„Algoritmuselmélet - Vizsga, 2013.05.30.” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
 
(29 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
{{Vissza|Algoritmuselmélet}}
 +
 
==2013.06.06. vizsga megoldásai==
 
==2013.06.06. vizsga megoldásai==
 
===1. Feladat===
 
===1. Feladat===
TODO
+
Ebben a feladatban a Floyd algoritmussal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolnia. (A Floyd-algoritmus egy grában minden pontpárra meghatározza a köztük levő legrövidebb út hosszát.)
 +
 
 +
'''(a)''' Mit jelöl az <math> F_k </math> mátrix <math> F_k[i,j] </math> eleme?
 +
 
 +
'''(b)''' Hogyan kell kiszámolni az <math> F_{k-1} </math> mátrixból az <math> F_k </math> mátrixot?
 +
 
 +
'''(c)''' Igazolja, hogy ez a kiszámítási mód helyes!
 +
 
 +
'''(d)''' Mennyi a lépésszáma a '''(b)''' lépés egyszeri végrehajtásának? (A lépésszámot nem kell igazolni.)
 
{{Rejtett
 
{{Rejtett
 
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
 
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
 
|szöveg=
 
|szöveg=
  
TODO
+
'''a)''' <math> F_k[i,j] </math> azon <math> i \rightarrow j </math> utak legrövidebbjeinek a hosszát tartalmazza, amelyek közbülső pontjai <math>k</math>-nál nem nagyobb sorszámúak. ''(Magyarul: Az <math> F_k[i,j] </math> azt mondja meg, hogy <math>i</math>-ből <math>j</math>-be mennyi a legrövidebb út összsúlya, ha csak az első <math>k</math> darab csúcsot használtuk.)''
 +
 
 +
'''b)''' <math> F_k[i,j]:=min\left \{ F_{k-1}[i,k]+F_{k-1}[k,j],F_{k-1}[i,j]\right \} </math> ''<math>(</math>Vagyis vagy az <math> i \rightarrow k \rightarrow j </math> lesz a legrövidebb út, vagy "marad a régi" <math> i \rightarrow j .)</math>''
 +
 
 +
'''c)''' Tulajdonképpen az előzőből következik. Hiszen vagy nem változik az új csúccsal a legrövidebb út a 2 pont között <math> (i \rightarrow j) </math>, vagy ha igen, akkor az a <math> (i \rightarrow k) + (k \rightarrow j) </math> lesz az.
 +
 
 +
'''d)''' <math> O(n^2) </math>. ''<math>(</math>Maga az algoritmus <math>O(n^3)</math>, de csúcsonként <math> O(n^2) </math>, vagyis <math> n \cdot O(n^2) = O(n^3) ).</math>''
 
}}
 
}}
  
===2. Feladat===
+
===2. Feladat (Van megoldás)===
TODO
+
Adja meg a 2-3 fa definícióját! Adjon felső becslést a fa szintszámára n tárolt elem esetén, állítását bizonyítsa is!
 
{{Rejtett
 
{{Rejtett
 
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
 
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
 
|szöveg=
 
|szöveg=
  
TODO
+
'''Adja meg a 2-3 fa definícióját!'''
 +
*Elemeket csak a levelekben tárolunk.
 +
*Az elemek balról jobbra növekvő sorrendben állnak.
 +
*Minden belső csúcsnak 2, vagy 3 fia lehet, se több, se kevesebb. ''(Kivéve, ha csak 1 elemet tárolunk a fában, mert akkor a gyökérnek csak 1 fia van.)''
 +
*A fa levelei a gyökértől egyenlő távolságra vannak (vagyis a levelek 1 szinten vannak).
 +
*A belső csúcsokban mutatókat (M) és 1, vagy 2 kulcsot (S) tárolunk.
 +
**Ha a csúcsnak 2 fia van, akkor 2 mutatót, és egy kulcsot tárol. [[File:Algel vizsga 2013tavasz V1 2 2fia.png|300px]]
 +
***A bal részfában az elemek kisebbek, mint S1.
 +
***A jobb részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S1 (vagyis az 1. elem S1).
 +
**Ha a csúcsnak 3 fia van, akkor 3 mutatót, és 2 kulcsot tárol. [[File:Algel_vizsga_2013tavasz_V1_2_3fia.png|400px]]
 +
***A bal részfában az elemek kisebbek, mint S1.
 +
***A középső részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S1 (vagyis az 1. elem S1), de kisebbek, mint S2.
 +
***A jobb részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S2 (vagyis az 1. elem S2).
 +
 
