„A programozás alapjai I. - 1. kisZh” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „{{Vissza|A programozás alapjai I.}} Ezen az oldalon gyűjtjük a A programozás alapjai I. tárgy gyakorlatain az elmúlt években előforduló kisZh feladatokat,…”) |
(→Feladatsorok: - 2015-ös feladatok) |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Ezen az oldalon gyűjtjük a [[A programozás alapjai I.]] tárgy gyakorlatain az elmúlt években előforduló kisZh feladatokat, azok megoldásaival. A feladatok nehézsége iránymutatónak tekinthető, de az egyes félévek időbeosztása eltérhet. Ne ess kétségbe, ha ismeretlen, nehéz, „megoldhatatlan” feladatsort látsz. | Ezen az oldalon gyűjtjük a [[A programozás alapjai I.]] tárgy gyakorlatain az elmúlt években előforduló kisZh feladatokat, azok megoldásaival. A feladatok nehézsége iránymutatónak tekinthető, de az egyes félévek időbeosztása eltérhet. Ne ess kétségbe, ha ismeretlen, nehéz, „megoldhatatlan” feladatsort látsz. | ||
| − | = 2014 = | + | |
| − | == Y rajzolása == | + | = A megoldásokról = |
| + | {{Idézet| idézet = Szóval hogyan kell tanulni a prog ZH-kra? „Sehogyan.” Ez nem egy „tanulható”, hanem egy „gyakorolható” tárgy. | forrás = Czirkos Zoltán, [https://infoc.eet.bme.hu/tanacsok.php InfoC tanácsok]}} | ||
| + | |||
| + | Az oldalon nem gyűjtjük a feladatok megoldásait. A kisZh-k eleji beugrók rövidek, általában 10 – 15 sorban megoldhatóak. A programozás nem egy „magolható” tárgy, nincsenek típusfeladatok, s azok megoldásai. A programozás alapjai I., s A programozás alapjai II. tárgyak egy szemléletmódot szeretnének megtanítani, amit a régebbi feladatsorok böngészésével nem, csak azok önálló megoldásával lehet elsajátítani. Kicsit bővebben olvashatsz erről az idézet végén linkelt oldalon. | ||
| + | |||
| + | Amennyiben egy-egy itt látható feladat nehézséget okoz, böngészd át az eddigi előadások anyagát. Ha még mindig nem megy a megoldás, fordulj bátran a felsőbb évesekhez, s a tárgy oktatóihoz, gyakorlatvezetőihez a [http://lists.sch.bme.hu/ levlistákon], készséggel fognak segíteni. | ||
| + | |||
| + | További tanulási tippekért olvasd el a tárgy adatlapjának [[A_programozás_alapjai_I.#Tippek|Tippek]] fejezetét. | ||
| + | |||
| + | = Feladatsorok = | ||
| + | == 2015 == | ||
| + | === Háromszög rajzolása#1 === | ||
| + | Írj teljes C programot, amely megkérdezi, mekkora legyen a rajza (n), és utána egy kitöltött, derékszögű háromszöget rajzol a képernyőre +, -, | és \ karakterekből, amelynek a befogói pont ilyen hosszúak! | ||
| + | A rajzon az n=4 eset látszik. | ||
| + | |\ | ||
| + | |\\ | ||
| + | |\\\ | ||
| + | |\\\\ | ||
| + | +---- | ||
| + | === Háromszög rajzolása#2 === | ||
| + | Írj teljes C programot, amely megkérdezi, mekkora legyen a rajza (n), és utána egy kitöltött, derékszögű háromszöget rajzol a képernyőre /, +, - és | karakterekből, amelynek a befogói pont ilyen hosszúak! | ||
| + | A rajzon az n=4 eset látszik. | ||
| + | +---- | ||
| + | |//// | ||
| + | |/// | ||
| + | |// | ||
| + | |/ | ||
| + | === Háromszög rajzolása#3 === | ||
| + | Írj teljes C programot, amely megkérdezi, mekkora legyen a rajza (n), és utána egy derékszögű háromszöget rajzol a képernyőre +, -, ., | és \ karakterekből, amelynek a befogói pont ilyen hosszúak! | ||
| + | A rajzon az n=4 eset látszik. | ||
| + | |\ | ||
| + | |.\ | ||
| + | |..\ | ||
| + | |...\ | ||
| + | +---- | ||
| + | === Háromszög rajzolása#4 === | ||
| + | Írj teljes C programot, amely megkérdezi, mekkora legyen a rajza (n), és utána egy derékszögű háromszöget rajzol a képernyőre +, -, |, . és / karakterekből, amelynek a befogói pont ilyen hosszúak! | ||
| + | A rajzon az n=4 eset látszik. | ||
| + | +---- | ||
| + | |.../ | ||
| + | |../ | ||
| + | |./ | ||
| + | |/ | ||
| + | == 2014 == | ||
| + | === Y rajzolása === | ||
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora Y betűt rajzol a képernyőre /, | és \ karakterekből, amelynek a szárai pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora Y betűt rajzol a képernyőre /, | és \ karakterekből, amelynek a szárai pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | ||
\ / | \ / | ||
| 12. sor: | 56. sor: | ||
| | | | ||
| | | | ||
| − | == X rajzolása == | + | === X rajzolása === |
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora X betűt rajzol a képernyőre / és \ karakterekből, amelynek a szárai pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora X betűt rajzol a képernyőre / és \ karakterekből, amelynek a szárai pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | ||
\ / | \ / | ||
| 20. sor: | 64. sor: | ||
/ \ | / \ | ||
/ \ | / \ | ||
| − | == 1 rajzolása == | + | === 1 rajzolása === |
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora 1-es számjegyet rajzol a képernyőre / és | karakterekből, amelynek az orra n hosszúságú, magassága pedig kétszer akkora! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora 1-es számjegyet rajzol a képernyőre / és | karakterekből, amelynek az orra n hosszúságú, magassága pedig kétszer akkora! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | ||
/| | /| | ||
| 28. sor: | 72. sor: | ||
| | | | ||
| | | | ||
| − | == V rajzolása == | + | === V rajzolása === |
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora V betűt rajzol a képernyőre /, | és \ karakterekből, amelynek oldalai és alja pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora V betűt rajzol a képernyőre /, | és \ karakterekből, amelynek oldalai és alja pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | ||
| | | | | | ||
A lap jelenlegi, 2015. október 12., 13:25-kori változata
Ezen az oldalon gyűjtjük a A programozás alapjai I. tárgy gyakorlatain az elmúlt években előforduló kisZh feladatokat, azok megoldásaival. A feladatok nehézsége iránymutatónak tekinthető, de az egyes félévek időbeosztása eltérhet. Ne ess kétségbe, ha ismeretlen, nehéz, „megoldhatatlan” feladatsort látsz.
Tartalomjegyzék
A megoldásokról
Szóval hogyan kell tanulni a prog ZH-kra? „Sehogyan.” Ez nem egy „tanulható”, hanem egy „gyakorolható” tárgy.
– Czirkos Zoltán, InfoC tanácsok
Az oldalon nem gyűjtjük a feladatok megoldásait. A kisZh-k eleji beugrók rövidek, általában 10 – 15 sorban megoldhatóak. A programozás nem egy „magolható” tárgy, nincsenek típusfeladatok, s azok megoldásai. A programozás alapjai I., s A programozás alapjai II. tárgyak egy szemléletmódot szeretnének megtanítani, amit a régebbi feladatsorok böngészésével nem, csak azok önálló megoldásával lehet elsajátítani. Kicsit bővebben olvashatsz erről az idézet végén linkelt oldalon.
Amennyiben egy-egy itt látható feladat nehézséget okoz, böngészd át az eddigi előadások anyagát. Ha még mindig nem megy a megoldás, fordulj bátran a felsőbb évesekhez, s a tárgy oktatóihoz, gyakorlatvezetőihez a levlistákon, készséggel fognak segíteni.
További tanulási tippekért olvasd el a tárgy adatlapjának Tippek fejezetét.
Feladatsorok
2015
Háromszög rajzolása#1
Írj teljes C programot, amely megkérdezi, mekkora legyen a rajza (n), és utána egy kitöltött, derékszögű háromszöget rajzol a képernyőre +, -, | és \ karakterekből, amelynek a befogói pont ilyen hosszúak! A rajzon az n=4 eset látszik.
|\ |\\ |\\\ |\\\\ +----
Háromszög rajzolása#2
Írj teljes C programot, amely megkérdezi, mekkora legyen a rajza (n), és utána egy kitöltött, derékszögű háromszöget rajzol a képernyőre /, +, - és | karakterekből, amelynek a befogói pont ilyen hosszúak! A rajzon az n=4 eset látszik.
+---- |//// |/// |// |/
Háromszög rajzolása#3
Írj teljes C programot, amely megkérdezi, mekkora legyen a rajza (n), és utána egy derékszögű háromszöget rajzol a képernyőre +, -, ., | és \ karakterekből, amelynek a befogói pont ilyen hosszúak! A rajzon az n=4 eset látszik.
|\ |.\ |..\ |...\ +----
Háromszög rajzolása#4
Írj teljes C programot, amely megkérdezi, mekkora legyen a rajza (n), és utána egy derékszögű háromszöget rajzol a képernyőre +, -, |, . és / karakterekből, amelynek a befogói pont ilyen hosszúak! A rajzon az n=4 eset látszik.
+---- |.../ |../ |./ |/
2014
Y rajzolása
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora Y betűt rajzol a képernyőre /, | és \ karakterekből, amelynek a szárai pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket):
\ / \ / \ / | | |
X rajzolása
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora X betűt rajzol a képernyőre / és \ karakterekből, amelynek a szárai pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket):
\ / \ / \/ /\ / \ / \
1 rajzolása
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora 1-es számjegyet rajzol a képernyőre / és | karakterekből, amelynek az orra n hosszúságú, magassága pedig kétszer akkora! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket):
/| / | / | | | |
V rajzolása
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora V betűt rajzol a képernyőre /, | és \ karakterekből, amelynek oldalai és alja pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket):
| | | | | | \ / \ / \/
