„A Duna” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(28 közbenső módosítás, amit 11 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
{{Szabvál
+
{{Tantárgy
−
|nev=A Duna
+
| név = A Duna
−
|kredit=2
+
| tárgykód = EOVVAV30
−
|tárgykód=EOVVAV30
+
| szak =
−
|tanszék=EMK-VIT
+
| kredit = 2
−
|kiszh=nincs
+
| félév = bármelyik
−
|nagyzh=nincs
+
| kereszt = van
−
|vizsga=nincs
+
| tanszék = EMK-VIT
−
|hf=esettanulmány + szóbeli
+
| jelenlét = ajánlott
−
|jelenlét=ajánlott
+
| minmunka = 4-6 óra
−
|minmunka=4-6 óra
+
| labor =  
−
|tad=http://www.vit.bme.hu/vit/htdocs/oktatas/tantargy.php?tantargy_azon=BMEEOVVAV30
+
| kiszh = nincs
−
|targyhonlap=http://www.vit.bme.hu/vit/htdocs/oktatas/tantargy.php?tantargy_azon=BMEEOVVAV30
+
| nagyzh = nincs
 +
| hf = esettanulmány + szóbeli
 +
| vizsga = nincs
 +
| levlista =  
 +
| tad = https://edu.epito.bme.hu/local/coursepublicity/mod/resource/view.php?id=10058
 +
| tárgyhonlap = http://vit.bme.hu/BMEEOVVAV30
 
}}
 
}}
  
19. sor: 24. sor:
  
 
Előadó: Dr. Mészáros Csaba
 
Előadó: Dr. Mészáros Csaba
 +
 +
<div class="noautonum">__TOC__</div>
  
 
==Követelmények==
 
==Követelmények==
  
−
Minden előadáson katalógus van, ennek ellenére nem kötelező a bejárás, csak ajánlott.
+
*'''Jelenlét:''' Minden előadáson szigorú katalógus van, ennek ellenére NEM kötelező a bejárás, de ajánlott.
 +
*'''NagyZH:''' A tárgyból nincs egyetlen zárthelyi sem.
 +
*'''Házi feladat:''' Félév végén egy esettanulmányt kell leadni, egy a Dunával kapcsolatos BÁRMILYEN témában. Követelmények:
 +
**legalább 5 oldal egy szabadon választott témában, aminek legalább egy kis köze van a Dunához.
 +
**Cím, oldalszám, képek, képaláírások, irodalomjegyzék és áttekinthető, rendezett külalak.
 +
**Beadás a félév végén, személyesen - A tanszéki honlapra a félév vége felé ki fog kerülni jópár leadási időpont (emailben is kiküldi)!
 +
**Az esettanulmány leadásakor az előadó BELEKÉRDEZHET a tanulmányba!
 +
*'''Végső jegy:''' Az elégtelentől különböző osztályzat megszerzésének előfeltétele egy elfogadható szintű tanulmány leadása. A jegyet az alábbi tényezők felfelé módosítják:
 +
**Esettanulmány (ha megfelel a formai követelményeknek): '''3-asról indul'''
 +
**Jelen voltál a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló egyik (emailben vannak meghirdetve az időpontok) kiemelt előadáson: '''+1 jegy'''
 +
**A tanulmány leadásakor az előadó kérdéseket tesz fel a Dunával, a Bős-Nagymarosi vízlépcsővel és a tanulmány témájával kapcsolatban. Általában alapadatokra kérdez rá (a Duna N legbővizűbb, leghosszabb, legnagyobb vízgyűjtő területű mellékfolyója), de előszeretettel kér meg, hogy mutasd meg egy vaktérképen a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kötődő fontosabb településeket. Ha ezekre tudod a választ: '''+1 jegy'''
 +
**A tanulmány leadása után e-mailben kérhetsz kérdéseket, kikeresed a válaszokat a lenti gyűjteményből és elküldöd neki e-mailben. FIGYELEM: NE szó szerint másoljatok!!! Ha elsőre voltak rossz válaszaid, akkor válaszban megküldi, hogy mik voltak rosszak és addig levelezgettek, amíg minden kérdésre helyes választ nem adsz: '''+1 jegy'''
  
−
Félév végén egy esettanulmányt kell leadni, a Dunával kapcsolatos témában. Követelmények:
 
−
*5-10 oldal a tárgy témájában szabadon.
 