 +
'''Adjon felső becslést a fa szintszámára n tárolt elem esetén, állítását bizonyítsa is!'''
 +
 
 +
<math>log_2n+1\leq m \leq log_3n+1</math>, ahol <math>m</math> a fa szintszáma.
 +
 
 +
$$$ Ez nem pont fordítva van a dián? $$$
 +
 
 +
''Bizonyítás:''
 +
*<math>log_2n+1\leq m</math>
 +
**Minden belső csúcsnak legalább 2 fia van, így az <math>i.</math> szinten legalább <math>2^{i-1}</math> csúcs van, tehát: <math>2^{m-1} \geq n \Rightarrow m-1 \geq log_2n \Rightarrow m \geq log_2n+1</math>
 +
*<math>m\leq log_3n+1</math>
 +
**Minden belső csúcsnak maximum 3 fia van, így az <math>i.</math> szinten maximum <math>3^{i-1}</math> csúcs van, tehát: <math>3^{m-1} \leq n \Rightarrow m-1 \leq log_3n \Rightarrow m \leq log_3n+1</math>
 
}}
 
}}
  
27. sor: 67. sor:
 
}}
 
}}
  
===4. Feladat===
+
===4. Feladat (Van megoldás)===
TODO
+
Van egy tábla <math> (n</math> <big>x</big> <math>m</math> kockákból álló<math> ) </math>. Az <math> A </math> <math> n</math> <big>x</big> <math>m</math>-es mátrixban adott, hogy az egyes kockákban hány mogyoró van (a mogyorók nem lógnak át egyik kockából a másikba). Két gyerek akar osztozkodni a csokin, úgy, hogy a csokit kéfelé törik (egyenes vonal mentén, párhuzamosan a tábla valamelyik szélével). Egy osztkozkodás igazságtalansági faktorát a következőképpen kaphatjuk: ha az egyik darabban <math> k_1 </math> kocka csoki, és <math> m_1 </math> darab mogyoró van, a másikban pedig <math> k_2 </math> kocka csoki és <math> m_2 </math> darab mogyoró, akkor az igazságtalansági faktor <math> \left | \left ( k_1+m_1 \right ) -(k_2+m_2)\right | </math>. Adjon <math> O(nm) </math> lépést használó algoritmust, ami eldönti, hogy melyik szétosztásnak a legkisebb az igazságtalansági faktora. (Egy lépésnek számít, ha kiolvasunk egy értéket az <math> A </math> mátrixból vagy ha összeadást, illetve kivonást hajtunk végre két számon.)
 +
 
