„Algoritmuselmélet - Vizsga, 2013.05.30.” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
44. sor: 44. sor:
 
***A középső részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S1 (vagyis az 1. elem S1), de kisebbek, mint S2.
 
***A középső részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S1 (vagyis az 1. elem S1), de kisebbek, mint S2.
 
***A jobb részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S2 (vagyis az 1. elem S2).  
 
***A jobb részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S2 (vagyis az 1. elem S2).  
:::::::::::::::::[[File:2_3_pelda.PNG|400px]]
+
:::::::::::::::::[[File:2_3_pelda.png|400px]]
  
 
'''Adjon felső becslést a fa szintszámára n tárolt elem esetén, állítását bizonyítsa is!'''
 
'''Adjon felső becslést a fa szintszámára n tárolt elem esetén, állítását bizonyítsa is!'''

A lap 2013. december 19., 07:32-kori változata

← Vissza az előző oldalra – Algoritmuselmélet

2013.06.06. vizsga megoldásai

1. Feladat

Ebben a feladatban a Floyd algoritmussal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolnia. (A Floyd-algoritmus egy grában minden pontpárra meghatározza a köztük levő legrövidebb út hosszát.)

(a) Mit jelöl az [math] F_k [/math] mátrix [math] F_k[i,j] [/math] eleme?

(b) Hogyan kell kiszámolni az [math] F_{k-1} [/math] mátrixból az [math] F_k [/math] mátrixot?

(c) Igazolja, hogy ez a kiszámítási mód helyes!

(d) Mennyi a lépésszáma a (b) lépés egyszeri végrehajtásának? (A lépésszámot nem kell igazolni.)

Megoldás

a) [math] F_k[i,j] [/math] azon [math] i \rightarrow j [/math] utak legrövidebbjeinek a hosszát tartalmazza, amelyek közbülső pontjai [math]k[/math]-nál nem nagyobb sorszámúak. (Magyarul: Az [math] F_k[i,j] [/math] azt mondja meg, hogy [math]i[/math]-ből [math]j[/math]-be mennyi a legrövidebb út összsúlya, ha csak az első [math]k[/math] darab csúcsot használtuk.)

b) [math] F_k[i,j]:=min\left \{ F_{k-1}[i,k]+F_{k-1}[k,j],F_{k-1}[i,j]\right \} [/math] [math]([/math]Vagyis vagy az [math] i \rightarrow k \rightarrow j [/math] lesz a legrövidebb út, vagy "marad a régi" [math] i \rightarrow j .)[/math]

c) Tulajdonképpen az előzőből következik. Hiszen vagy nem változik az új csúccsal a legrövidebb út a 2 pont között [math] (i \rightarrow j) [/math], vagy ha igen, akkor az a [math] (i \rightarrow k) + (k \rightarrow j) [/math] lesz az.

d) [math] O(n^2) [/math]. [math]([/math]Maga az algoritmus [math]O(n^3)[/math], de csúcsonként [math] O(n^2) [/math], vagyis [math] n \cdot O(n^2) = O(n^3) ).[/math]

2. Feladat (Van megoldás)

Adja meg a 2-3 fa definícióját! Adjon felső becslést a fa szintszámára n tárolt elem esetén, állítását bizonyítsa is!

Megoldás

Adja meg a 2-3 fa definícióját!

  • Elemeket csak a levelekben tárolunk.
  • Az elemek balról jobbra növekvő sorrendben állnak.
  • Minden belső csúcsnak 2, vagy 3 fia lehet, se több, se kevesebb. (Kivéve, ha csak 1 elemet tárolunk a fában, mert akkor a gyökérnek csak 1 fia van.)
  • A fa levelei a gyökértől egyenlő távolságra vannak (vagyis a levelek 1 szinten vannak).
  • A belső csúcsokban mutatókat (M) és 1, vagy 2 kulcsot (S) tárolunk.
    • Ha a csúcsnak 2 fia van, akkor 2 mutatót, és egy kulcsot tárol. 300px
      • A bal részfában az elemek kisebbek, mint S1.
      • A jobb részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S1 (vagyis az 1. elem S1).
    • Ha a csúcsnak 3 fia van, akkor 3 mutatót, és 2 kulcsot tárol. 400px
      • A bal részfában az elemek kisebbek, mint S1.
      • A középső részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S1 (vagyis az 1. elem S1), de kisebbek, mint S2.
      • A jobb részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S2 (vagyis az 1. elem S2).
400px

Adjon felső becslést a fa szintszámára n tárolt elem esetén, állítását bizonyítsa is!

[math]log_2n+1\leq m \leq log_3n+1[/math], ahol [math]m[/math] a fa szintszáma.