−
*Cím, oldalszám, képek, képaláírás, irodalomjegyzék.
 
−
*Beadás a félév végén, személyesen.
 
  
−
Az esettanulmány leadása során az előadó kérdéseket tesz fel a Dunával, a Bős-Nagymarosi vízlépcsővel és a tanulmány témájával kapcsolatban.
+
[[Media:A Duna kerdesek.jpg|kérdések a kiemelt előadáson]]
  
−
==Értékelés==
+
==Vélemények==
  
−
*Esettanulmány (ha megfelel a formai követelményeknek): 3-asról indul
+
===2017/2018 tavasz===
−
*Jelen voltál az órák nagy részén: +1 jegy
+
A tárgy nagyon könnyen teljesíthető! Az 5-öshöz elég a kiemelt előadáson (Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer) részt venni, ahol az előadáson elhangzottakkal kapcsolatban kell 4 kérdésre válaszolni és a félév végén egy néhány oldalas tanulmányt leadni, valamint az azzal kapcsolatos egyszerű kérdéseire válaszolni - amikben még kicsit segít is, ha nehezen menne. Tanulmány közben egyébként lehet találni érdekességeket a Dunáról.
−
*Jelen voltál a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló MINDHÁROM(első három) előadáson: +1 jegy
 
−
*Tudod a válaszokat a tanulmány leadásakor feltett kérdésekre: +1 jegy.
 
−
*E-mailben kérsz kérdéseket, kikeresed őket a lenti gyűjteményből és elküldöd neki e-mailben: +1 jegy
 
−
*Részt veszel a vizsgaidőszakban az egyik pótelőadáson: +1 jegy.
 
  
−
==Kérdések==
+
[[Szerkesztő:Kovács Tamás Attila|Kovács Tamás Attila]] ([[Szerkesztővita:Kovács Tamás Attila|vita]]) 2018. december 3., 00:21 (UTC)
  
−
'''''<span style="color: red">Fontos: Ne szó szerint másoljátok le a válaszokat, mert az előadó mindegyiket végigolvassa (hibás válaszokra javítást kér), és nem lenne jó ha feltűnne neki, hogy mindenki innét másol!</span>'''''
+
===2015/2016. tavasz===
 +
Könnyen teljesíthető a tárgy!Egy beadandó dolgozatot kell írni,ami pár óra alatt elkészíthető.A beadáskor kérdéseket tesz fel az előadó,amik egy kis készüléssel simán megválaszolhatók,ha mégse menne még mindig lehet válaszolni az email-es kérdésekre is ,+ év közben egy darab kiemelt előadáson kellett részt venni az ötösért,simán jeles lettem a tárgyból.Emellett mindenképpen ajánlom a bejárást a tárgyból,a Tanár Úr nagy szaktekintély a témában,minden kérdésre tud válaszolni,érdekes a tárgy.- szerkesztő: baluka69, 2016 tavasz
 +
 
 +
===2015/2016. tavasz===
 +
Egy előre meghirdetett kiemelet előadáson aki részt vesz, +1 jegyet kap, többi eladásra nem muszáj bejárni. A félév végén egy Dunával kapcsolatos esettanulmámyt kell írni, néhány óra alatt megoldható. Személyesen kell bemutatni előre meghirdetett időpontok egyikén, ahol alapvető kérdésekre kell még válaszolni a Dunával kapcsolatban. Könnyen lehet jó jegyet szerezni, minimális munkával 4-5-ös osztályzat is sima liba. --- Sebi
 +
 
 +
===2012/13===
 +
*Én 2013 tavaszán hallgattam a tárgyat. Akit érdekel a téma, annak mindenképpen érdemes bejárni az órákra, mert az előadó nagy szaktekintély a témában és elég érdekes dolgokra világít rá. Ingyenkreditnek is tökéletes. Az előadó tisztában van vele, hogy miért veszik fel a tárgyát ennyien. Maximálisan azon van, hogy mindenkinek ötöst tudjon adni, de cserébe elvárja, hogy legalább a Duna és a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer pár LEGALAPABB adatával tisztában legyél - Ez amúgy szerintem egyáltalán nem nagy elvárás. Nulla bejárással, egy pár óra alatt összerakott tanulmánnyal, a pótelődáson való részvétellel és az e-mailben kapok kérdések megválaszolásával simán meglett az ötös. - [[szerkesztő:david14|ED]], 2013 tavasz
 +
 
 +
==E-mailben kapott kérdések válaszai==
 +
 
 +
'''''<span style="color: brown">Fontos: Ne szó szerint másoljátok le a válaszokat, mert az előadó mindegyiket végigolvassa (hibás válaszokra javítást kér), és nem lenne jó ha feltűnne neki, hogy mindenki innét másol!</span>'''''
  
 
===1. Kérdés===
 
===1. Kérdés===
 
Milyen hosszúak a Duna XYZ mellékfolyói, hol torkollnak a Dunába, s mekkora a vízgyűjtő-területük és a közepes vízhozamuk?<br />[[Media:Duna Mellékfolyók táblázata.jpg|Összefoglaló táblázat a mellékfolyók adatairól]]
 
Milyen hosszúak a Duna XYZ mellékfolyói, hol torkollnak a Dunába, s mekkora a vízgyűjtő-területük és a közepes vízhozamuk?<br />[[Media:Duna Mellékfolyók táblázata.jpg|Összefoglaló táblázat a mellékfolyók adatairól]]
  
−
*'''Prut:''' 953 km hosszú, Románián és Moldován folyik át, majd a Dunába ömlik. A folyó a román Galați és az ukrán Reni városok közelében ömlik a Dunába. Vízgyűjtő területe 27 500 km^2. Vízhozam 80 m^3/s
+
*'''Prut:''' 953 km hosszú, Románián és Moldován folyik át, majd a Dunába ömlik. A folyó a román Galați és az ukrán Reni városok közelében ömlik a Dunába. Vízgyűjtő területe 27 500 km^2. Vízhozam 110 m^3/s
 
*'''Enns:''' Enns városánál ömlik Dunába, 254 km-es hosszal. Átlagos vízhozam 201 m^3/s. Vízgyűjtő területe 6,000 km^2.  
 
*'''Enns:''' Enns városánál ömlik Dunába, 254 km-es hosszal. Átlagos vízhozam 201 m^3/s. Vízgyűjtő területe 6,000 km^2.  
−
*'''Inn''': 517 km hosszú és Passunál ömlik  Dunába. Vízhozam 730 m^3/s, Vízgyűjtő területe 25.700 km^2.
+
*'''Inn:''' 517 km hosszú és Passunál ömlik  Dunába. Vízhozam 730 m^3/s, Vízgyűjtő területe 25.700 km^2.
 
*'''Vág:''' 398 km hosszú, 18.296 km^2 vízgyűjtő területű, 161 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Komárom városánál ömlik a Dunába.
 
*'''Vág:''' 398 km hosszú, 18.296 km^2 vízgyűjtő területű, 161 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Komárom városánál ömlik a Dunába.
 
*'''Rába:''' 311 km hosszú, 10.113 km^2 vízgyűjtő területű, 88 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Győrnél ömlik a Dunába.
 
*'''Rába:''' 311 km hosszú, 10.113 km^2 vízgyűjtő területű, 88 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Győrnél ömlik a Dunába.
 +
*'''Naab:''' 165 km hosszú, Regensburgnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 5225 km^2, a vízhozam pedig 115 m^3/s.
 +
*'''Isar:''' 295 km hosszú, Deggendorfnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 9000 km^2, a közepes vízhozam pedig 175 m^3/s.
  
 
===2. Kérdés===
 
===2. Kérdés===
 
Hol rendeztek téli olimpiát a Duna vízgyűjtőjén (hatot rendeztek)?
 
Hol rendeztek téli olimpiát a Duna vízgyűjtőjén (hatot rendeztek)?
  
−
*'''Innsbruck:''' 1964-es IX. téli olimpia és 1976-os XII. téli olimpia, valamint a 2012-es I. ifjúsági téli olimpia.
+
*'''Innsbruck:''' 1964-es IX. téli olimpia és 1976-os XII. téli olimpia.
 
*'''Szarajevó:''' 1984-es XIV. téli olimpia.
 
*'''Szarajevó:''' 1984-es XIV. téli olimpia.
−
*'''St. Moritz:''' 1928-as II. téli olimpia és 1948-as IV. téli olimpia.
+
*'''St. Moritz:''' 1928-as II. téli olimpia és 1948-as V. téli olimpia.
−
*'''Garmisch-Partenkirchen:''' 1936-os IV. téli olimpia.
+
*'''Garmisch-Partenkirchen:''' 1936-os IV. téli olimpia és a végül ELMARADT 1940-es V. téli olimpia.
  
