„Beágyazott információs rendszerek - ZH A csoport 2014.04.30” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a (Elgépelés javítása.)
 
(7 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
16. sor: 16. sor:
 
| T4    || 50 ms || 5.00 ms || 30 ms
 
| T4    || 50 ms || 5.00 ms || 30 ms
 
|}
 
|}
;Határozza meg a T3-as tasz worst-case válaszidejét (4 pont)! Maximálisan mekkora lehet az a blokkolási idő, amivel T4 blokkolja a T3-at (2 pont)?
+
;Határozza meg a T3-as taszk worst-case válaszidejét (4 pont)! Maximálisan mekkora lehet az a blokkolási idő, amivel T4 blokkolja a T3-at (2 pont)?
 
: <math>R_i = C_i + \sum \left \lceil \frac{R_i}{T_k} \right \rceil C_k</math> képlet alapján kell kitölteni az alábbi táblázatot (A <math>I_i</math> a középső szummás rész a képletből)
 
: <math>R_i = C_i + \sum \left \lceil \frac{R_i}{T_k} \right \rceil C_k</math> képlet alapján kell kitölteni az alábbi táblázatot (A <math>I_i</math> a középső szummás rész a képletből)
 
{| class="wikitable" border="1"
 
{| class="wikitable" border="1"
35. sor: 35. sor:
 
;2. Egy vezetéknélküli hálózatban a j jelű csomópont óráját az i jelű órához szinkronizáljuk. "Referencia broadcasting" eljárást használunk a k jelű órára alapozva. A kommunikáció jittere 10 msec. A referencia jel érkezésének bizonytalansága egy konkrét üzenet továbbítása esetén 1 msec, azaz a referencia jel leghamarabbi és legkésőbbi vétele között ennyi idő telhet el. Határozza meg a szinkronizáció worst-case bizonytalanságának (pluszminusz) értékét, ha a j-edik csomópont által vett időbélyegek különbsége 100 msec (3 pont)! Határozza meg ugyanezt a bizonytalanságot abban  az esetben is, amikor kétirányú (round trip) szinkronizációt használunk, és a j-edik csomópont által rögzített időbélyegek különbsége 200 msec (3 pont)!
 
;2. Egy vezetéknélküli hálózatban a j jelű csomópont óráját az i jelű órához szinkronizáljuk. "Referencia broadcasting" eljárást használunk a k jelű órára alapozva. A kommunikáció jittere 10 msec. A referencia jel érkezésének bizonytalansága egy konkrét üzenet továbbítása esetén 1 msec, azaz a referencia jel leghamarabbi és legkésőbbi vétele között ennyi idő telhet el. Határozza meg a szinkronizáció worst-case bizonytalanságának (pluszminusz) értékét, ha a j-edik csomópont által vett időbélyegek különbsége 100 msec (3 pont)! Határozza meg ugyanezt a bizonytalanságot abban  az esetben is, amikor kétirányú (round trip) szinkronizációt használunk, és a j-edik csomópont által rögzített időbélyegek különbsége 200 msec (3 pont)!
 
:Mindenképp le kell rajzolni az alábbi ábrát. A keresett megoldásunk <math>\pm</math> 1 msec, mert az i-hez és j-hez érkező üzenet ekkora különbséggel tud megérkezni.
 
:Mindenképp le kell rajzolni az alábbi ábrát. A keresett megoldásunk <math>\pm</math> 1 msec, mert az i-hez és j-hez érkező üzenet ekkora különbséggel tud megérkezni.
: Kétriányú esetben a worst-case lehetőség, amikor <math>D = d_{max} + d_{min}</math> vagy <math>D = d_{min} + d_{max}</math>. Az ideális esethet képest pont a jitter fele lesz a hiba, azaz <math>\pm</math> 5 msec.
+
: Kétriányú esetben a worst-case lehetőség, amikor <math>D = d_{max} + d_{min}</math> vagy <math>D = d_{min} + d_{max}</math>. Az ideális esethez képest pont a jitter fele lesz a hiba, azaz <math>\pm</math> 5 msec.
 
