„A számítástudomány alapjai (régi)” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
| 47. sor: | 47. sor: | ||
==Első zárthelyik== | ==Első zárthelyik== | ||
| − | ===Rendes | + | ===Rendes ZH=== |
| − | *[[Média:Szamtud_zh1_1998tavasz_A_csoport.PDF|1998 | + | *[[Média:Szamtud_zh1_1998tavasz_A_csoport.PDF|1997/1998 tavasz]] |
| − | *[[Média: | + | *[[Média:Szamtud_zh1_1999tavasz.PDF|1998/1998 tavasz]] |
| − | + | *[[Média:Szamtud_zh1_2003tavasz_megoldokulcs.PDF|2002/2003 tavasz]] - megoldásokkal | |
| − | *[[Média:Szamtud_zh1_2003tavasz_megoldokulcs.PDF|2003 | + | *[[Média:Szamtud_zh1_2005tavasz.PDF|2004/2005 tavasz]] |
| − | *[[Média:Szamtud_zh1_2005tavasz.PDF|2005 | + | *[[Média:Szamtud_zh1_2006tavasz.PDF|2005/2006 tavasz]] |
| − | *[[Média:Szamtud_zh1_2006tavasz.PDF|2006 | + | *[[Média:Szamtud_zh1_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/2007 ősz]] - megoldásokkal |
| − | *[[Média:Szamtud_zh1_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006 | + | *[[Média:Szamtud_zh1_2007osz.PDF|2007/2008 ősz]] |
| − | *[[Média:Szamtud_zh1_2007osz.PDF|2007 | + | *[[Média:Szamtud_zh1_2008osz.PDF|2008/2009 ősz]] |
| − | *[[Média:Szamtud_zh1_2008osz.PDF|2008 | + | *[[Média:Szamtud_zh1_2009osz.PDF|2009/2010 ősz]] |
| − | *[[Média:Szamtud_zh1_2009osz.PDF|2009 | + | *[[Média:Szamtud_zh1_2010osz.PDF|2010/2011 ősz]] – [[Média:Szamtud_zh1_2010osz_megoldokulcs.PDF|megoldásokkal]] |
| − | *[[Média:Szamtud_zh1_2010osz.PDF|2010 | + | *[[Média:Szamtud_zh1_2011osz.PDF|2011/2012 ősz]] |
| − | *[[Média:Szamtud_zh1_2011osz.PDF|2011 | + | *[[Média:Szamtud_zh1_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal |
| − | *[[Média:Szamtud_zh1_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012 | + | *[[Média:Szamtud_ZH1_2013osz_megoldas.pdf|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal |
| − | *[[Média:Szamtud_ZH1_2013osz_megoldas.pdf|2013 | ||
===Pótzárthelyik=== | ===Pótzárthelyik=== | ||
A lap 2014. január 13., 00:14-kori változata
A számítástudomány alapjai fő célja az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása. A tantárgy első féléves, alapvetően szemléletformáló jellegű. Az itt tárgyalt elvek, módszerek később több tárgy elméleti anyagrészeinél is hasznosak lesznek. Bár a tárgy aláírására és kreditjére nem épül semmi más, mivel mintatanterv szerint az első félévre van előírva, a szakirányválasztáshoz szükséges a teljesítése. Az anyag nem könnyű, a sikeres teljesítéshez, különösen a vizsgához a feladatmegoldásban szerzett rutin és az elmélet alapos ismerete is elvárt.
Tartalomjegyzék
Követelmények
- Jelenlét: Mivel első féléves tárgy, így a jelenlétellenőrzés módja RFID. Mind az előadások, mind a gyakorlatok legalább 70%-án kötelező a részvétel.
- NagyZH: A félév során két nagyzárthelyit kell megírni, melyek közül csak az egyiket lehet pótolni, de azt kétszer is. Mindkét zárthelyi 6 darab egyenként 10 pontos feladatból áll. Legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A feladatok között általában mindig van 1-2 "ingyenfeladat", melyek valamilyen alaptételre/algoritmusra van kihegyezve. Érdemes ezeket a típuspéldákat jól begyakorolni, mert könnyen lehet általuk extra 10 pontokhoz jutni!