 
{{Rejtett
 
{{Rejtett
 
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
 
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
 
|szöveg=
 
|szöveg=
 +
[[File:algel_vizsga1_2013tavasz_4_csoki.PNG|200px]]
 +
*Hozzunk létre egy <math> n </math> elemű <math> TN </math> tömböt, ahol az <math> i. </math> cellában az szerepel, hogy az <math> A </math> mátrix annyiadik oszlopában mennyi a <math> k+m </math>. ''(ez <math> n*m </math> kiolvasás, és <math> n*(m-1) </math> összeadás, vagyis <math> \Rightarrow O(nm) </math>.
 +
*Hozzunk létre egy <math> m </math> elemű <math> TM </math> tömböt, ahol az <math> i. </math> cellában az szerepel, hogy az <math> A </math> mátrix annyiadik sorában mennyi a <math> k+m </math>. ''(ez <math> m*n </math> kiolvasás, és <math> m*(n-1) </math> összeadás, vagyis <math> \Rightarrow O(nm) </math>.
 +
[[File:algel_vizsga1_2013tavasz_4_tn_tm.PNG|200px]]
 +
*Hozzunk létre egy <math> (n-1) </math> x <math> 2 </math>-es <math> N </math> tömböt, ahol az 1. sorban balról jobbra nézzük, mennyi a <math> k+m </math>, a 2. sorban pedig jobbról balra. ''<math>(</math>1. sor a <math> (k_1+m_1) </math>, 2. sor pedig a hozzá tartozó  <math> (k_2+m_2) .)</math>
 +
**<math>N[1,1]= TN[1] </math> majd <math>N[i,1]= N[i-1,1]+TN[i] , i=2...(n-1)</math>.
 +
**<math>N[1,2]= \sum_{i=2}^{n}TN[i] </math> majd <math>N[i,2]= N[i-1,2]-TN[i] , i=2...(n-1)</math>.
 +
*Hozzunk létre egy <math> (m-1) </math> x <math> 2 </math>-es <math> M </math> tömböt, ahol az 1. sorban fentről lefele nézzük, mennyi a <math> k+m </math>, a 2. sorban pedig alulról felfele. ''<math>(</math>1. sor a <math> (k_1+m_1) </math>, 2. sor pedig a hozzá tartozó <math> (k_2+m_2) .)</math>
 +
**<math>M[1,1]= TM[1] </math> majd <math>M[i,1]= M[i-1,1]+TM[i] , i=2...(m-1)</math>.
 +
**<math>M[1,2]= \sum_{i=2}^{m}TM[i] </math> majd <math>M[i,2]= M[i-1,2]-TM[i] , i=2...(m-1)</math>.
 +
[[File:algel_vizsga1_2013tavasz_4_N_M.PNG|200px]]
 +
*Az <math> N </math> és <math> M </math> tömbök létrehozása <math> O(n) </math> és <math> O(m) </math> lépést igényel.
 +
*Nincs is más dolgunk, mint végigmenni az <math> N </math> és <math> M </math> tömbökön úgy, hogy az <math> i. </math> oszlopban vesszük a 2 szám különbségének abszolút értékét, vagyis az igazságtalansági faktort számoljuk, és mindig elmentjük egy változóba a minimumot, és a ehhez tartozó törésvonalat. Ez is <math> O(n) </math> és <math> O(m) </math> lépés.
 +
*Összesen tehát <math> O(nm)+O(nm)+O(n)+O(m)+O(n)+O(m)=O(nm) </math> lépéssel megoldottuk a feladatot.
 +
:::::[[File:algel_vizsga1_2013tavasz_4_1.PNG|400px]]              [[File:algel_vizsga1_2013tavasz_4_2.PNG|400px]]
  
TODO
 
 
}}
 
}}
  
===5. Feladat===
+
===5. Feladat (Van megoldás)===
TODO
+
Egy algoritmus lépésszámáról tudjuk, hogy <math> T(n) = T\left(\left \lfloor  \frac{n}{4} \right \rfloor\right) + O(n^2)</math> és tudjuk azt is, hogy <math> T(1)=T(2)=T(3)=1</math>. Bizonyítsa be, hogy <math> T(n)=O(n^2)</math>.
 
{{Rejtett
 
{{Rejtett
 
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
 
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
 
|szöveg=
 
|szöveg=
  
TODO
+
Van olyan <math> c > 0</math> és <math> n_0</math>, hogy <math> n>n_0</math> esetén
 +
<math> T(n)=T\left(\left \lfloor  \frac{n}{4} \right \rfloor\right)+O(n^2) \leq T\left(\left \lfloor  \frac{n}{4} \right \rfloor\right)+cn^2 \leq T\left(\left \lfloor  \frac{n}{16} \right \rfloor\right)+c\left(n^2+\left(\frac{n^2}{4^2} \right)\right) \leq T\left(\left \lfloor  \frac{n}{64} \right \rfloor\right) + c\left(n^2+\left(\frac{n^2}{4^2} \right)+\left(\frac{n^2}{16^2} \right)\right) \leq \dots </math>
 +
<math> \dots \leq 1+cn^2\cdot\left(\sum_{i=0}^{\left \lfloor log_4n \right \rfloor} \left (\frac{1}{16}  \right )^i\right)</math>
 +
 
 +
Azt kell észrevennünk, hogy ez tulajdonképpen egy mértani sor, amire van képletünk:<br>
 +
<math>\sum_{i=0}^{k} r^i = \frac{1-r^{k+1}} {1-r} </math>, ahol <math> k = \left \lfloor log_4n \right \rfloor, r = \frac{1}{16}</math>, vagyis <math>\frac{1-\frac{1}{16}^{\left \lfloor log_4n \right \rfloor+1}} {1-\frac{1}{16}}</math><br>
 +
 