Bizonyítás:

  • [math]log_2n+1\leq m[/math]
    • Minden belső csúcsnak legalább 2 fia van, így az [math]i.[/math] szinten legalább [math]2^{i-1}[/math] csúcs van, tehát: [math]2^{m-1} \geq n \Rightarrow m-1 \geq log_2n \Rightarrow m \geq log_2n+1[/math]
  • [math]m\leq log_3n+1[/math]
    • Minden belső csúcsnak maximum 3 fia van, így az [math]i.[/math] szinten maximum [math]3^{i-1}[/math] csúcs van, tehát: [math]3^{m-1} \leq n \Rightarrow m-1 \leq log_3n \Rightarrow m \leq log_3n+1[/math]

3. Feladat

TODO

Megoldás
TODO

4. Feladat (Van megoldás)

Van egy tábla [math] (n[/math] x [math]m[/math] kockákból álló[math] ) [/math]. Az [math] A [/math] [math] n[/math] x [math]m[/math]-es mátrixban adott, hogy az egyes kockákban hány mogyoró van (a mogyorók nem lógnak át egyik kockából a másikba). Két gyerek akar osztozkodni a csokin, úgy, hogy a csokit kéfelé törik (egyenes vonal mentén, párhuzamosan a tábla valamelyik szélével). Egy osztkozkodás igazságtalansági faktorát a következőképpen kaphatjuk: ha az egyik darabban [math] k_1 [/math] kocka csoki, és [math] m_1 [/math] darab mogyoró van, a másikban pedig [math] k_2 [/math] kocka csoki és [math] m_2 [/math] darab mogyoró, akkor az igazságtalansági faktor [math] \left | \left ( k_1+m_1 \right ) -(k_2+m_2)\right | [/math]. Adjon [math] O(nm) [/math] lépést használó algoritmust, ami eldönti, hogy melyik szétosztásnak a legkisebb az igazságtalansági faktora. (Egy lépésnek számít, ha kiolvasunk egy értéket az [math] A [/math] mátrixból vagy ha összeadást, illetve kivonást hajtunk végre két számon.)

Megoldás

Algel vizsga1 2013tavasz 4 csoki.PNG

  • Hozzunk létre egy [math] n [/math] elemű [math] TN [/math] tömböt, ahol az [math] i. [/math] cellában az szerepel, hogy az [math] A [/math] mátrix annyiadik oszlopában mennyi a [math] k+m [/math]. (ez [math] n*m [/math] kiolvasás, és [math] n*(m-1) [/math] összeadás, vagyis [math] \Rightarrow O(nm) [/math].
  • Hozzunk létre egy [math] m [/math] elemű [math] TM [/math] tömböt, ahol az [math] i. [/math] cellában az szerepel, hogy az [math] A [/math] mátrix annyiadik sorában mennyi a [math] k+m [/math]. (ez [math] m*n [/math] kiolvasás, és [math] m*(n-1) [/math] összeadás, vagyis [math] \Rightarrow O(nm) [/math].

Algel vizsga1 2013tavasz 4 tn tm.PNG

  • Hozzunk létre egy [math] (n-1) [/math] x [math] 2 [/math]-es [math] N [/math] tömböt, ahol az 1. sorban balról jobbra nézzük, mennyi a [math] k+m [/math], a 2. sorban pedig jobbról balra. [math]([/math]1. sor a [math] (k_1+m_1) [/math], 2. sor pedig a hozzá tartozó [math] (k_2+m_2) .)[/math]
    • [math]N[1,1]= TN[1] [/math] majd [math]N[i,1]= N[i-1,1]+TN[i] , i=2...(n-1)[/math].
    • [math]N[1,2]= \sum_{i=2}^{n}TN[i] [/math] majd [math]N[i,2]= N[i-1,2]-TN[i] , i=2...(n-1)[/math].
  • Hozzunk létre egy [math] (m-1) [/math] x [math] 2 [/math]-es [math] M [/math] tömböt, ahol az 1. sorban fentről lefele nézzük, mennyi a [math] k+m [/math], a 2. sorban pedig alulról felfele. [math]([/math]1. sor a [math] (k_1+m_1) [/math], 2. sor pedig a hozzá tartozó [math] (k_2+m_2) .)[/math]
    • [math]M[1,1]= TM[1] [/math] majd [math]M[i,1]= M[i-1,1]+TM[i] , i=2...(m-1)[/math].
    • [math]M[1,2]= \sum_{i=2}^{m}TM[i] [/math] majd [math]M[i,2]= M[i-1,2]-TM[i] , i=2...(m-1)[/math].