 
===3. Kérdés===
 
===3. Kérdés===
66. sor: 89. sor:
 
*'''Németország:''' Zugspitze, 2963 méter - Isar (és Lech)
 
*'''Németország:''' Zugspitze, 2963 méter - Isar (és Lech)
 
*'''Szlovénia:''' Triglav csúcs, 2864 méter - Száva
 
*'''Szlovénia:''' Triglav csúcs, 2864 méter - Száva
−
*'''Svájc:''' Piz Bernina, 4052 méter méter - Inn
+
*'''Svájc:''' Piz Bernina, 4052 méter - Inn
 
*'''Dunántúl:''' Írott-kő, 882 méter - Rába
 
*'''Dunántúl:''' Írott-kő, 882 méter - Rába
−
*'''Ausztria:''' Grosslockner, 3798 méter - Inn, Dráva és Enns
+
*'''Ausztria:''' Grossglockner, 3798 méter - Inn és Dráva
 +
*'''Szlovákia:''' Kriván, 2494 méter - Vág
  
 
===4. Kérdés===
 
===4. Kérdés===
109. sor: 133. sor:
 
# Kenyérmezői-patak
 
# Kenyérmezői-patak
 
# Szentléleki-patak
 
# Szentléleki-patak
 +
# Concó-patak
 +
# Váli-víz
 +
# Benta-patak
 +
# Szilas-patak
 +
# Sződrákosi-patak
 +
# Gombás-patak
 +
# Morgó-patak
 +
# Lepence-patak
  
 
===8. Kérdés===
 
===8. Kérdés===
114. sor: 146. sor:
  
 
*Bősi (Gabcikovo-i) vízlépcső – Üzemel
 
*Bősi (Gabcikovo-i) vízlépcső – Üzemel
−
*Dunakiliti duzzasztómű – Nem üzemel (csak az árvízi levezetést és a szigetközi vízpótlást segíti, mert egy  ostoba 1991-es parlamenti határozat tiltja az üzembe helyezését.)
+
*Dunakiliti duzzasztómű – Nem üzemel (csak az árvízi levezetést és a szigetközi vízpótlást segíti, mert egy  ostoba 1991-es parlamenti határozat tiltja az üzembe helyezését)
−
*Üzemvízcsatorna (Dunacsúny és Szap között) Üzemel – ezen bonyolódik le a dunai hajóforgalom, s ez vezeti a vizet a Bősi vízerőműhöz.
+
*Üzemvízcsatorna (Dunacsúny és Szap között) - Üzemel (ezen bonyolódik le a dunai hajóforgalom, s ez vezeti a vizet a Bősi vízerőműhöz)
−
*Dunacsúnyi vízlépcső – Üzemel (nem szerepelt az eredeti tervekben, de azért építették fel a szlovákok, mert a magyar fél nem helyezte üzembe a Dunakiliti duzzasztót.
+
*Dunacsúnyi vízlépcső – Üzemel ('''nem szerepelt az eredeti tervekben''', de azért építették fel a szlovákok, mert a magyar fél nem helyezte üzembe a Dunakiliti duzzasztót)
−
*Nagymarosi vízlépcső - Nem üzemel
+
*Nagymarosi vízlépcső - Nem épült meg
 +
 
 +
===9. Kérdés===
 +
A Nagymarosnál tervezett vízlépcsőn kívül, még hova terveztek vízlépcsőket a Duna magyarországi szakaszán? Milyen teljesítményű lett volna a nagymarosi vízerőmű?
 +
 
 +
*Adony – kapacitás: 150 MW
 +
*Fajsz – kapacitás: 145 MW
 +
*Nagymaros – kapacitás: 158 MW
 +
 
 +
===10. Kérdés===
 +
Melyik Duna-menti településen van Boldog (Magyar) Gizella királyné eltemetve. Hol található az a vár, amiről a „"Hová, hová, édes férjem?" "Megyek a csatába...” kezdetű versben szó van? Hol született Oskar Kokoschka osztrák festő, s a település melyik két ausztriai vízlépcső között fekszik?
 +
* Passau
 +
* Galambóc (Golubac)
 +
* Pöchlarn (Persenbeug, Melk)
 +
 
