és a felhasznált eseményeket.

7. feladat

  • Ismertesse a Taszk kezelés szabályait +TinyOS operációs rendszerben (1 pont)!
  • Ismertesse az ütemező működését (1 pont)!
  • Történik - e kontextus váltás az ütemezőben (1 pont)?
    • HW esemény megszakíthat Task-ot, másik Task nem.
  • Mi a fő oka a primitív taszk megvalósításnak (1 pont)?
    • Nem kell kontextus váltás és szinkronizációs primitív.
  • Mikor kell mindenképpen taszkokat használnunk és mik az un. splitáphase műveletek? (1 pont)
    • Közös erőforrásokat használó kódnál, mert így megoldható a kizárás. (???)
    • Split-phase: 1. fázisa kérés (command), a 2. fázisa egy válasz, eredmény (event)

8. feladat

  • Ismertesse a Ptolemy rendszer folytonos idejű rendszerek modellezésére használt jelfolyam gráf alapú számítási modelljét (grafikus forma is) (1 pont).
  • Hogyan modellezi a valóságot, hogyan történik a szimuláció végrehajtása (1 pont)?

9. feladat

  • Ismertesse a gradiens alapú routing (GBR) működését (2 pont)!
    • 3 fázis: Kérés, gradiens számítás, adatszolgáltatás
  • Milyen alkalmazásokban használható eredményesen? (1 pont)
    • Sok-egy kommunikáció (pl adatgyűjtés)
  • Hogyan lehet az algoritmust módosítani, hogy figyelembe vegye a csomópontok energiatartalékát? (1 pont)
    • A kevés energiájú node megnöveli a saját gradiensét, így a kommunikáció elkerüli.

10. feladat

  • Ismertesse a tranziens hardver hibák utáni helyreállítás tanult technikáit!
  • Adja meg egy rövid indoklással, hogy melyik esetén szükséges leginkább a pontos hibadetektálás (2 pont)?

11. feladat

Hasonlítsa össze a funkcionális és strukturális modul tesztelési módszert a következő szempontok szerint:

  • Mi a célja a tesztelésnek (1 pont)?
  • Milyen információt használunk fel a tesztek tervezése során (1 pont)?
  • Hogyan mérhető (mérhető-e) a tesztelés alapossága (1 pont)?

12. feladat

Egy forróvíztároló hőmérsékletét kétféle érzékelővel mérik. Az egyes érzékelők p1 illetve p2 valószínűséggel hajlamosak a meghibásodásra, ekkor az irreális +200C hőmérsékletet mutatják. Ezt vezérlőegység egy hihetőségvizsgálat lefuttatásával ellenőrzi. A p1 hibavalószínűségű érzékelő az elsődleges, a másikhoz csak ennek hibája esetén fordul a vezérlő A hihetőségvizsgálat hibás érzékelő esetén mindig jelzi a hibát, de egy belső programozói hiba miatt pe valószínűséggel hibátlan érzékelő esetén is hibát jelez.

  • Rajzolja fel a hőmérsékletméréshez tartozó eseményfát! A kiindulás az elsődleges érzékelő beolvasása, a bekövetkező események pedig az egyes érzékelők illetve a hihetőségvizsgálat hibája a fenti működésnek megfelelően (2 pont).
  • Jelölje be azokat a forgatókönyveket, ahol nem sikeres a hőmérsékletmérés, és becsülje meg ezek valószínűségét a fenti paraméterek felhasználásával (3 pont)!

-- WiKing - 2006.06.08. -- MatthewLakat - 2006.06.08. -- habib - 2008.06.04.