<gallery>
 
<gallery>
 
File:BIR_zh_20140430_A_2_1.png | Referencia broadcasting
 
File:BIR_zh_20140430_A_2_1.png | Referencia broadcasting
File:BIR_zh_20140430_A_2_2.png | Ideális eset kéritányú esetén
+
File:BIR_zh_20140430_A_2_2.png | Ideális eset kétirányú esetén
 
File:BIR_zh_20140430_A_2_3.png | Worst-case eset kétirányú esetén
 
File:BIR_zh_20140430_A_2_3.png | Worst-case eset kétirányú esetén
 
</gallery>
 
</gallery>
  
;3. Egy beágyazott rendszer négy csomópont közül az egyik bizánci viselkedésű ("hazudós"). Jó lenne az órákat szinkronizálni. A nem "hazudós" csomópontok milyen algoritmussal tudják eldönteni, hogy melyik csomópont óra-információját kell figyelmen kívül hagyni (4 pont)? (Részletezze az algoritmust! A feladat megoldása során feltételezheti, hogy a komunikációs csatornák hibátlanok, és mindenki mindenkivel "beszél".)
+
;3. Egy beágyazott rendszer négy csomópont közül az egyik bizánci viselkedésű ("hazudós"). Jó lenne az órákat szinkronizálni. A nem "hazudós" csomópontok milyen algoritmussal tudják eldönteni, hogy melyik csomópont óra-információját kell figyelmen kívül hagyni (4 pont)? (Részletezze az algoritmust! A feladat megoldása során feltételezheti, hogy a kommunikációs csatornák hibátlanok, és mindenki mindenkivel "beszél".)
: A négy tábornok először mindenkinek elküldi a saját adatát, ekkor az alábbi ismeretekel rendelkeznek.
+
: A négy tábornok először mindenkinek elküldi a saját adatát, ekkor az alábbi ismeretekkel rendelkeznek.
 
{| class="wikitable" border="1"
 
{| class="wikitable" border="1"
 
|-
 
|-
58. sor: 58. sor:
 
|}
 
|}
 
: Ezután mindenki továbbküldi a saját ismereteit. A kapott sorokat mátrixban tároljuk
 
: Ezután mindenki továbbküldi a saját ismereteit. A kapott sorokat mátrixban tároljuk
: <math>\#1 \rightarrow  \begin{bmatrix} 1,  2,  y, 4 \\ a, b, c, d \\ 1, 2, z, 4 \end{bmatrix}</math>  
+
: <math>\#1 \rightarrow  \begin{bmatrix} 1,  2,  y, 4 \\ a, b, c, d \\ 1, 2, z, 4 \end{bmatrix}</math> <math>\#2 \rightarrow  \begin{bmatrix} 1,  2,  x, 4 \\ e, f, g, h \\ 1, 2, z, 4 \end{bmatrix}</math> <math>\#4 \rightarrow  \begin{bmatrix} 1,  2,  x, 4 \\ 1, 2, y, 4 \\ i, j, k, l \end{bmatrix}</math>
<math>\#2 \rightarrow  \begin{bmatrix} 1,  2,  x, 4 \\ e, f, g, h \\ 1, 2, z, 4 \end{bmatrix}</math>  
 
<math>\#4 \rightarrow  \begin{bmatrix} 1,  2,  x, 4 \\ 1, 2, y, 4 \\ i, j, k, l \end{bmatrix}</math>
 
 
: Az a..l betűk azért jelennek meg, mert a bizánci típusú ekkor is helytelen adatokat küld
 
: Az a..l betűk azért jelennek meg, mert a bizánci típusú ekkor is helytelen adatokat küld
 
: Végül mindenki többségi (2v1) szavazással eldönti, hogy a #3-tól jött hamis információ
 
: Végül mindenki többségi (2v1) szavazással eldönti, hogy a #3-tól jött hamis információ
  
 
;4. Egy valós idejű mennyiség számítógépbeli képének pontossági intervalluma 2 msec. Azt szeretnénk, hogy a felhasználás helyén erről a mennyiségről mindig legyen kellően pontos képünk. Milyen gyakran kell frissíteni ezt a képet, ha az információ továbbítás a felhasználás helyére a legkedvezőtlenebb esetben 1,2 msec időt vesz igénybe (2 pont)? Mikor fázis-érzékeny egy periodikisan frissített valós idejű kép (1 pont)?
 