 +
<math>\frac{1-\frac{1}{16}^{\left \lfloor log_4n \right \rfloor+1}} {1-\frac{1}{16}} < 2 ,</math><big>ha</big> <math> n \geq 1</math> ''(A lényeg, hogy felülről becsüljük!)''
 +
 
 +
Tehát <math> T(n) = \dots \leq 1+2 \cdot cn^2=O(n^2)</math>
 +
 
 
}}
 
}}
  
===6. Feladat===
+
===6. Feladat (Van megoldás)===
TODO
+
Egy ország ''n'' kis szigetből áll. Szeretnénk néhány hajójáratot indítani a szigetek között úgy, hogy bárhonnan bárhova el lehessen jutni (esetleg átszállással). Ehhez ismerjük bármely két szigetre, hogy mennyibe kerül egy évben a hajójárat fenntartása közöttük, illetve azt, hogy mekkora az itt várható éves bevétel. Adjon algoritmust, ami ezen adatok ismeretében <math>O(n^2)</math> időben meghatározza, hogy hol indítsuk el a hajójáratokat, ha a lehető legnagyobb várható éves hasznot (vagy a lehető legkisebb veszteséget) szeretnénk elérni. (Egy szigeten egy hajóállomás van csak).
 
{{Rejtett
 
{{Rejtett
 
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
 
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
 
|szöveg=
 
|szöveg=
  
TODO
+
*Első lépésben az élsúly legyen a <math> Profit = -(Bevetel - Kiadas) .</math>
 +
*Vegyük fel az összes profitot termelő, vagy legalábbis veszteséget nem termelő éleket <math> (Profit \geq 0 )</math> <math> \Rightarrow O(n^2) </math> lépés. Ez legyen mondjuk a G gráf.
 +
*Két eshetőség áll fenn:
 +
**Ha a G gráf összefüggő, akkor jók is vagyunk, nincs további teendőnk, meg is vagyunk.
 +
**Ha nem összefüggő, akkor:
 +
***Az egyes komponenseket tekintsük egy pontnak. Minden olyan él, ami ebbe a komponensbe megy, menjen ebbe a pontba. Így kapunk egy F gráfot.
 +
***Erre az F gráfra hívunk meg egy Prim-algoritmust, ami <math> O(n^2) </math> időben keres az F gráfban egy minimális feszítőfát ''(vagyis a komponenseket - ami most jelenleg 1-1 pont a gráfban - a lehető legkisebb költségű élekkel köti össze)''.
 +
 
 +
*Tehát Prim-algoritmussal, vagy anélkül <math> O(n^2) </math> időben megmondjuk, hogy mely hajójáratok indításával lesz az évi bevétel a legmagasabb.
 
}}
 
}}
  
71. sor: 144. sor:
 
TODO
 
TODO
 
}}
 
}}
 +
 +
[[Kategória:Infoalap]]

A lap jelenlegi, 2015. június 18., 19:22-kori változata

← Vissza az előző oldalra – Algoritmuselmélet

2013.06.06. vizsga megoldásai

1. Feladat

Ebben a feladatban a Floyd algoritmussal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolnia. (A Floyd-algoritmus egy grában minden pontpárra meghatározza a köztük levő legrövidebb út hosszát.)

(a) Mit jelöl az [math] F_k [/math] mátrix [math] F_k[i,j] [/math] eleme?

(b) Hogyan kell kiszámolni az [math] F_{k-1} [/math] mátrixból az [math] F_k [/math] mátrixot?

(c) Igazolja, hogy ez a kiszámítási mód helyes!

(d) Mennyi a lépésszáma a (b) lépés egyszeri végrehajtásának? (A lépésszámot nem kell igazolni.)

