ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2

File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf

== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI

Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam. FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.' // A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //

A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak. A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket: Megszületése: 2013.06. ==

Bevezető diasor (IRU_2013_1):

1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:

Felhasználó (körülötte forog a világ)

Folyamattervező (inkább business mint IT)

Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)

Programozó

Tesztelő

Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)

2. Mit értünk életciklus alatt?

Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk, módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.

3.Vízesés modell fázisai (5 db):

Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás

   info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. 

200px
4. Inkrementális modell lényege?

A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.

5. Spirál modell lényege?

A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.
400px

6. Érettség modell 4 fázisa?

kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás
400px

IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS, szerverek, frissítés:


7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:

1. Fizikai réteg
2. Adatkapcsolati réteg
3. Hálózati réteg
4. Szállítási réteg
5. Viszony réteg
6. Megjelenítési réteg
7. Alkalmazási réteg

8. Mi a protokoll?

Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.

9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?

A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).

10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?

Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.

11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?

Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja,

12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?

Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.

12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):

Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)
400px

13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?

4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:
400px

Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele).

Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.

Alhálózati maszk:

Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)

Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)

/************************************************************************************************/

SZÁMOLÓS PÉLDA(lehet kicsi szájbarágósak, de az szerintem sosem baj)

1. Határozzuk meg a 192.168.2.1 IP cím hálózati címét.

Az első byte binárisan 192-->1|1|0|0|0|0|0|0 → vagyis C osztálybeli, ezért az alhálózati maszk: 255.255.255.0

Bitenként összeéselve az IP címmel: 192.168.2.0, ez lesz a hálózati cím.

2. Változó hosszúságú alhálózati maszk esetén hány hostnak osztható ki IP cím, ha a cím 152.130.246.0 /27 ?

A változó hosszúságot a ‘/’ jel után jelzett szám jelenti. Jelen esetben 27 bites az alhálózati maszk, vagyis mivel 32 bites az IP cím, az utolsó 5 bit (32-27) jelzi a hostok címét. …..........|xxxHHHHH a ‘H’-val jelzettek használhatók a hostok megkülönböztetésére az adott alhálózaton belül. 2^5=32, azonban ebből 2 darab cím lejön, mivel a csupa nulla a network cím, a csupa 1 pedig a broadcast cím.

Azaz a megoldás 32-2=30 hostnak osztható ki IP cím

3. Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5

248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)

/************************************************************************************************/


14. Mi a loopback cím?

A loopback vagy localnet címmel a saját gépünkkel tudunk kommunikálni. Bármelyik cím a 127.0.0.0 tartományon belül a saját számítógépünkkel kommunikál. például loopback cím a 127.0.0.1

15 Mi a DHCP és a feladata?
Dynamic Host Configuration Protocol, lehetővé teszi, hogy egy gép IP címet kérjen a hálózattól, hátránya, hogy minden kérésnél új IP címet kap.

16. Mi a MAC cím és a feladata?

A gép fizikai címe, a gyártók adják a kártyáknak.

17. Mi az ARP és a feladata?

Adress Resolution Protocol. A forrásnak tudnia kell a cél hardver-címét (MAC address) mielőtt IP csomagokat küldhetne neki. Az ARP segítségével megtudhatjuk egy másik gép MAC címét, ha ismerjük az IP címét.

18. Mi a RARP és a feladata?

Reverse ARP, a feladata az ARP-val ellentétes, vagyis ismerjük a cél gépnek a MAC címét és az IP címét kapjuk meg a RARP segítségével.

19. Mi a NAT és a feladata?

Network Adress Translation, feladata címfordítás.Egy belső hálózatra kötött gépek közvetlen kommunikációját teszi lehetővé más külső gépekkel anélkül, hogy a saját címeiket használnák(NAT-oljuk a host IP címét).