;4. Egy valós idejű mennyiség számítógépbeli képének pontossági intervalluma 2 msec. Azt szeretnénk, hogy a felhasználás helyén erről a mennyiségről mindig legyen kellően pontos képünk. Milyen gyakran kell frissíteni ezt a képet, ha az információ továbbítás a felhasználás helyére a legkedvezőtlenebb esetben 1,2 msec időt vesz igénybe (2 pont)? Mikor fázis-érzékeny egy periodikisan frissített valós idejű kép (1 pont)?
:
+
:Akkor lesz fázisérzékeny, ha a frissítés+utaztatás nagyobb, mint a pontosság
 +
:A frissítésre hagyható maximum idő a pontosság-utaztatás, azaz most 0,8
 +
[[File:BIR_zh_20140430_A_4_1.png|200px]]
  
 
;5. A TTA architektúrában hogyan valósul meg a szinkronizáció, ha a csomópont eseményvezérelt működésű (3 pont)?
 
;5. A TTA architektúrában hogyan valósul meg a szinkronizáció, ha a csomópont eseményvezérelt működésű (3 pont)?
:
+
: Számláló típusú szemaforra lesz szükségünk.
 +
: Amikor belekezdünk egy írásba, inkrementáljuk
 +
: Amikor készen vagyunk, akkor is inkrementálunk
 +
: Ennek a következménye: ha páratlan a szemafor, valaki éppen ír, ha páros, de nagyobb, akkor új adatot tudunk olvasni
 +
:: Ez a rész nem volt teljesen tiszta, valaki nézze át - [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]] ([[Szerkesztővita:Kiskoza|vita]]) 2014. május 10., 08:56 (UTC)
  
;6. Milyen eszközzel tudunk időt viszonylag pontosan mérni (1 pont)? Hogyan függ az időmérés ponossága az alkalmazott elektronikus számláló tartalmától, ill. az óragenerátor frekvencia pontosságától (1 pont)? Hogyan mérünk kis időtartamokat (2 pont)?
 
:
 
  
;7. Egy komplex technológiai folyamat állapotváltozóit 200 érzékelővel folyamatosan mérjük. A jeleket önállóan kommunikáló mikroprocesszoros egységek fogadják é dolgozzák fel. 10 ilyen egység van, mindegyik 20 érzékelőt szolgál ki. Ha mért jelek átlépnek egy határértéket, akkor a diszpécser számítógépet 100 msec-en belül értesíteni kell. Az ilyenkor küldendő üzenet minden állapotváltozó esetében 1 byte hosszúságú, a kommunikációs overhead 42 bit. A kommunikációs csatorna sávszélessége 100000 bit/sec. Vizsgálja meg, hogy eseményvezérelt működési módot választva hány állapotváltozó határérték túllépését tudja a rendszer időben jelezni a diszpécser központnak (3 pont)! Vizsgájla meg, hogy idővezérelt működésű módot választva milyen mértékű terhelést jelent a kommunikációs csatornán az az eset, amikor valamennyi állapotváltozó átlépi a határértéket (3 pont)!
+
;6. Milyen eszközzel tudunk időt viszonylag pontosan mérni (1 pont)? Hogyan függ az időmérés pontossága az alkalmazott elektronikus számláló tartalmától, ill. az óragenerátor frekvencia pontosságától (1 pont)? Hogyan mérünk kis időtartamokat (2 pont)?
:
+
: A kísérő szövegeket nem sikerült leírni, de ezt az ábrát várja
 +
[[File:BIR_zh_20140430_A_6_1.png|200px]]
 +
 
