4. mérés

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen (vitalap) 2012. október 21., 21:02-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|MeresLabor1Meres4BSC}} vissza a Mérés 1 tárgyhoz ---- ==Felkészülés a mérésre== A mérési útmutatót teljesen át …”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


vissza a Mérés 1 tárgyhoz


Felkészülés a mérésre

A mérési útmutatót teljesen át kell olvasni, hogy megértsd a vizsgált hálózat működését, ezenkívül meg kell nézni a hozzá kapcsolódó kapcsolási rajzot is. Először le kell írni, hogy a kapcsolási rajz alapján az adott számú jel beragadása milyen, szemmel látható hibát eredményez. (Például nem világít egy szegmens a kijelzőn.) Ez után "elfelejted" a hiba forrásának a helyét, és abból indulsz ki, hogy milyen hibát látsz a működésben (nem világít a szegmens), és azt hogyan keresnéd meg. Ez két külön feladat! A szóba jöhető össze modult verifikálni kell, ha hibához érsz, akkor meg kell nézni melyik bemenet ill. kimenet meghibásodása okozhatja a jelenséget. Ha minden eshetőséget végigvizsgáltál és csak az amúgy is megadott jel felelhet azért a hibáért, akkor lehet csak bizonyossággal kijelenteni, hogy az okozza a hibát! Mindezt nagyjából fél A4-es oldal terjedelemben, jó bőven le kell írni, a mérési útmutatóban megismert hibakereső lehetőségek alapján. Ez a házi feladat helyettesíti a beugrót.

Mérési feladatok

Két feladatot kaptok: az első általában elég könnyű, nekünk például azt is elárulta, hogy csak egy hiba lesz elhelyezve valahol a rendszerben. Többnyire elég a LogicWave állapotanalizátor használatával tisztában lenni (lásd 2. mérés), no meg az alapvető sorrendi hálózatokkal és funkcionális elemekkel (dekóder, kaszkádosított BCD számlálók, hétszegmenses kijelző működése). A második feladat egy picivel nehezebb, de ez is bőven a könnyű kategóriába tartozik még. Itt egy összetettebb hibajelenség vagy két kisebb, de egymásra ható hiba van elhelyezve a hálózatban, amit logikai analizátorral megint csak ki lehet mérni. Mindkét feladat végén majd a hibás modul verilog forráskódját megkapjátok, minimális hozzáértéssel bárki ki tudja javítani. Azért egyszer talán érdemes lehet átolvasni a verilog bevezetőt, biztos ami biztos alapon.

-- NeoXon - 2005.03.25.

-- Tóth Gábor - 2010.10.08.