 +
===11. Kérdés===
 +
A vízállással kapcsolatos kérdés megválaszolása egyszerű: a megadott linkre kattintva (https://www.vizugy.hu/), bejön a vízügyi honlap kezdőlapja Magyarország térképével, ahol minden hazai vízfolyás és tó hivatalos vízmércéje jelölve van egy körrel vagy négyzettel, de „név nélkül”. A megadott vízmérce helyét meg kell keresni egy térképen, majd a vízmércénél lévő körre/négyzetre húzva a kurzort megjelenik a vízmércére vonatkozó minden fontos adat (az LNV, ami az addig mért legnagyobb vízállást, és az LKV, ami az addig mért legkisebb vízállást jelenti). Az LNV és az LKV értékét, amit centiméterben (cm) tartanak nyilván, kell összeadni előjelhelyesen a "0" pont magasságával, ami méterben (mBf - méter Balti felett) van., s kész a kért eredmény.
 +
 
 +
Negatív vízállás adatok is előfordulhatnak egyes vízmércéknél, mert amikor elhelyezték a vízmércét, akkor még nem voltak olyan alacsony vízállások. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a mederben nincs víz!
 +
 
 +
Vigyázat, a vízállás értékeket át kell számítani méterre (1 m=100 cm). Sajnos, többször előfordult, hogy a cm-ben mért vízállást átváltás nélkül, méterként adták hozzá a „0” pont értékéhez, így előfordult, hogy Budapestre 985,97 mBf értéket kaptak, aminél magasabban Magyarországon csak a Kékes van.
 +
 
 +
Ha rákattint a körre, akkor bejön a vízmércére vonatkozó vízállás idősor, ahol szintén szerepel az LNV és az LKV a dátummal együtt.
 +
 
 +
Példa a budapesti, Vigadó téri vízmérce esetén:
 +
 
 +
*A „0” pont magassága: 94,97 mBf
 +
 
 +
*LKV=33 cm, ennek Balti feletti magassága: 94,97 m + 0,33 m= 95,30 mBf
 +
 
 +
*LNV=891 cm, a Balti feletti magasság: 94,97 m + 8,91 m=103,88 mBf 
 +
 
  
  
 
[[Category:Valaszthato]]
 
[[Category:Valaszthato]]

A lap 2022. február 23., 16:04-kori változata

A Duna
Tárgykód
EOVVAV30
Általános infók
Kredit
2
Ajánlott félév
bármelyik
Keresztfélév
van
Tanszék
EMK-VIT
Követelmények
Jelenlét
ajánlott
Minimális munka
4-6 óra
KisZH
nincs
NagyZH
nincs
Házi feladat
esettanulmány + szóbeli
Vizsga
nincs
Elérhetőségek


Az Építőmérnöki Kar tárgya. Úgynevezett választható törzsanyag a Neptun szerint.

A tantárgy Európa második legnagyobb folyójának jelentőségével, kialakulásával, szabályozásának történetével foglalkozik, bemutatva az emberi beavatkozások hatásait a folyó emberi és természeti környezetére.

Előadó: Dr. Mészáros Csaba

Követelmények

  • Jelenlét: Minden előadáson szigorú katalógus van, ennek ellenére NEM kötelező a bejárás, de ajánlott.
  • NagyZH: A tárgyból nincs egyetlen zárthelyi sem.
  • Házi feladat: Félév végén egy esettanulmányt kell leadni, egy a Dunával kapcsolatos BÁRMILYEN témában. Követelmények:
    • legalább 5 oldal egy szabadon választott témában, aminek legalább egy kis köze van a Dunához.
    • Cím, oldalszám, képek, képaláírások, irodalomjegyzék és áttekinthető, rendezett külalak.
    • Beadás a félév végén, személyesen - A tanszéki honlapra a félév vége felé ki fog kerülni jópár leadási időpont (emailben is kiküldi)!
    • Az esettanulmány leadásakor az előadó BELEKÉRDEZHET a tanulmányba!
  • Végső jegy: Az elégtelentől különböző osztályzat megszerzésének előfeltétele egy elfogadható szintű tanulmány leadása. A jegyet az alábbi tényezők felfelé módosítják:
    • Esettanulmány (ha megfelel a formai követelményeknek): 3-asról indul
    • Jelen voltál a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló egyik (emailben vannak meghirdetve az időpontok) kiemelt előadáson: +1 jegy
    • A tanulmány leadásakor az előadó kérdéseket tesz fel a Dunával, a Bős-Nagymarosi vízlépcsővel és a tanulmány témájával kapcsolatban. Általában alapadatokra kérdez rá (a Duna N legbővizűbb, leghosszabb, legnagyobb vízgyűjtő területű mellékfolyója), de előszeretettel kér meg, hogy mutasd meg egy vaktérképen a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kötődő fontosabb településeket. Ha ezekre tudod a választ: +1 jegy
    • A tanulmány leadása után e-mailben kérhetsz kérdéseket, kikeresed a válaszokat a lenti gyűjteményből és elküldöd neki e-mailben. FIGYELEM: NE szó szerint másoljatok!!! Ha elsőre voltak rossz válaszaid, akkor válaszban megküldi, hogy mik voltak rosszak és addig levelezgettek, amíg minden kérdésre helyes választ nem adsz: +1 jegy