 +
;7. Egy komplex technológiai folyamat állapotváltozóit 200 érzékelővel folyamatosan mérjük. A jeleket önállóan kommunikáló mikroprocesszoros egységek fogadják é dolgozzák fel. 10 ilyen egység van, mindegyik 20 érzékelőt szolgál ki. Ha mért jelek átlépnek egy határértéket, akkor a diszpécser számítógépet 100 msec-en belül értesíteni kell. Az ilyenkor küldendő üzenet minden állapotváltozó esetében 1 byte hosszúságú, a kommunikációs overhead 42 bit. A kommunikációs csatorna sávszélessége 100000 bit/sec. Vizsgálja meg, hogy eseményvezérelt működési módot választva hány állapotváltozó határérték túllépését tudja a rendszer időben jelezni a diszpécser központnak (3 pont)! Vizsgálja meg, hogy idővezérelt működésű módot választva milyen mértékű terhelést jelent a kommunikációs csatornán az az eset, amikor valamennyi állapotváltozó átlépi a határértéket (3 pont)!
 +
:Eseményvezérelt működés
 +
:: Ha valahol elérjük a határértéket, rögtön jelezni próbál az érzékelő
 +
:: Egy érzékelő által generált adatforgalom: 1 byte (üzenet) + 42 bit (overhead) = 50 bit
 +
:: Egy érzékelő jelzése: 50 bit / 100000 bit/sec = 0,5 msec
 +
:: worst-case eset, ha minden érzékelő egyszerre akar jelezni
 +
:: 200 érzékelő: 200 * 0,5ms = 100 msec, tehát éppen belefér a határidőbe
 +
:: (más értékekkel ki is lóghatott volna, olyankor az a kérdés, hogy hány érzékelőtől tud megérkezni időben)
 +
:Idővezérelt működés
 +
:: Egy egység egyben elküldi az érzékelők az adatait, akkor is ha nem változtak meg
 +
:: Egy egység által generált adatforgalom: 20 * 1 byte (érzékelők) + 42 bit (overhead) = 202 bit
 +
:: Az összes (10) egység által generált adatforgalom: 10*202 bit = 2020 bit
 +
:: Az összes egység ennyi idő alatt tudja elküldeni: 2020 bit / 100000 bit/sec = 20,2 msec, tehát a rendelkezésre álló 100 msec-ből 20,2-t használ fel.
 +
<gallery>
 +
File:BIR_zh_20140430_A_7_1.png|Rendszer terhelése
 +
File:BIR_zh_20140430_A_7_2.png|A szenzorhálózat vázlata
 +
</gallery>
  
 
;8. Mi a különbség a sporadikus és az aperiodikus taszkok között (2 pont)?
 
;8. Mi a különbség a sporadikus és az aperiodikus taszkok között (2 pont)?
:
+
:Sporadikus: nem periodikus, de két kérés között legalább T idő eltelik
 +
:Aperiodikus: nem periodikus, akármennyi érkezhet belőle
  
 
;9. Mi a prcesszor-igény módszer lényege? Hogyan alkalmazzuk, ha a határidő kisebb, mint a periódusidő? (2 pont) Hasonlítsa össze a DM, az RM és az EDF algoritmusokat proceszor-igény szempontjából! (2 pont)
 
;9. Mi a prcesszor-igény módszer lényege? Hogyan alkalmazzuk, ha a határidő kisebb, mint a periódusidő? (2 pont) Hasonlítsa össze a DM, az RM és az EDF algoritmusokat proceszor-igény szempontjából! (2 pont)
:
+
{{Szakaszcsonk}}
  
;10. inicializáláskor mekkora értékre kell beállítani azt a számláló szemafort, amely 10 taszk, és 5 egyenértékű erőforrás mőködését szinkronizálja (2 pont)?
+
;10. inicializáláskor mekkora értékre kell beállítani azt a számláló szemafort, amely 10 taszk, és 5 egyenértékű erőforrás működését szinkronizálja (2 pont)?
:
+
:5, mert a szemaforokat az erőforrások kezelésére hozzuk létre
  
 
[[Kategória:Mérnök informatikus]]
 
[[Kategória:Mérnök informatikus]]
 
[[Kategória:Autonóm intelligens rendszerek szakirány]]
 
[[Kategória:Autonóm intelligens rendszerek szakirány]]

