A Duna

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dejjak (vitalap | szerkesztései) 2013. december 20., 13:18-kor történt szerkesztése után volt. (→‎4. Kérdés)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Szabvál

Az Építőmérnöki Kar tárgya. Úgynevezett választható törzsanyag a Neptun szerint.

A tantárgy Európa második legnagyobb folyójának jelentőségével, kialakulásával, szabályozásának történetével foglalkozik, bemutatva az emberi beavatkozások hatásait a folyó emberi és természeti környezetére.

Előadó: Dr. Mészáros Csaba

Követelmények

Minden előadáson katalógus van, ennek ellenére nem kötelező a bejárás, csak ajánlott.

Félév végén egy egy esettanulmányt kell leadni, a tárgyhoz kapcsolódó témában. Követelmények:

  • 6-10 oldal a tárgy témájában szabadon.
  • Cím, képek, képaláírás, irodalomjegyzék, tartalomjegyzék.
  • Beadás a félév végén, személyesen.

Az esettanulmány leadása során az előadó kérdéseket tesz fel a Dunával és a tanulmány témájával kapcsolatban.

Értékelés

  • Esettanulmány (ha megfelel a formai követelményeknek): 3-asról indul
  • Jelen voltál az órák nagy részén: +1 jegy
  • Jelen voltál a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló MINDKÉT előadáson: +1 jegy
  • Tudod a válaszokat a tanulmány leadásakor feltett kérdésekre: +1 jegy.
  • E-mailben kérsz kérdéseket, kikeresed őket a lenti gyűjteményből és elküldöd neki e-mailben: +1 jegy
  • Részt veszel a vizsgaidőszakban az egyik pótelőadáson: +1 jegy.

Kérdések

Fontos: Ne szó szerint másoljátok le a válaszokat, mert az előadó mindegyiket végigolvassa (hibás válaszokra javítást kér), és nem lenne jó ha feltűnne neki, hogy mindenki innét másol!

1. Kérdés

Milyen hosszúak a Duna XYZ mellékfolyói, hol torkollnak a Dunába, s mekkora a vízgyűjtő-területük és a közepes vízhozamuk?
Összefoglaló táblázat a mellékfolyók adatairól

  • Prut: 953 km hosszú, Románián és Moldován folyik át, majd a Dunába ömlik. A folyó a román Galați és az ukrán Reni városok közelében ömlik a Dunába. Vízgyűjtő területe 27 500 km^2. Vízhozam 80 m^3/s
  • Enns: Enns városánál ömlik Dunába, 254 km-es hosszal. Átlagos vízhozam 201 m^3/s. Vízgyűjtő területe 6,000 km^2.
  • Inn: 517 km hosszú és Passunál ömlik Dunába. Vízhozam 730 m^3/s, Vízgyűjtő területe 25.700 km^2.
  • Vág: 398 km hosszú, 18.296 km^2 vízgyűjtő területű, 161 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Komárom városánál ömlik a Dunába.
  • Rába: 311 km hosszú, 10.113 km^2 vízgyűjtő területű, 88 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Győrnél ömlik a Dunába.

2. Kérdés

Hol rendeztek téli olimpiát a Duna vízgyűjtőjén (hatot rendeztek)?

  • Innsbruck: 1964-es IX. téli olimpia és 1976-os XII. téli olimpia, valamint a 2012-es I. ifjúsági téli olimpia.
  • Szarajevó: 1984-es XIV. téli olimpia.
  • St. Moritz: 1928-as II. téli olimpia és 1948-as IV. téli olimpia.
  • Garmisch-Partenkirchen: 1936-os IV. téli olimpia.

3. Kérdés

Milyen magas a legmagasabb hegy a Duna vízgyűjtőjén Svájcban, Szlovéniában, a Dunántúlon és Németországban, mi a nevük és mely vízfolyások szállítják a vizet a hegytől a Duna felé?

  • Németország: Zugspitze, 2963 méter - Isar (és Lech) folyó
  • Szlovénia: Triglav csúcs, 2864 méter - Száva
  • Svájc: Piz Bernina, 4052 méter méter - Inn
  • Dunántúl: Írott-kő, 882 méter - Rába
  • Ausztria: Grosslockner, 3798 méter - Inn, Dráva és Enns folyók

4. Kérdés

Hol építettek Ausztriában vízlépcsőt, amelyet népszavazással erősítettek meg/Sorolja fel az osztrák/német vízlépcsőket!

1991 májusában, a bécsiek népszavazással döntöttek a bécsi Freudenau-i vízlépcső megépítéséről. Az osztrák szakaszon elhelyezkedő vízlépcsők:

  • Aschach
  • Ottensheim-Wilhering
  • Abwinden-Asten
  • Wallsee-Mittelskirchen
  • Ybbs-Persenbeug
  • Melk
  • Altenwörth
  • Greifenstein
  • Freudenau

5. Kérdés

Mi a „C” variáns? Miért azt valósították meg a szlovákok?

  • A „C” variáns lényege az volt, hogy Dunakiliti helyett Dunacsúny-nál, tehát csehszlovák területen épülne gát, mely segítene az Öreg-Duna vizét a bősi erőmű üzemcsatornájába terelni. Ez kevésbé volt nyereséges megoldás, mint az eredeti változat, viszont Magyarországtól függetlenül megépíthető volt.

6. Kérdés

Melyik a legmagasabb hegy a Duna közvetlen vízgyűjtőjén, Magyarországon (a Tisza magyarországi vízgyűjtője (pl. Kékes) nem számít!)?

  • A Duna közvetlen vízgyűjtőjén Csóványos (938 m) a legmagasabb hegycsúcs, mindemellett ez a Börzsöny legmagasabb pontja is egyben.