Megoldás

a) [math] F_k[i,j] [/math] azon [math] i \rightarrow j [/math] utak legrövidebbjeinek a hosszát tartalmazza, amelyek közbülső pontjai [math]k[/math]-nál nem nagyobb sorszámúak. (Magyarul: Az [math] F_k[i,j] [/math] azt mondja meg, hogy [math]i[/math]-ből [math]j[/math]-be mennyi a legrövidebb út összsúlya, ha csak az első [math]k[/math] darab csúcsot használtuk.)

b) [math] F_k[i,j]:=min\left \{ F_{k-1}[i,k]+F_{k-1}[k,j],F_{k-1}[i,j]\right \} [/math] [math]([/math]Vagyis vagy az [math] i \rightarrow k \rightarrow j [/math] lesz a legrövidebb út, vagy "marad a régi" [math] i \rightarrow j .)[/math]

c) Tulajdonképpen az előzőből következik. Hiszen vagy nem változik az új csúccsal a legrövidebb út a 2 pont között [math] (i \rightarrow j) [/math], vagy ha igen, akkor az a [math] (i \rightarrow k) + (k \rightarrow j) [/math] lesz az.

d) [math] O(n^2) [/math]. [math]([/math]Maga az algoritmus [math]O(n^3)[/math], de csúcsonként [math] O(n^2) [/math], vagyis [math] n \cdot O(n^2) = O(n^3) ).[/math]

2. Feladat (Van megoldás)

Adja meg a 2-3 fa definícióját! Adjon felső becslést a fa szintszámára n tárolt elem esetén, állítását bizonyítsa is!

Megoldás

Adja meg a 2-3 fa definícióját!

  • Elemeket csak a levelekben tárolunk.
  • Az elemek balról jobbra növekvő sorrendben állnak.
  • Minden belső csúcsnak 2, vagy 3 fia lehet, se több, se kevesebb. (Kivéve, ha csak 1 elemet tárolunk a fában, mert akkor a gyökérnek csak 1 fia van.)
  • A fa levelei a gyökértől egyenlő távolságra vannak (vagyis a levelek 1 szinten vannak).
  • A belső csúcsokban mutatókat (M) és 1, vagy 2 kulcsot (S) tárolunk.
    • Ha a csúcsnak 2 fia van, akkor 2 mutatót, és egy kulcsot tárol. Algel vizsga 2013tavasz V1 2 2fia.png
      • A bal részfában az elemek kisebbek, mint S1.
      • A jobb részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S1 (vagyis az 1. elem S1).
    • Ha a csúcsnak 3 fia van, akkor 3 mutatót, és 2 kulcsot tárol. Algel vizsga 2013tavasz V1 2 3fia.png
      • A bal részfában az elemek kisebbek, mint S1.
      • A középső részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S1 (vagyis az 1. elem S1), de kisebbek, mint S2.
      • A jobb részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S2 (vagyis az 1. elem S2).

Adjon felső becslést a fa szintszámára n tárolt elem esetén, állítását bizonyítsa is!

[math]log_2n+1\leq m \leq log_3n+1[/math], ahol [math]m[/math] a fa szintszáma.

$$$ Ez nem pont fordítva van a dián? $$$

Bizonyítás:

  • [math]log_2n+1\leq m[/math]
    • Minden belső csúcsnak legalább 2 fia van, így az [math]i.[/math] szinten legalább [math]2^{i-1}[/math] csúcs van, tehát: [math]2^{m-1} \geq n \Rightarrow m-1 \geq log_2n \Rightarrow m \geq log_2n+1[/math]
  • [math]m\leq log_3n+1[/math]
    • Minden belső csúcsnak maximum 3 fia van, így az [math]i.[/math] szinten maximum [math]3^{i-1}[/math] csúcs van, tehát: [math]3^{m-1} \leq n \Rightarrow m-1 \leq log_3n \Rightarrow m \leq log_3n+1[/math]

3. Feladat

TODO

Megoldás
TODO

4. Feladat (Van megoldás)

Van egy tábla [math] (n[/math] x [math]m[/math] kockákból álló[math] ) [/math]. Az [math] A [/math] [math] n[/math] x [math]m[/math]-es mátrixban adott, hogy az egyes kockákban hány mogyoró van (a mogyorók nem lógnak át egyik kockából a másikba). Két gyerek akar osztozkodni a csokin, úgy, hogy a csokit kéfelé törik (egyenes vonal mentén, párhuzamosan a tábla valamelyik szélével). Egy osztkozkodás igazságtalansági faktorát a következőképpen kaphatjuk: ha az egyik darabban [math] k_1 [/math] kocka csoki, és [math] m_1 [/math] darab mogyoró van, a másikban pedig [math] k_2 [/math] kocka csoki és [math] m_2 [/math] darab mogyoró, akkor az igazságtalansági faktor [math] \left | \left ( k_1+m_1 \right ) -(k_2+m_2)\right | [/math]. Adjon [math] O(nm) [/math] lépést használó algoritmust, ami eldönti, hogy melyik szétosztásnak a legkisebb az igazságtalansági faktora. (Egy lépésnek számít, ha kiolvasunk egy értéket az [math] A [/math] mátrixból vagy ha összeadást, illetve kivonást hajtunk végre két számon.)

Megoldás

Algel vizsga1 2013tavasz 4 csoki.PNG

  • Hozzunk létre egy [math] n [/math] elemű [math] TN [/math] tömböt, ahol az [math] i. [/math] cellában az szerepel, hogy az [math] A [/math] mátrix annyiadik oszlopában mennyi a [math] k+m [/math]. (ez [math] n*m [/math] kiolvasás, és [math] n*(m-1) [/math] összeadás, vagyis [math] \Rightarrow O(nm) [/math].
  • Hozzunk létre egy [math] m [/math] elemű [math] TM [/math] tömböt, ahol az [math] i. [/math] cellában az szerepel, hogy az [math] A [/math] mátrix annyiadik sorában mennyi a [math] k+m [/math]. (ez [math] m*n [/math] kiolvasás, és [math] m*(n-1) [/math] összeadás, vagyis [math] \Rightarrow O(nm) [/math].

Algel vizsga1 2013tavasz 4 tn tm.PNG

  • Hozzunk létre egy [math] (n-1) [/math] x [math] 2 [/math]-es [math] N [/math] tömböt, ahol az 1. sorban balról jobbra nézzük, mennyi a [math] k+m [/math], a 2. sorban pedig jobbról balra. [math]([/math]1. sor a [math] (k_1+m_1) [/math], 2. sor pedig a hozzá tartozó [math] (k_2+m_2) .)[/math]
    • [math]N[1,1]= TN[1] [/math] majd [math]N[i,1]= N[i-1,1]+TN[i] , i=2...(n-1)[/math].
    • [math]N[1,2]= \sum_{i=2}^{n}TN[i] [/math] majd [math]N[i,2]= N[i-1,2]-TN[i] , i=2...(n-1)[/math].
  • Hozzunk létre egy [math] (m-1) [/math] x [math] 2 [/math]-es [math] M [/math] tömböt, ahol az 1. sorban fentről lefele nézzük, mennyi a [math] k+m [/math], a 2. sorban pedig alulról felfele. [math]([/math]1. sor a [math] (k_1+m_1) [/math], 2. sor pedig a hozzá tartozó [math] (k_2+m_2) .)[/math]
    • [math]M[1,1]= TM[1] [/math] majd [math]M[i,1]= M[i-1,1]+TM[i] , i=2...(m-1)[/math].
    • [math]M[1,2]= \sum_{i=2}^{m}TM[i] [/math] majd [math]M[i,2]= M[i-1,2]-TM[i] , i=2...(m-1)[/math].

Algel vizsga1 2013tavasz 4 N M.PNG

  • Az [math] N [/math] és [math] M [/math] tömbök létrehozása [math] O(n) [/math] és [math] O(m) [/math] lépést igényel.
  • Nincs is más dolgunk, mint végigmenni az [math] N [/math] és [math] M [/math] tömbökön úgy, hogy az [math] i. [/math] oszlopban vesszük a 2 szám különbségének abszolút értékét, vagyis az igazságtalansági faktort számoljuk, és mindig elmentjük egy változóba a minimumot, és a ehhez tartozó törésvonalat. Ez is [math] O(n) [/math] és [math] O(m) [/math] lépés.
  • Összesen tehát [math] O(nm)+O(nm)+O(n)+O(m)+O(n)+O(m)=O(nm) [/math] lépéssel megoldottuk a feladatot.
Algel vizsga1 2013tavasz 4 1.PNG Algel vizsga1 2013tavasz 4 2.PNG

5. Feladat (Van megoldás)

Egy algoritmus lépésszámáról tudjuk, hogy [math] T(n) = T\left(\left \lfloor \frac{n}{4} \right \rfloor\right) + O(n^2)[/math] és tudjuk azt is, hogy [math] T(1)=T(2)=T(3)=1[/math]. Bizonyítsa be, hogy [math] T(n)=O(n^2)[/math].

