A programozás alapjai I. (régi)

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Mojito317 (vitalap | szerkesztései) 2013. október 25., 13:59-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Vélemény a gyakorlatvezetőkről)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A programozás alapjai 1.
Általános infók
Szak
info
Kredit
5
Ajánlott félév
1
Keresztfélév
vizsgakurzus
Tanszék
EET
Követelmények
KisZH
5 db
NagyZH
1 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
írásbeli
Elérhetőségek
Levlista
prog1
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Nem lehet a bélyegképet a célhelyre menteni
@sch.bme.hu


Követelmények

Előtanulmányi rend

Nincs.

A szorgalmi időszakban

  • Az aláírás feltételei:
    • Az előadások legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). Bővebben...
    • A gyakorlatok legalább 70%-án való részvétel.
    • A kisZH-k sikeres megírása. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak az átlaga kell, hogy min. 40% legyen. 10 pontos kisZH-k esetén ez 12 pont.
    • A nagyZH sikeres (min. 50%) megírása. 40 pontos, két részből áll: beugró-jellegű kisfeladatok és három nagyfeladat. A sikeres ZH-hoz a beugró részből külön is el kell érni 50%-ot.
  • Megajánlott jegy: van, az kisZH-k (kZHx) és a nagyZH (nZH) összpontszáma (P) alapján számítódik ki a következő módon:
    • [math]P= kzh_1+kzh_2+kzh_3+2*kzh_4+3*kzh_5+nzh[/math]
    • Összesen így 120 pont szerezhető, ha P >= 100, akkor megajánlott 4-est, ha P >= 110, akkor 5-öst lehet szerezni vizsga nélkül. A 4-est persze nem kötelező elfogadni, vizsgával javítható, az 5-ös automatikus.
    • A megajánlott jegy számításakor az első megírt nagyZH számít. Tehát ha valaki elsőre is megírta a nagyZH-t, akkor az számít bele az összpontszámba (függetlenül attól, hogy az hogy sikerült), ha nem írta meg, csak akkor számít a pótZH. A pótlási héten írt pótpótZH-val (aláíráspótló) már nem lehet megajánlott jegyet szerezni.
  • Pótlási lehetőségek:
    • A kisZH-k nem pótolhatóak.
    • A nagyZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
  • Elővizsga: van, akik nem kaptak megajánlott jegyet, azokat az összpontszámuk alapján rangsorolják, és a legjobbak jöhetnek elővizsgázni. A pótlási héten tartják, a pótpótZH-val egy időben, így értelemszerűen a pótpótZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot sem.

A vizsgaidőszakban

  • Vizsga: írásbeli. 60 pontos, stílusa hasonló a nagyZH-éhoz. Külön a beugró részből és az egész vizsgából is el kell érni min. 50%-ot a ketteshez. A vizsgán használható a két oldalas C puska.

Félévvégi jegy

  • Ha nem kaptál megajánlott jegyet, akkor a ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, hanem azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
  • Ponthatárok:
V Jegy
0 - 23 1
24 - 32 2
33 - 41 3
42 - 50 4
51 - 60 5

Segédanyagok

Algoritmusok és adatszerkezetek

KisZH-k, beugrók

A 2010-es őszi félévtől az aláírás feltétele 5-ből 3 kisZH megírása 50%-osra. A megajánlott jegybe beleszámítanak a kisZH-k is, 10-10-10-20-30 ponttal.

ZH


2010-től megváltozott a tematika, tehát az alábbi ZH-k maximum gyakorlásnak jók, de van benne olyan feladat, ami nem lesz a ZH-ban!!

Vizsga

A vizsgákra ne a régi sorok megoldásainak olvasgatásával készülj! Annak hasznossága nem közelítőleg nulla, hanem pontosan nulla. Lásd itt.


2010-től megváltozott a tematika, tehát az alábbi vizsgák maximum gyakorlásnak jók, de van benne olyan feladat, ami nem lesz a vizsgán!!

Tippek

Infoc tanácsok

infoc tanácsok

Szóval hogyan kell tanulni a prog ZH-kra? „Sehogyan.” Ez nem egy „tanulható”, hanem egy „gyakorolható” tárgy.

Csaba

A programozás inkább egy gondolkodásmód, mint egy bemagolandó vagy megtanulandó anyag. Ha eddig még nem programoztál akkor nem fog könnyen menni, viszont folyamatos készüléssel jól fel lehet készülni. Nekem tetszett, mert végre egy olyan tárgy, ahol a héten leadott anyagot nem leülni és megtanulni kellett, hanem a heti anyagot inkább csak kipróbáltam otthon és játszottam vele, hiszen a programozást játékként is fel lehet fogni. Azt tanácsolom hogy találj ki magadnak valamilyen programot amit meg akarsz csinálni (én például a Vaterás eladásaimat kezelő programot választottam) és próbálkozz és játssz vele. Ha ilyen szemlélettel programozol akkor nem szenvedés lesz, hanem inkább egy jó játék ahol a következő heti előadást várod, hogy délután mehess haza játszani = azaz belerakni a kis saját programodba az előadáson tanultakat.

Rá lehet menni típuspéldákra gyakorlására és hasonló dolgokra, de nem éri meg. Miért nem? Leírtam ide saját tapasztalataimat: Hogy tanuljunk meg programozni.

--Szabó Csaba (vita) 2012. december 16., 23:26 (CET)

Gyakvezérek

Balog Ábel Péter, Bein Márton, Berényi Richárd, Blázovics László, Borbély Máté, Börcs Attila, Czémán Arnold, Czirkos Zoltán, Dóbé Péter, Dudás Ákos, Dudás Zsolt, Farkas Balázs, Farkas Gábor, Fehér Marcell, Fiala Péter, Gazsi István, Gerencsér Péter, Goldschmidt Balázs, Gulyás Borbála, Győri Jenő, Iváncsy Renáta, Izsó Tamás, Kápolnai Richárd, Kaszó Márk, Kovács Tibor, Lipusz Marcell, Max Gyula, Dr. Mészáros Tamás, Nagy Gergely, Őry Máté, Pap Ákos, Pohl László, Simon Balázs, Simon Gábor, Sipos Márton Ákos, Sleisz Ádám, Stein Dániel, Szabó Alex, Szalai Albin, Szandi Lajos, Szeberényi Imre, Szegletes Luca, Török Alex, Török László, Vitéz András, Zsóka Zoltán

Vélemény a gyakorlatvezetőkről

  • Blázovics László: Az anyagot nagyon érti, szívesen segít, viszont nem tart túl izgalmas gyakorlatokat, könnyen elterelődik a figyelmed, könnyen bealszol.
  • Goldschmidt Balázs: Jó hangulatú órákat tart, jól magyaráz.
  • Simon Balázs: Jól magyaráz, viszont az előadói stílusa nem a legjobb.
  • Pohl László: Korrekt pontozás, nagyon ügyesen magyaráz, próbál interaktív órákat tartani, kíváncsi a hallgatók véleményére, sok témát mélyebben is érint, a miértekre is válaszol. Érdemes figyelni az óráján, mert később kevesebbet kell gyakorolni a számonkérésekre.

Verseny

A félév során az előadáson több verseny is meg lesz hirdetve, érdemes gyakorolni az ilyen feladatok megoldásával is.

Kedvcsináló

  • Ahhoz, hogy megértsd a rekurziót, először meg kell értened a rekurziót.
  • Addig nyújtózkodj, amíg a mallocod ér!
A lap eredeti címe: „https://wiki.sch.bme.hu/index.php?title=A_programozás_alapjai_I._(régi)&oldid=172492”