A programozás alapjai I. (régi)

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Nagy Marcell (vitalap | szerkesztései) 2019. június 11., 18:59-kor történt szerkesztése után volt. (Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sablon csonk.png Ez egy régi tárgy oldala, ha 2014-ben vagy utána kezdtél, lásd: A programozás alapjai I.


A programozás alapjai 1.
Tárgykód
VIEEA100
Általános infók
Szak
info
Kredit
5
Ajánlott félév
1
Keresztfélév
nincs
Tanszék
EET
Követelmények
KisZH
5 db
NagyZH
1 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
írásbeli
Elérhetőségek
Levlista
prog1@sch.bme.hu


Követelmények

Előtanulmányi rend

Nincs.

A szorgalmi időszakban

  • Az aláírás feltételei:
    • Az előadások legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). Bővebben...
    • A gyakorlatok legalább 70%-án való részvétel.
    • A kisZH-k sikeres megírása. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak az átlaga kell, hogy min. 40% legyen. 10 pontos kisZH-k esetén ez 12 pont.
    • A nagyZH sikeres (min. 50%) megírása. 40 pontos, két részből áll: beugró-jellegű kisfeladatok és három nagyfeladat. A sikeres ZH-hoz a beugró részből külön is el kell érni 50%-ot.
  • Megajánlott jegy: van, az kisZH-k (kZHx) és a nagyZH (nZH) összpontszáma (P) alapján számítódik ki a következő módon:
    • [math]P= kzh_1+kzh_2+kzh_3+2*kzh_4+3*kzh_5+nzh[/math]
    • Összesen így 120 pont szerezhető, ha P >= 100, akkor megajánlott 4-est, ha P >= 110, akkor 5-öst lehet szerezni vizsga nélkül. A 4-est persze nem kötelező elfogadni, vizsgával javítható, az 5-ös automatikus.
    • A megajánlott jegy számításakor az első megírt nagyZH számít. Tehát ha valaki elsőre is megírta a nagyZH-t, akkor az számít bele az összpontszámba (függetlenül attól, hogy az hogy sikerült), ha nem írta meg, csak akkor számít a pótZH. A pótlási héten írt pótpótZH-val (aláíráspótló) már nem lehet megajánlott jegyet szerezni.
  • Pótlási lehetőségek:
    • A kisZH-k nem pótolhatóak.
    • A nagyZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
  • Elővizsga: van, akik nem kaptak megajánlott jegyet, azokat az összpontszámuk alapján rangsorolják, és a legjobbak jöhetnek elővizsgázni. A pótlási héten tartják, a pótpótZH-val egy időben, így értelemszerűen a pótpótZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot sem.

A vizsgaidőszakban

  • Vizsga: írásbeli. 60 pontos, stílusa hasonló a nagyZH-éhoz. Külön a beugró részből és az egész vizsgából is el kell érni min. 50%-ot a ketteshez. A vizsgán használható a két oldalas C puska.

Félévvégi jegy

  • Ha nem kaptál megajánlott jegyet, akkor a ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, hanem azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
  • Ponthatárok:
V Jegy
0 - 23 1
24 - 32 2
33 - 41 3
42 - 50 4
51 - 60 5

Segédanyagok

Algoritmusok és adatszerkezetek

KisZH-k, beugrók

A 2010-es őszi félévtől az aláírás feltétele 5-ből 3 kisZH megírása 50%-osra. A megajánlott jegybe beleszámítanak a kisZH-k is, 10-10-10-20-30 ponttal.

ZH


2010-től megváltozott a tematika, ezért régebbi ZH-kat már nem érdemes megnézni/gyakorolni.

Vizsga

A vizsgákra ne a régi sorok megoldásainak olvasgatásával készülj! Annak hasznossága nem közelítőleg nulla, hanem pontosan nulla. Lásd itt.


2010-től megváltozott a tematika, ezért régebbi vizsgákat már nem érdemes megnézni/gyakorolni.

Tippek

Infoc tanácsok

infoc tanácsok

Szóval hogyan kell tanulni a prog ZH-kra? „Sehogyan.” Ez nem egy „tanulható”, hanem egy „gyakorolható” tárgy.

Csaba

A programozás inkább egy gondolkodásmód, mint egy bemagolandó vagy megtanulandó anyag. Ha eddig még nem programoztál akkor nem fog könnyen menni, viszont folyamatos készüléssel jól fel lehet készülni. Nekem tetszett, mert végre egy olyan tárgy, ahol a héten leadott anyagot nem leülni és megtanulni kellett, hanem a heti anyagot inkább csak kipróbáltam otthon és játszottam vele, hiszen a programozást játékként is fel lehet fogni. Azt tanácsolom hogy találj ki magadnak valamilyen programot amit meg akarsz csinálni (én például a Vaterás eladásaimat kezelő programot választottam) és próbálkozz és játssz vele. Ha ilyen szemlélettel programozol akkor nem szenvedés lesz, hanem inkább egy jó játék ahol a következő heti előadást várod, hogy délután mehess haza játszani = azaz belerakni a kis saját programodba az előadáson tanultakat.

Rá lehet menni típuspéldákra gyakorlására és hasonló dolgokra, de nem éri meg. Miért nem? Leírtam ide saját tapasztalataimat: Hogy tanuljunk meg programozni?.

--Szabó Csaba (vita) 2012. december 16., 23:26 (CET)

Verseny

A félév során az előadáson több verseny is meg lesz hirdetve, érdemes gyakorolni az ilyen feladatok megoldásával is.

Kedvcsináló

  • Ahhoz, hogy megértsd a rekurziót, először meg kell értened a rekurziót.
  • Addig nyújtózkodj, amíg a mallocod ér!


Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév