|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| | [[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]] | | [[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]] |
| | | | |
| − | '''== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet
| |
| − | készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI
| |
| − |
| |
| − | '''Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.
| |
| − | '''FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót.
| |
| − | '''Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.''''''
| |
| − | '''// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //'''
| |
| − |
| |
| − | A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.
| |
| − | '''
| |
| − | A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:
| |
| − | Megszületése: 2013.06. =='''
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | '''Bevezető diasor (IRU_2013_1):'''<br />
| |
| − |
| |
| − | ''1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:''
| |
| − |
| |
| − | :Felhasználó (körülötte forog a világ)
| |
| − | :Folyamattervező (inkább business mint IT)
| |
| − | :Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)
| |
| − | :Programozó
| |
| − | :Tesztelő
| |
| − | :Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)
| |
| − |
| |
| − | ''2. Mit értünk életciklus alatt?''<br />
| |
| − |
| |
| − | Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk, módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | ''3.Vízesés modell fázisai (5 db):''<br />
| |
| − |
| |
| − | Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás<br />
| |
| − |
| |
| − | info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. <br />
| |
| − | [[File:01.png|200px]]<br />
| |
| − | ''4. Inkrementális modell lényege?''<br />
| |
| − |
| |
| − | A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.
| |
| | <br /> | | <br /> |
| | <br /> | | <br /> |
| − | | + | Mivel a wikissé szerkeszthető formátumba való átalakításához nem volt már energiám, így ide írjátok meg a felfedezett módosításokat, hibákat, hozzáfűzni valókat.<br /> |
| − | ''5. Spirál modell lényege?''<br />
| + | Megjelölési policy legyen a következő: "feladat sorszáma".tétek: "akármi, amit észleltél."<br /> |
| − | | + | például: 50.tétel: Piszok rondán gépeltél öreg....<br /> |
| − | A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.
| + | Thanks, GL<br /> |
| − | <br />
| + | ÉSZREVÉTELEK:<br /> |
| − | [[File:spiral.png|400px]]<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''6. Érettség modell 4 fázisa?''<br />
| |
| − | | |
| − | kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás<br />
| |
| − | [[File:02.png|400px]]<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | '''IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS, szerverek, frissítés:'''<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:''
| |
| − | #Fizikai réteg
| |
| − | #Adatkapcsolati réteg
| |
| − | #Hálózati réteg
| |
| − | #Szállítási réteg
| |
| − | #Viszony réteg
| |
| − | #Megjelenítési réteg
| |
| − | #Alkalmazási réteg
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''8. Mi a protokoll?''<br />
| |
| − | | |
| − | Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja,
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):''<br />
| |
| − | | |
| − | Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)<br />
| |
| − | [[File:03.png|400px]]<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?''<br />
| |
| − | | |
| − | 4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:<br />
| |
| − | [[File:04.png|400px]]<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele). <br />
| |
| − | | |
| − | Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.<br />
| |
| − | | |
| − | Alhálózati maszk:<br />
| |
| − | :Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)
| |
| − | :Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)<br />
| |
| − | '''/************************************************************************************************/'''<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | '''SZÁMOLÓS PÉLDA(lehet kicsi szájbarágósak, de az szerintem sosem baj)'''<br />
| |
| − | | |
| − | ''1. Határozzuk meg a 192.168.2.1 IP cím hálózati címét.''<br />
| |
| − | | |
| − | | |
| − | Az első byte binárisan 192-->1|1|0|0|0|0|0|0 → vagyis C osztálybeli, ezért az alhálózati maszk: 255.255.255.0<br />
| |
| − | | |
| − | Bitenként összeéselve az IP címmel: 192.168.2.0, ez lesz a hálózati cím.<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | | |
| − | ''2. Változó hosszúságú alhálózati maszk esetén hány hostnak osztható ki IP cím, ha a cím 152.130.246.0 /27 ?''<br />
| |
| − | | |
| − | | |
| − | A változó hosszúságot a ‘/’ jel után jelzett szám jelenti. Jelen esetben 27 bites az alhálózati maszk, vagyis mivel 32 bites az IP cím, az utolsó 5 bit (32-27) jelzi a hostok címét.
| |
| − | …..........|xxxHHHHH a ‘H’-val jelzettek használhatók a hostok megkülönböztetésére az adott alhálózaton belül. 2^5=32, azonban ebből 2 darab cím lejön, mivel a csupa nulla a network cím, a csupa 1 pedig a broadcast cím.