A lap jelenlegi, 2016. április 20., 18:45-kori változata

← Vissza az előző oldalra – Beágyazott információs rendszerek
1. Egy preemptív, prioritásos, több taszkos rendszert az alábbi táblázat jellemzi. A prioritás a taszkok sorrendjében csökken
Taszk T C D
I1 10 ms 0.50 ms 3 ms
T1 3 ms 0.50 ms 3 ms
T2 6 ms 0.75 ms 6 ms
T3 14 ms 1.25 ms 14 ms
T4 50 ms 5.00 ms 30 ms
Határozza meg a T3-as taszk worst-case válaszidejét (4 pont)! Maximálisan mekkora lehet az a blokkolási idő, amivel T4 blokkolja a T3-at (2 pont)?
[math]R_i = C_i + \sum \left \lceil \frac{R_i}{T_k} \right \rceil C_k[/math] képlet alapján kell kitölteni az alábbi táblázatot (A [math]I_i[/math] a középső szummás rész a képletből)
[math]R_{i}^{n}[/math] [math]I_i[/math] [math]R_{i}^{n+1}[/math]
0 0 1,25
1,25 1,75 3
3 1,75 3
Blokkolás: nincs köze a prioritásos rendszerhez
[math]C_i[/math] értéke legyen 1,25 helyett 1,25 + 5,0 = 6,25
Ha így is belefér a 14ms-es határba, az egész lehet blokkolási idő. (Innentől ugyanúgy megoldható, mint az előző feladatrész)
2. Egy vezetéknélküli hálózatban a j jelű csomópont óráját az i jelű órához szinkronizáljuk. "Referencia broadcasting" eljárást használunk a k jelű órára alapozva. A kommunikáció jittere 10 msec. A referencia jel érkezésének bizonytalansága egy konkrét üzenet továbbítása esetén 1 msec, azaz a referencia jel leghamarabbi és legkésőbbi vétele között ennyi idő telhet el. Határozza meg a szinkronizáció worst-case bizonytalanságának (pluszminusz) értékét, ha a j-edik csomópont által vett időbélyegek különbsége 100 msec (3 pont)! Határozza meg ugyanezt a bizonytalanságot abban az esetben is, amikor kétirányú (round trip) szinkronizációt használunk, és a j-edik csomópont által rögzített időbélyegek különbsége 200 msec (3 pont)!
Mindenképp le kell rajzolni az alábbi ábrát. A keresett megoldásunk [math]\pm[/math] 1 msec, mert az i-hez és j-hez érkező üzenet ekkora különbséggel tud megérkezni.
Kétriányú esetben a worst-case lehetőség, amikor [math]D = d_{max} + d_{min}[/math] vagy [math]D = d_{min} + d_{max}[/math]. Az ideális esethez képest pont a jitter fele lesz a hiba, azaz [math]\pm[/math] 5 msec.
3. Egy beágyazott rendszer négy csomópont közül az egyik bizánci viselkedésű ("hazudós"). Jó lenne az órákat szinkronizálni. A nem "hazudós" csomópontok milyen algoritmussal tudják eldönteni, hogy melyik csomópont óra-információját kell figyelmen kívül hagyni (4 pont)? (Részletezze az algoritmust! A feladat megoldása során feltételezheti, hogy a kommunikációs csatornák hibátlanok, és mindenki mindenkivel "beszél".)
A négy tábornok először mindenkinek elküldi a saját adatát, ekkor az alábbi ismeretekkel rendelkeznek.
Tábornok Ismert adatok
#1 (1, 2, x, 4)
#2 (1, 2, y, 4)
#3 (1, 2, 3, 4)
#4 (1, 2, z, 4)
Ezután mindenki továbbküldi a saját ismereteit. A kapott sorokat mátrixban tároljuk
[math]\#1 \rightarrow \begin{bmatrix} 1, 2, y, 4 \\ a, b, c, d \\ 1, 2, z, 4 \end{bmatrix}[/math] [math]\#2 \rightarrow \begin{bmatrix} 1, 2, x, 4 \\ e, f, g, h \\ 1, 2, z, 4 \end{bmatrix}[/math] [math]\#4 \rightarrow \begin{bmatrix} 1, 2, x, 4 \\ 1, 2, y, 4 \\ i, j, k, l \end{bmatrix}[/math]
Az a..l betűk azért jelennek meg, mert a bizánci típusú ekkor is helytelen adatokat küld
Végül mindenki többségi (2v1) szavazással eldönti, hogy a #3-tól jött hamis információ
4. Egy valós idejű mennyiség számítógépbeli képének pontossági intervalluma 2 msec. Azt szeretnénk, hogy a felhasználás helyén erről a mennyiségről mindig legyen kellően pontos képünk. Milyen gyakran kell frissíteni ezt a képet, ha az információ továbbítás a felhasználás helyére a legkedvezőtlenebb esetben 1,2 msec időt vesz igénybe (2 pont)? Mikor fázis-érzékeny egy periodikisan frissített valós idejű kép (1 pont)?
Akkor lesz fázisérzékeny, ha a frissítés+utaztatás nagyobb, mint a pontosság
A frissítésre hagyható maximum idő a pontosság-utaztatás, azaz most 0,8