- Vizsga: A tárgyból kötelező szóbeli vizsga van. 19 előre kiadott részletesen specifikált tétel van. A vizsgán ezek közül kell egyet körülbelül fél óra alatt egy papíron kidolgozni. A tárgyból az elégséges megszerzéséhez alapkövetelmény minden fogalom és tétel pontos ismerete! A vizsgán nemcsak a kapott tételből kérdeznek, hanem random más tételek alapfogalmaira és alaptételeire is rákérdeznek. FONTOS: Ha a vizsgán kiderül, hogy akárcsak egyetlen alapfogalmat/tételt nem tudsz rendesen, akkor függetlenül az eddigi teljesítménytől automatikusan megbuktatnak. A bizonyítások ismerete csak a jobb jegyért elvárt. Minél több és nehezebb bizonyítást tud és ért valaki, annál jobb jegyre számíthat.
Segédanyagok
Feladatok
- Láng Csabáné: Számelmélet példatár
- Feladatok a tárgyhonlapról
- Régi vizsgafeladatsorok – Ugyan ma már a vizsga csak szóbeli, ZH-k előtti gyakorlásra teljesen alkalmasak ezek a feladatok is.
- GyakIV-feladatok, 2004.12.21.
Kisfüzet
Témakörök szerint csoportosított feladatok megoldásokkal együtt.
- Kisfüzet 1: Alapfogalmak
- Kisfüzet 2: Síkbarajzolhatóság
- Kisfüzet 3: Színezések
- Kisfüzet 4: Bonyolultságelmélet
Gyakorlati anyagok
Gyakorlati anyagok – Ezen az oldalon korábbi félévek gyakorlatokon kiadott feladatsorai találhatóak, néhol megoldásokkal ellátva.
Egyéb
Első zárthelyik
Rendes ZH
- 1997/1998 tavasz
- 1998/1998 tavasz
- 2002/2003 tavasz - megoldásokkal
- 2004/2005 tavasz
- 2005/2006 tavasz
- 2006/2007 ősz - megoldásokkal
- 2007/2008 ősz
- 2008/2009 ősz
- 2009/2010 ősz
- 2010/2011 ősz – megoldásokkal
- 2011/2012 ősz
- 2012/2013 ősz - megoldásokkal
- 2012/2013 ősz - megoldásokkal
Pótzárthelyik
- 1999. tavasz (1-4. feladatok)
- 2003. tavasz
- 2006. tavasz
- 2006. ősz (megoldókulccsal)
- 2008. ősz
- 2010. ősz (megoldókulccsal)
- 2011. ősz
- 2012. ősz (megoldókulccsal)
- 2013. ősz (hivatalos megoldásokkal)
Pótpótzárthelyik
Második zárthelyik
Rendes zárthelyik
- 1999. tavasz
- 2005. tavasz
- 2006. tavasz
- 2006. ősz (megoldókulccsal)
- 2007. ősz
- 2008. ősz – megoldókulcs
- 2009. ősz
- 2011. ősz
- 2012. ősz (megoldókulccsal)
- 2013. ősz (hivatalos megoldásokkal)
Pótzárthelyik
- 1999. tavasz (5-8. feladatok)
- 2006. tavasz
- 2006. ősz (megoldókulccsal)
- 2007. ősz
- 2008. ősz
- 2011. ősz
- 2012. ősz (megoldókulccsal)
- 2013. ősz (hivatalos megoldásokkal)
Pótpótzárthelyik
Vizsga
A tantárgyból szóbeli vizsga van. A tanszék minden évben kijelöl egy tétellistát, amelyben a legfontosabb fogalmak (definíciók, tételek, bizonyítások) szerepelnek.
- Tételkidolgozás - Eke Máté munkája, hibák előfordulhatnak benne.
- Egyelőre a régi wikin találhatóak korábbi tételkidolgozások.
- Segédanyagok a vizsgához - Formailag rendezve, aki vágja a témát átnézhetné tartalmilag is. Kory (vita) 2013. június 10., 20:56 (UTC)
