|
|
| (13 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) |
| 1. sor: |
1. sor: |
| − | [[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]
| + | {{Vissza|Információs_rendszerek_üzemeltetése}} |
| | | | |
| − | '''== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet
| + | <hr /> |
| − | készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI
| |
| | | | |
| − | '''Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.
| + | == Szerkeszthető változat == |
| − | '''FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót.
| |
| − | '''Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.''''''
| |
| − | '''// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //'''
| |
| | | | |
| − | A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.
| + | Közösen szerkeszthető vizsgaanyag-összefoglaló Google Docs-anyag: |
| − | '''
| |
| − | A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:
| |
| − | Megszületése: 2013.06. =='''
| |
| | | | |
| | + | »»» '''https://docs.google.com/document/d/1Rbl_VaYspqRm1ezGuiRj5yRdtY65_9DGdIJUeSYIceQ/edit#''' |
| | | | |
| | + | Megjegyzés: a "Numbered list"-es, "Bulleted list"-es felsorolás SZÁNDÉKOS, hogy [http://cynng.wordpress.com/2010/07/19/doc2wiki-word2wiki-converters/ később könnyen konvertálható legyen Wiki-formátumra], úgyhogy azt lehetőleg ne barmolja el senki. Köszi! :) |
| | | | |
| | + | == IRÜ All In One elméleti összefoglaló+feladatok - PDF == |
| | | | |
| − | '''Bevezető diasor (IRU_2013_1):'''<br /> | + | * [[Media:IRÜ_vizsga_All_In_One_2015-05-26.pdf|IRÜ All In One elméleti összefoglaló+feladatok, '''2015. május 26.''']] |
| | + | * [[Média:IRÜ_vizsga_All_In_One_2014.01.23-an_letoltve.pdf|IRÜ All In One elméleti összefoglaló+feladatok, '''2014. január 23.''']] |
| | + | * [[Média:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf|IRÜ All In One elméleti összefoglaló+feladatok, '''2013. június 18.''']] |
| | | | |
| − | ''1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:''
| |
| | | | |
| − | :Felhasználó (körülötte forog a világ)
| + | [[Category:Mérnök informatikus]] |
| − | :Folyamattervező (inkább business mint IT)
| |
| − | :Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)
| |
| − | :Programozó
| |
| − | :Tesztelő
| |
| − | :Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)
| |
| − | | |
| − | ''2. Mit értünk életciklus alatt?''<br />
| |
| − | | |
| − | Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk, módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | ''3.Vízesés modell fázisai (5 db):''<br />
| |
| − | | |
| − | Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás<br />
| |
| − | | |
| − | info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. <br />
| |
| − | [[File:01.png|200px]]<br /> | |
| − | ''4. Inkrementális modell lényege?''<br />
| |
| − | | |
| − | A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''5. Spirál modell lényege?''<br />
| |
| − | | |
| − | A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.
| |
| − | <br />
| |
| − | [[File:spiral.png|400px]]<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''6. Érettség modell 4 fázisa?''<br />
| |
| − | | |
| − | kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás<br />
| |
| − | [[File:02.png|400px]]<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | '''IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS, szerverek, frissítés:'''<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:''
| |
| − | #Fizikai réteg
| |
| − | #Adatkapcsolati réteg
| |
| − | #Hálózati réteg
| |
| − | #Szállítási réteg
| |
| − | #Viszony réteg
| |
| − | #Megjelenítési réteg
| |
| − | #Alkalmazási réteg
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''8. Mi a protokoll?''<br />
| |
| − | | |
| − | Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja,
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):''<br />
| |
| − | | |
| − | Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)<br />
| |
| − | [[File:03.png|400px]]<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?''<br />
| |
| − | | |
| − | 4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:<br />
| |
| − | [[File:04.png|400px]]<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele). <br />
| |
| − | | |
| − | Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.<br />
| |
| − | | |
| − | Alhálózati maszk:<br />
| |
| − | :Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)
| |
| − | :Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)<br />
| |
| − | '''/************************************************************************************************/'''<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | '''SZÁMOLÓS PÉLDA(lehet kicsi szájbarágósak, de az szerintem sosem baj)'''<br />
| |
| − | | |
| − | ''1. Határozzuk meg a 192.168.2.1 IP cím hálózati címét.''<br />
| |
| − | | |
| − | | |
| − | Az első byte binárisan 192-->1|1|0|0|0|0|0|0 → vagyis C osztálybeli, ezért az alhálózati maszk: 255.255.255.0<br />
| |
| − | | |
| − | Bitenként összeéselve az IP címmel: 192.168.2.0, ez lesz a hálózati cím.<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | | |
| − | ''2. Változó hosszúságú alhálózati maszk esetén hány hostnak osztható ki IP cím, ha a cím 152.130.246.0 /27 ?''<br />
| |
| − | | |
| − | | |
| − | A változó hosszúságot a ‘/’ jel után jelzett szám jelenti. Jelen esetben 27 bites az alhálózati maszk, vagyis mivel 32 bites az IP cím, az utolsó 5 bit (32-27) jelzi a hostok címét.
| |
| − | …..........|xxxHHHHH a ‘H’-val jelzettek használhatók a hostok megkülönböztetésére az adott alhálózaton belül. 2^5=32, azonban ebből 2 darab cím lejön, mivel a csupa nulla a network cím, a csupa 1 pedig a broadcast cím.
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | Azaz a megoldás 32-2=30 hostnak osztható ki IP cím<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''3. Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5''<br />
| |
| − | | |
| − | 248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | | |
| − | '''/************************************************************************************************/'''<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''14. Mi a loopback cím?''<br />
| |
| − | | |
| − | A loopback vagy localnet címmel a saját gépünkkel tudunk kommunikálni. Bármelyik cím a 127.0.0.0 tartományon belül a saját számítógépünkkel kommunikál. például loopback cím a 127.0.0.1
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''15 Mi a DHCP és a feladata?''<br />
| |
| − | Dynamic Host Configuration Protocol, lehetővé teszi, hogy egy gép IP címet kérjen a hálózattól, hátránya, hogy minden kérésnél új IP címet kap.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''16. Mi a MAC cím és a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | A gép fizikai címe, a gyártók adják a kártyáknak.<br />
| |
| − | <br />
| |
| − | ''17. Mi az ARP és a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | Adress Resolution Protocol. A forrásnak tudnia kell a cél hardver-címét (MAC
| |
| − | address) mielőtt IP csomagokat küldhetne neki. Az ARP segítségével megtudhatjuk egy másik gép MAC címét, ha ismerjük az IP címét.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''18. Mi a RARP és a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | Reverse ARP, a feladata az ARP-val ellentétes, vagyis ismerjük a cél gépnek a MAC címét és az IP címét kapjuk meg a RARP segítségével.
| |
| − | <br />
| |
| − | <br />
| |
| − | | |
| − | ''19. Mi a NAT és a feladata?''<br />
| |
| − | | |
| − | Network Adress Translation, feladata címfordítás.Egy belső hálózatra kötött gépek közvetlen kommunikációját teszi lehetővé más külső gépekkel anélkül, hogy a saját címeiket használnák(NAT-oljuk a host IP címét).<br />
| |
| − | <br />
| |