BIR zh 20140430 A 4 1.png

5. A TTA architektúrában hogyan valósul meg a szinkronizáció, ha a csomópont eseményvezérelt működésű (3 pont)?
Számláló típusú szemaforra lesz szükségünk.
Amikor belekezdünk egy írásba, inkrementáljuk
Amikor készen vagyunk, akkor is inkrementálunk
Ennek a következménye: ha páratlan a szemafor, valaki éppen ír, ha páros, de nagyobb, akkor új adatot tudunk olvasni
Ez a rész nem volt teljesen tiszta, valaki nézze át - Koza (vita) 2014. május 10., 08:56 (UTC)


6. Milyen eszközzel tudunk időt viszonylag pontosan mérni (1 pont)? Hogyan függ az időmérés pontossága az alkalmazott elektronikus számláló tartalmától, ill. az óragenerátor frekvencia pontosságától (1 pont)? Hogyan mérünk kis időtartamokat (2 pont)?
A kísérő szövegeket nem sikerült leírni, de ezt az ábrát várja

BIR zh 20140430 A 6 1.png

7. Egy komplex technológiai folyamat állapotváltozóit 200 érzékelővel folyamatosan mérjük. A jeleket önállóan kommunikáló mikroprocesszoros egységek fogadják é dolgozzák fel. 10 ilyen egység van, mindegyik 20 érzékelőt szolgál ki. Ha mért jelek átlépnek egy határértéket, akkor a diszpécser számítógépet 100 msec-en belül értesíteni kell. Az ilyenkor küldendő üzenet minden állapotváltozó esetében 1 byte hosszúságú, a kommunikációs overhead 42 bit. A kommunikációs csatorna sávszélessége 100000 bit/sec. Vizsgálja meg, hogy eseményvezérelt működési módot választva hány állapotváltozó határérték túllépését tudja a rendszer időben jelezni a diszpécser központnak (3 pont)! Vizsgálja meg, hogy idővezérelt működésű módot választva milyen mértékű terhelést jelent a kommunikációs csatornán az az eset, amikor valamennyi állapotváltozó átlépi a határértéket (3 pont)!
Eseményvezérelt működés
Ha valahol elérjük a határértéket, rögtön jelezni próbál az érzékelő
Egy érzékelő által generált adatforgalom: 1 byte (üzenet) + 42 bit (overhead) = 50 bit
Egy érzékelő jelzése: 50 bit / 100000 bit/sec = 0,5 msec
worst-case eset, ha minden érzékelő egyszerre akar jelezni
200 érzékelő: 200 * 0,5ms = 100 msec, tehát éppen belefér a határidőbe
(más értékekkel ki is lóghatott volna, olyankor az a kérdés, hogy hány érzékelőtől tud megérkezni időben)
Idővezérelt működés
Egy egység egyben elküldi az érzékelők az adatait, akkor is ha nem változtak meg
Egy egység által generált adatforgalom: 20 * 1 byte (érzékelők) + 42 bit (overhead) = 202 bit
Az összes (10) egység által generált adatforgalom: 10*202 bit = 2020 bit
Az összes egység ennyi idő alatt tudja elküldeni: 2020 bit / 100000 bit/sec = 20,2 msec, tehát a rendelkezésre álló 100 msec-ből 20,2-t használ fel.
8. Mi a különbség a sporadikus és az aperiodikus taszkok között (2 pont)?
Sporadikus: nem periodikus, de két kérés között legalább T idő eltelik
Aperiodikus: nem periodikus, akármennyi érkezhet belőle
9. Mi a prcesszor-igény módszer lényege? Hogyan alkalmazzuk, ha a határidő kisebb, mint a periódusidő? (2 pont) Hasonlítsa össze a DM, az RM és az EDF algoritmusokat proceszor-igény szempontjából! (2 pont)
Sablon csonk.pngA szakasz még csonk. Segíts a szerkesztésében. Ha nem tudod, hogy állj neki, olvasd el a tutorialt.


10. inicializáláskor mekkora értékre kell beállítani azt a számláló szemafort, amely 10 taszk, és 5 egyenértékű erőforrás működését szinkronizálja (2 pont)?
5, mert a szemaforokat az erőforrások kezelésére hozzuk létre