Megoldás

Van olyan [math] c \gt 0[/math] és [math] n_0[/math], hogy [math] n\gt n_0[/math] esetén [math] T(n)=T\left(\left \lfloor \frac{n}{4} \right \rfloor\right)+O(n^2) \leq T\left(\left \lfloor \frac{n}{4} \right \rfloor\right)+cn^2 \leq T\left(\left \lfloor \frac{n}{16} \right \rfloor\right)+c\left(n^2+\left(\frac{n^2}{4^2} \right)\right) \leq T\left(\left \lfloor \frac{n}{64} \right \rfloor\right) + c\left(n^2+\left(\frac{n^2}{4^2} \right)+\left(\frac{n^2}{16^2} \right)\right) \leq \dots [/math] [math] \dots \leq 1+cn^2\cdot\left(\sum_{i=0}^{\left \lfloor log_4n \right \rfloor} \left (\frac{1}{16} \right )^i\right)[/math]

Azt kell észrevennünk, hogy ez tulajdonképpen egy mértani sor, amire van képletünk:
[math]\sum_{i=0}^{k} r^i = \frac{1-r^{k+1}} {1-r} [/math], ahol [math] k = \left \lfloor log_4n \right \rfloor, r = \frac{1}{16}[/math], vagyis [math]\frac{1-\frac{1}{16}^{\left \lfloor log_4n \right \rfloor+1}} {1-\frac{1}{16}}[/math]

[math]\frac{1-\frac{1}{16}^{\left \lfloor log_4n \right \rfloor+1}} {1-\frac{1}{16}} \lt 2 ,[/math]ha [math] n \geq 1[/math] (A lényeg, hogy felülről becsüljük!)

Tehát [math] T(n) = \dots \leq 1+2 \cdot cn^2=O(n^2)[/math]

6. Feladat (Van megoldás)

Egy ország n kis szigetből áll. Szeretnénk néhány hajójáratot indítani a szigetek között úgy, hogy bárhonnan bárhova el lehessen jutni (esetleg átszállással). Ehhez ismerjük bármely két szigetre, hogy mennyibe kerül egy évben a hajójárat fenntartása közöttük, illetve azt, hogy mekkora az itt várható éves bevétel. Adjon algoritmust, ami ezen adatok ismeretében [math]O(n^2)[/math] időben meghatározza, hogy hol indítsuk el a hajójáratokat, ha a lehető legnagyobb várható éves hasznot (vagy a lehető legkisebb veszteséget) szeretnénk elérni. (Egy szigeten egy hajóállomás van csak).

Megoldás
  • Első lépésben az élsúly legyen a [math] Profit = -(Bevetel - Kiadas) .[/math]
  • Vegyük fel az összes profitot termelő, vagy legalábbis veszteséget nem termelő éleket [math] (Profit \geq 0 )[/math] [math] \Rightarrow O(n^2) [/math] lépés. Ez legyen mondjuk a G gráf.
  • Két eshetőség áll fenn:
    • Ha a G gráf összefüggő, akkor jók is vagyunk, nincs további teendőnk, meg is vagyunk.
    • Ha nem összefüggő, akkor:
      • Az egyes komponenseket tekintsük egy pontnak. Minden olyan él, ami ebbe a komponensbe megy, menjen ebbe a pontba. Így kapunk egy F gráfot.
      • Erre az F gráfra hívunk meg egy Prim-algoritmust, ami [math] O(n^2) [/math] időben keres az F gráfban egy minimális feszítőfát (vagyis a komponenseket - ami most jelenleg 1-1 pont a gráfban - a lehető legkisebb költségű élekkel köti össze).
  • Tehát Prim-algoritmussal, vagy anélkül [math] O(n^2) [/math] időben megmondjuk, hogy mely hajójáratok indításával lesz az évi bevétel a legmagasabb.

7. Feladat

TODO

Megoldás
TODO

8. Feladat

TODO

Megoldás
TODO