Algel vizsga1 2013tavasz 4 N M.PNG

  • Az [math] N [/math] és [math] M [/math] tömbök létrehozása [math] O(n) [/math] és [math] O(m) [/math] lépést igényel.
  • Nincs is más dolgunk, mint végigmenni az [math] N [/math] és [math] M [/math] tömbökön úgy, hogy az [math] i. [/math] oszlopban vesszük a 2 szám különbségének abszolút értékét, vagyis az igazságtalansági faktort számoljuk, és mindig elmentjük egy változóba a minimumot, és a ehhez tartozó törésvonalat. Ez is [math] O(n) [/math] és [math] O(m) [/math] lépés.
  • Összesen tehát [math] O(nm)+O(nm)+O(n)+O(m)+O(n)+O(m)=O(nm) [/math] lépéssel megoldottuk a feladatot.
Algel vizsga1 2013tavasz 4 1.PNG Algel vizsga1 2013tavasz 4 2.PNG

5. Feladat (Van megoldás)

Egy algoritmus lépésszámáról tudjuk, hogy [math] T(n) = T\left(\left \lfloor \frac{n}{4} \right \rfloor\right) + O(n^2)[/math] és tudjuk azt is, hogy [math] T(1)=T(2)=T(3)=1[/math]. Bizonyítsa be, hogy [math] T(n)=O(n^2)[/math].

Megoldás

Van olyan [math] c \gt 0[/math] és [math] n_0[/math], hogy [math] n\gt n_0[/math] esetén [math] T(n)=T\left(\left \lfloor \frac{n}{4} \right \rfloor\right)+O(n^2) \leq T\left(\left \lfloor \frac{n}{4} \right \rfloor\right)+cn^2 \leq T\left(\left \lfloor \frac{n}{16} \right \rfloor\right)+c\left(n^2+\left(\frac{n^2}{4^2} \right)\right) \leq T\left(\left \lfloor \frac{n}{64} \right \rfloor\right) + c\left(n^2+\left(\frac{n^2}{4^2} \right)+\left(\frac{n^2}{16^2} \right)\right) \leq \dots [/math] [math] \dots \leq 1+cn^2\cdot\left(\sum_{i=0}^{\left \lfloor log_4n \right \rfloor} \left (\frac{1}{16} \right )^i\right)[/math]

Azt kell észrevennünk, hogy ez tulajdonképpen egy mértani sor, amire van képletünk:
[math]\sum_{i=0}^{k} r^i = \frac{1-r^{k+1}} {1-r} [/math], ahol [math] k = \left \lfloor log_4n \right \rfloor, r = \frac{1}{16}[/math], vagyis [math]\frac{1-\frac{1}{16}^{\left \lfloor log_4n \right \rfloor+1}} {1-\frac{1}{16}}[/math]

[math]\frac{1-\frac{1}{16}^{\left \lfloor log_4n \right \rfloor+1}} {1-\frac{1}{16}} \lt 2 ,[/math]ha [math] n \geq 1[/math] (A lényeg, hogy felülről becsüljük!)

Tehát [math] T(n) = \dots \leq 1+2 \cdot cn^2=O(n^2)[/math]

6. Feladat (Van megoldás)

Egy ország n kis szigetből áll. Szeretnénk néhány hajójáratot indítani a szigetek között úgy, hogy bárhonnan bárhova el lehessen jutni (esetleg átszállással). Ehhez ismerjük bármely két szigetre, hogy mennyibe kerül egy évben a hajójárat fenntartása közöttük, illetve azt, hogy mekkora az itt várható éves bevétel. Adjon algoritmust, ami ezen adatok ismeretében [math]O(n^2)[/math] időben meghatározza, hogy hol indítsuk el a hajójáratokat, ha a lehető legnagyobb várható éves hasznot (vagy a lehető legkisebb veszteséget) szeretnénk elérni. (Egy szigeten egy hajóállomás van csak).

Megoldás
  • Első lépésben az élsúly legyen a [math] Profit = -(Bevetel - Kiadas) .[/math]
  • Vegyük fel az összes profitot termelő, vagy legalábbis veszteséget nem termelő éleket [math] (Profit \geq 0 )[/math] [math] \Rightarrow O(n^2) [/math] lépés. Ez legyen mondjuk a G gráf.
  • Két eshetőség áll fenn:
    • Ha a G gráf összefüggő, akkor jók is vagyunk, nincs további teendőnk, meg is vagyunk.
    • Ha nem összefüggő, akkor:
      • Az egyes komponenseket tekintsük egy pontnak. Minden olyan él, ami ebbe a komponensbe megy, menjen ebbe a pontba. Így kapunk egy F gráfot.
      • Erre az F gráfra hívunk meg egy Prim-algoritmust, ami [math] O(n^2) [/math] időben keres az F gráfban egy minimális feszítőfát (vagyis a komponenseket - ami most jelenleg 1-1 pont a gráfban - a lehető legkisebb költségű élekkel köti össze).
  • Tehát Prim-algoritmussal, vagy anélkül [math] O(n^2) [/math] időben megmondjuk, hogy mely hajójáratok indításával lesz az évi bevétel a legmagasabb.

7. Feladat

TODO

Megoldás
TODO

8. Feladat

TODO

Megoldás
TODO