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | Azaz a megoldás 32-2=30 hostnak osztható ki IP cím<br />
| |
| − | <br /> | |
| − | | |
| − | ''3. Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5''<br />
| |
| − | | |
| − | 248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | | |
| − | '''/************************************************************************************************/'''<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''14. Mi a loopback cím?''<br />
| |
| − | | |
| − | A loopback vagy localnet címmel a saját gépünkkel tudunk kommunikálni. Bármelyik cím a 127.0.0.0 tartományon belül a saját számítógépünkkel kommunikál. például loopback cím a 127.0.0.1
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''15 Mi a DHCP és a feladata?''<br />
| |
| − | Dynamic Host Configuration Protocol, lehetővé teszi, hogy egy gép IP címet kérjen a hálózattól, hátránya, hogy minden kérésnél új IP címet kap.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''16. Mi a MAC cím és a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | A gép fizikai címe, a gyártók adják a kártyáknak.<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''17. Mi az ARP és a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | Adress Resolution Protocol. A forrásnak tudnia kell a cél hardver-címét (MAC
| |
| − | address) mielőtt IP csomagokat küldhetne neki. Az ARP segítségével megtudhatjuk egy másik gép MAC címét, ha ismerjük az IP címét.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''18. Mi a RARP és a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | Reverse ARP, a feladata az ARP-val ellentétes, vagyis ismerjük a cél gépnek a MAC címét és az IP címét kapjuk meg a RARP segítségével.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''19. Mi a NAT és a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | Network Adress Translation, feladata címfordítás.Egy belső hálózatra kötött gépek közvetlen kommunikációját teszi lehetővé más külső gépekkel anélkül, hogy a saját címeiket használnák(NAT-oljuk a host IP címét).<br />
| |
| − | [[File:05.png|400px]]<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''20. Mi a NAPT és mi a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | NAT+port transzláció. Portot is fordít, nem csak címet.<br />
| |
| − | [[File:06.png|400px]]<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''21. Mi a DNS és mi a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | Domain Name System, feladata hogy az IP címekhez valamilyen emészthetőbb megnevezést rendeljen.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''22. Mi az ICMP feladata, mondjon 2 példát használatára.''<br />
| |
| − | | |
| − | Internet Control Message Protocol, hibajelzésre, illetve IP szintű kontroll üzenetek továbbítására használjuk. példák: ping, traceroute
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''23. Mire használjuk a ping-et, melyik protokoll része?''<br />
| |
| − | | |
| − | A pinget végpontok tesztelésére használjuk, az ICMP része.<br />
| |
| − | | |
| − | pl.:<br />
| |
| − | :Ping alpha [152.66.246.10] with 32 bytes of data:<br />
| |
| − | | |
| − | :Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=114ms TTL=250<br /> | |
| − | | |
| − | :Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=26ms TTL=250<br /> | |
| − | | |
| − | :Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=23ms TTL=250<br />
| |
| − | | |
| − | :Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=27ms TTL=250<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | | |
| − | Ping statistics for 152.66.246.10:<br />
| |
| − | | |
| − | Packets: Sent = 4, Received = 4, Lost = 0 (0% loss),<br />
| |
| − | | |
| − | Approximate round trip times in milli-seconds:<br />
| |
| − | | |
| − | Minimum = 23ms, Maximum = 114ms, Average = 47ms<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''24. Hogy működik a DNS, domain név feloldásának lépései?''<br />
| |
| − | [[File:07.png|400px]]<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''25. Mi az a 4 dolog amit kell beállítani fix IP címnél?''<br />
| |
| − | | |
| − | IP cím, gateway, netmask, DNS<br />
| |
| − | | |
| − | | |
| − | ''26. Soroljon fel 6 hálózati topológiát, melyek decentralizáltak(D)?:''<br />
| |
| − | | |
| − | csillag, fa(D), gyűrű, teljes(D), lánc(D), busz, hurkolt(D)<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | [[File:08.png|400px]]<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''27. Mit nevezünk logikai topológiának, mi a 3 típusa?''<br />
| |
| − | | |
| − | Logikai topológiának nevezzük azt a topológiát, amiben csak 3. vagy magasabb rétegbeli egységeket használunk, töntetünk fel.
| |
| − | Fajtái:<br />
| |
| − |
| |
| − | :#Flat topology
| |
| − | ::csak a kijáraton 3. rétegbeli entitás (router)
| |
| − | :2#Location-based topology
| |
| − | ::pl. emeletenként egy-egy alháló (saját IP címtartomány)
| |
| − | :3#Functional-group based topology
| |
| − | ::fizikai elhelyezkedéstől függetlenül logikai csoportok szerint (eladók, mérnökök, menedzsment, marketing) flat network<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''28. Mit nevezünk demarkációs pontnak?''<br />
| |
| − | | |
| − | Demarkációs pont a vállalati hálózat és egy kommunális szolgáltató (telefon, hálózati szolgáltató) közötti határpont.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''29. Mit nevezünk szervernek?''<br />
| |
| − | | |
| − | Szervernek nevezzük azt a számítógépet, vagy szoftvert, ami lehetővé teszi más szemítógépek számára a rajta tárolt adatok, szolgáltatások, illetve erőforrások elérését.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''30. Mik a homogén szerverek előnyei?''<br />
| |
| − | | |
| − | :egyszerűbb fenntartás<br />
| |
| − | | |
| − | :egyszerűbb oktatás<br />
| |
| − | | |
| − | :egyszerűbb pótalkatrész raktározás (csak egy kell mindenből)<br />
| |
| − | | |
| − | :könnyebb javítás<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | | |
| − | ''31. Mik a heterogén szerverek előnyei?''<br />
| |
| − | | |
| − | :nem “ragadunk be”, ha a szállítóval valami történik<br />
| |
| − | | |
| − | :minden feladathoz a legjobb berendezést választhatjuk<br />
| |
| − | | |
| − | :a gyártók közti versenyeztetés miatt olcsóbb beszerzési költség<br />
| |
| − | | |
| − | <br />
| |
| − | <br /> | |
| − | | |
| − | ''32. Szerverek telepítésekor mikre kell figyelnünk, miket kell biztosítanunk?''<br />
| |
| − | | |
| − | :fizikai védelem<br />
| |
| − | | |
| − | :elektromos zavarok elleni védelem<br />
| |
| − | | |
| − | :UPS (Uninterruptible Power Supply) -> védett táp<br />
| |
| − | | |
| − | :HVAC(heating, ventilating and air conditioning)-->hőmérséklet és páraszabályozás<br />
| |
| − | | |
| − | :tűzbiztosság<br /> | |
| | <br /> | | <br /> |