kérdések a kiemelt előadáson

Vélemények

2017/2018 tavasz

A tárgy nagyon könnyen teljesíthető! Az 5-öshöz elég a kiemelt előadáson (Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer) részt venni, ahol az előadáson elhangzottakkal kapcsolatban kell 4 kérdésre válaszolni és a félév végén egy néhány oldalas tanulmányt leadni, valamint az azzal kapcsolatos egyszerű kérdéseire válaszolni - amikben még kicsit segít is, ha nehezen menne. Tanulmány közben egyébként lehet találni érdekességeket a Dunáról.

Kovács Tamás Attila (vita) 2018. december 3., 00:21 (UTC)

2015/2016. tavasz

Könnyen teljesíthető a tárgy!Egy beadandó dolgozatot kell írni,ami pár óra alatt elkészíthető.A beadáskor kérdéseket tesz fel az előadó,amik egy kis készüléssel simán megválaszolhatók,ha mégse menne még mindig lehet válaszolni az email-es kérdésekre is ,+ év közben egy darab kiemelt előadáson kellett részt venni az ötösért,simán jeles lettem a tárgyból.Emellett mindenképpen ajánlom a bejárást a tárgyból,a Tanár Úr nagy szaktekintély a témában,minden kérdésre tud válaszolni,érdekes a tárgy.- szerkesztő: baluka69, 2016 tavasz

2015/2016. tavasz

Egy előre meghirdetett kiemelet előadáson aki részt vesz, +1 jegyet kap, többi eladásra nem muszáj bejárni. A félév végén egy Dunával kapcsolatos esettanulmámyt kell írni, néhány óra alatt megoldható. Személyesen kell bemutatni előre meghirdetett időpontok egyikén, ahol alapvető kérdésekre kell még válaszolni a Dunával kapcsolatban. Könnyen lehet jó jegyet szerezni, minimális munkával 4-5-ös osztályzat is sima liba. --- Sebi

2012/13

  • Én 2013 tavaszán hallgattam a tárgyat. Akit érdekel a téma, annak mindenképpen érdemes bejárni az órákra, mert az előadó nagy szaktekintély a témában és elég érdekes dolgokra világít rá. Ingyenkreditnek is tökéletes. Az előadó tisztában van vele, hogy miért veszik fel a tárgyát ennyien. Maximálisan azon van, hogy mindenkinek ötöst tudjon adni, de cserébe elvárja, hogy legalább a Duna és a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer pár LEGALAPABB adatával tisztában legyél - Ez amúgy szerintem egyáltalán nem nagy elvárás. Nulla bejárással, egy pár óra alatt összerakott tanulmánnyal, a pótelődáson való részvétellel és az e-mailben kapok kérdések megválaszolásával simán meglett az ötös. - ED, 2013 tavasz

E-mailben kapott kérdések válaszai

Fontos: Ne szó szerint másoljátok le a válaszokat, mert az előadó mindegyiket végigolvassa (hibás válaszokra javítást kér), és nem lenne jó ha feltűnne neki, hogy mindenki innét másol!

1. Kérdés

Milyen hosszúak a Duna XYZ mellékfolyói, hol torkollnak a Dunába, s mekkora a vízgyűjtő-területük és a közepes vízhozamuk?
Összefoglaló táblázat a mellékfolyók adatairól

  • Prut: 953 km hosszú, Románián és Moldován folyik át, majd a Dunába ömlik. A folyó a román Galați és az ukrán Reni városok közelében ömlik a Dunába. Vízgyűjtő területe 27 500 km^2. Vízhozam 110 m^3/s
  • Enns: Enns városánál ömlik Dunába, 254 km-es hosszal. Átlagos vízhozam 201 m^3/s. Vízgyűjtő területe 6,000 km^2.
  • Inn: 517 km hosszú és Passunál ömlik Dunába. Vízhozam 730 m^3/s, Vízgyűjtő területe 25.700 km^2.
  • Vág: 398 km hosszú, 18.296 km^2 vízgyűjtő területű, 161 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Komárom városánál ömlik a Dunába.
  • Rába: 311 km hosszú, 10.113 km^2 vízgyűjtő területű, 88 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Győrnél ömlik a Dunába.
  • Naab: 165 km hosszú, Regensburgnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 5225 km^2, a vízhozam pedig 115 m^3/s.
  • Isar: 295 km hosszú, Deggendorfnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 9000 km^2, a közepes vízhozam pedig 175 m^3/s.

2. Kérdés

Hol rendeztek téli olimpiát a Duna vízgyűjtőjén (hatot rendeztek)?

  • Innsbruck: 1964-es IX. téli olimpia és 1976-os XII. téli olimpia.
  • Szarajevó: 1984-es XIV. téli olimpia.
  • St. Moritz: 1928-as II. téli olimpia és 1948-as V. téli olimpia.
  • Garmisch-Partenkirchen: 1936-os IV. téli olimpia és a végül ELMARADT 1940-es V. téli olimpia.

3. Kérdés

Milyen magas a legmagasabb hegy a Duna vízgyűjtőjén Svájcban, Szlovéniában, a Dunántúlon és Németországban, mi a nevük és mely vízfolyások szállítják a vizet a hegytől a Duna felé?

  • Németország: Zugspitze, 2963 méter - Isar (és Lech)
  • Szlovénia: Triglav csúcs, 2864 méter - Száva
  • Svájc: Piz Bernina, 4052 méter - Inn
  • Dunántúl: Írott-kő, 882 méter - Rába
  • Ausztria: Grossglockner, 3798 méter - Inn és Dráva
  • Szlovákia: Kriván, 2494 méter - Vág

4. Kérdés

Hol építettek Ausztriában vízlépcsőt, amelyet népszavazással erősítettek meg/Sorolja fel az osztrák/német vízlépcsőket!

  • 1991 májusában, a bécsiek népszavazással döntöttek a bécsi Freudenau-i vízlépcső megépítéséről.
  • Az osztrák szakaszon elhelyezkedő vízlépcsők:
  1. Aschach
  2. Ottensheim-Wilhering
  3. Abwinden-Asten
  4. Wallsee-Mittelskirchen
  5. Ybbs-Persenbeug
  6. Melk
  7. Altenwörth
  8. Greifenstein
  9. Freudenau

5. Kérdés

Mi a „C” variáns? Miért azt valósították meg a szlovákok?

  • A „C” variáns lényege az volt, hogy Dunakiliti helyett Dunacsúny-nál, tehát csehszlovák területen épülne gát, mely segítene az Öreg-Duna vizét a bősi erőmű üzemcsatornájába terelni. Ez kevésbé volt nyereséges megoldás, mint az eredeti változat, viszont Magyarországtól függetlenül megépíthető volt.

6. Kérdés

Melyik a legmagasabb hegy a Duna közvetlen vízgyűjtőjén, Magyarországon (a Tisza magyarországi vízgyűjtője (pl. Kékes) nem számít!)?

  • A Duna közvetlen vízgyűjtőjén Csóványos (938 m) a legmagasabb hegycsúcs, mindemellett ez a Börzsöny legmagasabb pontja is egyben.

7. Kérdés

Soroljon fel legalább 10 olyan vízfolyást, amely a Dunába torkollik Magyarországon (pl. Rákos-patak)!

  • Inkább nézzetek Google Maps-en Dunába torkolló folyókat, ne az összeset írjátok ki ebből, mert feltűnő lesz, hogy mindenkinek ugyanazok válaszai!
  1. Lajta
  2. Rábca
  3. Rába
  4. Sió
  5. Ipoly
  6. Tekeresi-vízfolyás
  7. Bikol-patak
  8. Bajóti-patak
  9. Únyi-patak
  10. Kenyérmezői-patak
  11. Szentléleki-patak
  12. Concó-patak
  13. Váli-víz
  14. Benta-patak
  15. Szilas-patak
  16. Sződrákosi-patak
  17. Gombás-patak
  18. Morgó-patak
  19. Lepence-patak

8. Kérdés

Milyen létesítmények épültek volna eredetileg a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerben. Mi épült meg és mi nem?

  • Bősi (Gabcikovo-i) vízlépcső – Üzemel
  • Dunakiliti duzzasztómű – Nem üzemel (csak az árvízi levezetést és a szigetközi vízpótlást segíti, mert egy ostoba 1991-es parlamenti határozat tiltja az üzembe helyezését)
  • Üzemvízcsatorna (Dunacsúny és Szap között) - Üzemel (ezen bonyolódik le a dunai hajóforgalom, s ez vezeti a vizet a Bősi vízerőműhöz)
  • Dunacsúnyi vízlépcső – Üzemel (nem szerepelt az eredeti tervekben, de azért építették fel a szlovákok, mert a magyar fél nem helyezte üzembe a Dunakiliti duzzasztót)
  • Nagymarosi vízlépcső - Nem épült meg

9. Kérdés

A Nagymarosnál tervezett vízlépcsőn kívül, még hova terveztek vízlépcsőket a Duna magyarországi szakaszán? Milyen teljesítményű lett volna a nagymarosi vízerőmű?

  • Adony – kapacitás: 150 MW
  • Fajsz – kapacitás: 145 MW
  • Nagymaros – kapacitás: 158 MW

10. Kérdés

Melyik Duna-menti településen van Boldog (Magyar) Gizella királyné eltemetve. Hol található az a vár, amiről a „"Hová, hová, édes férjem?" "Megyek a csatába...” kezdetű versben szó van? Hol született Oskar Kokoschka osztrák festő, s a település melyik két ausztriai vízlépcső között fekszik?

  • Passau
  • Galambóc (Golubac)
  • Pöchlarn (Persenbeug, Melk)

11. Kérdés

A vízállással kapcsolatos kérdés megválaszolása egyszerű: a megadott linkre kattintva (https://www.vizugy.hu/), bejön a vízügyi honlap kezdőlapja Magyarország térképével, ahol minden hazai vízfolyás és tó hivatalos vízmércéje jelölve van egy körrel vagy négyzettel, de „név nélkül”. A megadott vízmérce helyét meg kell keresni egy térképen, majd a vízmércénél lévő körre/négyzetre húzva a kurzort megjelenik a vízmércére vonatkozó minden fontos adat (az LNV, ami az addig mért legnagyobb vízállást, és az LKV, ami az addig mért legkisebb vízállást jelenti). Az LNV és az LKV értékét, amit centiméterben (cm) tartanak nyilván, kell összeadni előjelhelyesen a "0" pont magasságával, ami méterben (mBf - méter Balti felett) van., s kész a kért eredmény.

Negatív vízállás adatok is előfordulhatnak egyes vízmércéknél, mert amikor elhelyezték a vízmércét, akkor még nem voltak olyan alacsony vízállások. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a mederben nincs víz!

Vigyázat, a vízállás értékeket át kell számítani méterre (1 m=100 cm). Sajnos, többször előfordult, hogy a cm-ben mért vízállást átváltás nélkül, méterként adták hozzá a „0” pont értékéhez, így előfordult, hogy Budapestre 985,97 mBf értéket kaptak, aminél magasabban Magyarországon csak a Kékes van.

Ha rákattint a körre, akkor bejön a vízmércére vonatkozó vízállás idősor, ahol szintén szerepel az LNV és az LKV a dátummal együtt.

Példa a budapesti, Vigadó téri vízmérce esetén:

  • A „0” pont magassága: 94,97 mBf
  • LKV=33 cm, ennek Balti feletti magassága: 94,97 m + 0,33 m= 95,30 mBf
  • LNV=891 cm, a Balti feletti magasság: 94,97 m + 8,91 m=103,88 mBf
A lap eredeti címe: „https://wiki.sch.bme.hu/index.php?title=A_Duna&oldid=201769”