„Analízis (MSc) típusfeladatok” változatai közötti eltérés
7. sor: | 7. sor: | ||
2) Írjuk fel a skálázó egyenletet! | 2) Írjuk fel a skálázó egyenletet! | ||
− | == Laplace | + | == Laplace trafó diff-egyenlet == |
1) Laplace transzformáció segítségével számítsuk ki x(t)-t, ha | 1) Laplace transzformáció segítségével számítsuk ki x(t)-t, ha | ||
22. sor: | 22. sor: | ||
<math>x(0) = \dot{x}(0) = 0,~y(0) = 0,~\dot{y}(0) = 1</math> | <math>x(0) = \dot{x}(0) = 0,~y(0) = 0,~\dot{y}(0) = 1</math> | ||
+ | |||
+ | 3) Transzformáljuk elsőrendűvé a <math>y'' + xy' = x</math> differenciálegyenlet Laplace transzformációval (Nem kell megoldani!)! | ||
== Fourier diff-egyenlet == | == Fourier diff-egyenlet == | ||
27. sor: | 29. sor: | ||
1) Oldjuk meg Fourier transzformáció segítségével! | 1) Oldjuk meg Fourier transzformáció segítségével! | ||
<math>y'(x) - 4y(x) = 8</math> | <math>y'(x) - 4y(x) = 8</math> | ||
+ | |||
+ | 2) Transzformáljuk elsőrendűvé a <math>y'' + xy' = x</math> differenciálegyenlet Fourier transzformációval (Nem kell megoldani!)! | ||
== Fourier trafó szabályok alkalmazása == | == Fourier trafó szabályok alkalmazása == | ||
35. sor: | 39. sor: | ||
1) Adjuk meg <math>\delta</math> és <math>\delta'</math> lineáris kombinációjaként az <math>e^{3x-2}\delta'(x)</math> disztribúciót! | 1) Adjuk meg <math>\delta</math> és <math>\delta'</math> lineáris kombinációjaként az <math>e^{3x-2}\delta'(x)</math> disztribúciót! | ||
+ | |||
+ | 2) Számítsuk ki a <math>T = e^{-x^2}</math> reguláris disztribúcuó és a <math>\delta'</math> disztribúció konvolúciójának hatását a <math>\psi(x) = x^2</math> függvényre: <math>(T * \delta')x^2 = ?</math> | ||
+ | |||
+ | 3) Mi az <math>(x-3)f = 0</math> disztribúció értelemben vett egyenelet összes megoldása? (+1 miért?) | ||
+ | |||
+ | 4) Adjuk meg az <math>e^{3x}\delta''(x-2)</math> disztribúciót a <math>\delta</math> eltolt deriváltjainak lineáris kombinációjaként! | ||
== Wavelet trafók == | == Wavelet trafók == | ||
43. sor: | 53. sor: | ||
b) Legyen <math>g(x) = x^2</math>. Tudjuk, hogy <math>\int_{R}e^{-\frac{x^2}{2}}dx=\sqrt{2\pi}</math>. <math>W_{\psi}g_a(b) = ?</math> | b) Legyen <math>g(x) = x^2</math>. Tudjuk, hogy <math>\int_{R}e^{-\frac{x^2}{2}}dx=\sqrt{2\pi}</math>. <math>W_{\psi}g_a(b) = ?</math> | ||
+ | |||
+ | 2) A Poisson wavelet a következő: | ||
+ | <math>\psi_n(x) = H(x) \frac{x-n}{n!} x^{n-1} e^{-x}</math> | ||
+ | |||
+ | a) Mutassuk meg, hogy <math>\psi(x) = -(\frac{x^n}{n!} e^{-x})'</math>, ha <math>x \geq 0</math> | ||
+ | |||
+ | b) Mutassuk meg, hogy <math>\int_R \psi_n(x)dx = 0</math> | ||
+ | |||
+ | c) <math>C_{\psi_n} = ?</math> | ||
= Numerikus módszerek témakör = | = Numerikus módszerek témakör = |
A lap 2016. május 24., 22:09-kori változata
Tartalomjegyzék
Integrál trafók témakör
Elmélet
1) Milyen függvényosztályra értelmeztük a Laplace transzformációt?
2) Írjuk fel a skálázó egyenletet!
Laplace trafó diff-egyenlet
1) Laplace transzformáció segítségével számítsuk ki x(t)-t, ha [math]\dot{x}(t) = 2y(t) - x(t) + 1[/math]
[math]\dot{y}(t) = 3y(t) - 2x(t)[/math]
[math]x(0) = 0,~y(0) = 1[/math]
2) Laplace transzformáció segítségével számítsuk ki x(t)-t, ha [math]\ddot{x}(t) = 2x(t) - 3y(t)[/math]
[math]\ddot{y}(t) = x(t) - 2y(t)[/math]
[math]x(0) = \dot{x}(0) = 0,~y(0) = 0,~\dot{y}(0) = 1[/math]
3) Transzformáljuk elsőrendűvé a [math]y'' + xy' = x[/math] differenciálegyenlet Laplace transzformációval (Nem kell megoldani!)!
Fourier diff-egyenlet
1) Oldjuk meg Fourier transzformáció segítségével! [math]y'(x) - 4y(x) = 8[/math]
2) Transzformáljuk elsőrendűvé a [math]y'' + xy' = x[/math] differenciálegyenlet Fourier transzformációval (Nem kell megoldani!)!
Fourier trafó szabályok alkalmazása
1) Számítsuk ki az [math]f(x) = 3xe^{-x}H(x)[/math] Fourier transzformáltját, ha tudjuk, hogy [math]F(e^{-x}H(x)) = \frac{1}{\sqrt{2\pi}}\frac{1}{1+iy}[/math]
Disztribúciók
1) Adjuk meg [math]\delta[/math] és [math]\delta'[/math] lineáris kombinációjaként az [math]e^{3x-2}\delta'(x)[/math] disztribúciót!
2) Számítsuk ki a [math]T = e^{-x^2}[/math] reguláris disztribúcuó és a [math]\delta'[/math] disztribúció konvolúciójának hatását a [math]\psi(x) = x^2[/math] függvényre: [math](T * \delta')x^2 = ?[/math]
3) Mi az [math](x-3)f = 0[/math] disztribúció értelemben vett egyenelet összes megoldása? (+1 miért?)
4) Adjuk meg az [math]e^{3x}\delta''(x-2)[/math] disztribúciót a [math]\delta[/math] eltolt deriváltjainak lineáris kombinációjaként!
Wavelet trafók
1) Legyen [math]\psi(x) = (1 - x^2)e^{-\frac{x^2}{2}}[/math], a mexikói kalap wavelet.
a) Legyen [math]f(x) = e^{-|x|}[/math]. [math]F(W_{\psi}f_a(b)) = ?[/math]
b) Legyen [math]g(x) = x^2[/math]. Tudjuk, hogy [math]\int_{R}e^{-\frac{x^2}{2}}dx=\sqrt{2\pi}[/math]. [math]W_{\psi}g_a(b) = ?[/math]
2) A Poisson wavelet a következő: [math]\psi_n(x) = H(x) \frac{x-n}{n!} x^{n-1} e^{-x}[/math]
a) Mutassuk meg, hogy [math]\psi(x) = -(\frac{x^n}{n!} e^{-x})'[/math], ha [math]x \geq 0[/math]
b) Mutassuk meg, hogy [math]\int_R \psi_n(x)dx = 0[/math]
c) [math]C_{\psi_n} = ?[/math]
Numerikus módszerek témakör
Parcdiff egyenletek (Fourier)
1) Oldjuk meg Fourier módszerrel!
[math]\frac{\partial^2 u}{\partial t^2} = 4\frac{\partial^2 u}{\partial x^2}[/math]
[math]u(0, t) = u(3, t) = 0,~u(x,0)=sin\frac{4\pi}{3}x,~\frac{\partial u}{\partial t}(x, 0) = 2\sin\frac{\pi}{3}x[/math]
Parcdiff egyenletek (véges differenciák)
1) Véges differenciák segítségével, [math]h=\frac{1}{2}[/math] felosztás mellett adjuk meg az [math]u_{1,2}[/math] értékét, ha
[math]\frac{\partial^2 u}{\partial t^2} = \frac{\partial^2 u}{\partial x^2}[/math]
[math]u(0, t) = 3,~ u(3, t) = 0,~u(x,0)=3-x,~\frac{\partial u}{\partial t}(x, 0) = 0[/math]
Nem lineáris egyenletek numerikus megoldása
1) Keressük a [math]\sqrt{1 + coshx} - 2 = x[/math] egyenlet megoldását. Tudjuk, hogy a gyök a [4, 5] intervallumban van.
a) A gyökhöz milyen közel kell indítani a húrmódszert, hogy az eljárás konvergáljon?
b) Használható-e a [4, 5] intervallumon az iteráció?
Lagrange multiplikátor módszer
1) Keressük meg az [math]f(x, y, z) = xy^2z^3(x,y,z \gt 0)[/math] szélsőértékét az [math]x + 2y + 3z = 6[/math] feltétel mellett! Vizsgáljuk meg a feltételes definitséget a kapott pontban!
Variáció számítás
1) Keressük meg az [math]I(y)[/math] funkcionálhoz tartozó extremális y függvényt!
[math]I(y) = \int_{-1}^{2}y'^2 + x^3 - 2xydx[/math]
[math]y(-1) = \frac{1}{6},~y(2)=\frac{5}{3}[/math]
2) Keressük meg az [math]I(y)[/math] funkcionálhoz tartozó extremális y függvényt!
[math]I(y) = \int_{-1}^{2}y'^3 + x^3 - 2xydx[/math]
[math]y(-1) = \frac{1}{6},~y(2)=\frac{5}{3}[/math]