20060112A

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen (vitalap) 2012. október 21., 20:04-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|MestersegesIntelligenciaVizsga20060112A}} [http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas/targyak/vimm3241/vizsga/index.html hivatalos megoldás] ==1.…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


hivatalos megoldás

Tartalomjegyzék

1. Talál-e optimális megoldás az [math]A^*[/math] keresés, ha az alkalmazott heurisztika azonosan zérusértékű (h(cs.p.) = 0), igen/nem, és miért? (4p)

Megoldásból: Az ilyen heurisztikával a keresés az egyenletes költségű kereséssé válik, ami optimális. Másképpen: az ilyen heurisztikus függvény triviálisan elfogadható, tehát az A keresés optimális lesz.

2. Sorolja fel tananyag alapján a teljességet biztosító keresési algoritmusokat. A problémára vonatkozó egyéb információ hiányában melyiket választana ki és miért? (4p)

  • szélességi,
  • iteratívan mélyülő ,
  • kétirányú (amennyiben alkalmazható),
  • mélység-korlátozott (ha a megoldás a mélységkorláton belül van),
  • egyenletes költségű,

A felsorolásból az iteratívan mélyülő keresés emelkedik ki, mint egyetlen, amely lineáris tárkomplexitású.


3. Fejezzük ki egy robot akkumulátorának állapotát predikátum kalkulusban Állapot(Akku, Tele) predikátummal. Egy S helyzetből kiindulva az ágens Leáll cselekvése az akkumulátort nem fogyasztja le. Írjuk le ezt a helyzetet megfelelő módon szituáció kalkulusban! (8p)

minden s-re: Állapot(Akku, Tele, s) -> Állapot(Akku, Tele, Eredmény(Leáll, s)) ? -- palacsint - 2006.01.25.

4. Két H1 és H2 hipotézisunk van és egy E evidenciánk, P(E|H1) = .5, P(EH2) = .5, P(H1) = .7 és P(H2) = .3 mellett. Az evidencia ismeretében melyik hipotézis valószínűbbé, ill. kevésbé valószínűbbé válik az a priori helyzethez képest? (8p)

P(E|H1) = 0.5
P(E|H2) = 0,5
P(H1) = 0,7
P(H2) = 0,3

P(E) = P(E|H1)*P(H1) + P(E|H2)*P(H2) = 0,5

P(H1|E) = P(E|H1)*P(H1) / P(E) = 0,7
P(H2|E) = P(E|H2)*P(H2) / P(E) = 0,3

5. Minimálisan hány valószínűség megadása szükséges a megadott valószínűségi háló definiálásához, ha a Földrengés 3 értékű változó, a többi változó pedig bináris? (4p) Sokat nyertünk ezzel az elvi együttes valószínűségi eloszláshoz képest? (6p)

Ezen a helyen volt linkelve a mi_061112_abra2.PNG nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)
  • B - 1
  • F - 2
  • R - 3*2
  • JT - 2
  • MT - 2

összesen 13, a teljes valószínűség szerint 2^4*3 =48 db valószínűség felírása lenne szükséges, ez 3,7 szerese a halónak megfelelő értéknek.

Ez itt nem 2^4*3-1 = 47? -- palacsint - 2006.01.30.

6. Lassa be képlettel vagy ábrával (de mindenképpen helyes jelöléssel), hogy fuzzy logikában nem igaz az [math]A \wedge \neg A = Hamis [/math] egyenlet! (4p)

20060102A

7. A tervkészítésnél bevezetett üres tervnél mi indokolja az "üres" terv elnevezést és ennak ellenére mi a valódi információtartalma? (4p)

20060102A

8. Milyen módon ábrázolni kell egy problémát, hogy azt majd valamilyen keresési algoritmussal megoldhassuk? (4p)

Jól definiált problémához szükség van:

  • kiindulóállapot, amiről az ágens tudja, hogy milyen állapotban van
  • lehetséges cselekvések halmaza: operátor -> cselekvés leírása, mely állapotba kerül az ágens. (ezzel egyenértékű az *állapotfüggvény*)

Ezek definiálják a probléma állapotterét.

  • *célteszt*: egy állapotra alkalmazva az ágens el tudja dönteni, hogy az célállapot-e.

Előfordulhat, hogy egyik megoldást előnyben részesítjük egy másikkal szemben:

  • útköltség függvény, ami egy úthoz hozzárendel egy költséget

A kiindulóállapot, az operátorkészlet, a célteszt és az útköltség függvény együttesen definiálja a problémát.

9. Miért azt mondják, hogy a logikai függvények teljes általánosságban gyakorlatilag nem tanulhatók meg? (4p)

Megoldásból: Ld. jegyezet. A lényeg, hogy a hipotézisek száma duplán exponenciális, így a szükséges példaszám is exponenciálissá válik és a tanulás kivitelezhetetlen lesz.

10. A szimbolikus hipotézisek tanulásánál szó van arról, hogy hamis pozitív példák esetén a hipotéziseket szűkíteni kell. Hogyan lehet egy logikai hipotézist szűkíteni? Példa! (4p)

Megoldásból: Ld. jegyzet. Diszjunkciók egyszerűsítésével, konjunkciók bonyolításával.

11. Magyarázza meg az ábra alapján, hogy (a részben rendezett) tervkészítésekor mi fog történni, ha az újonnan hozzáadott utasításban Hova = Otthon behelyettesítést fogunk alkalmazni? (6 pont)

Ezen a helyen volt linkelve a mi_061112_abra1.PNG nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)

Ha Honnan = Otthon, akkor a következmények és így a terv inkonzisztens lesz. Így Honnan = Bolt. Most viszont a következmények veszélyeztetik a Vesz cselekvés előfeltételét, azaz a jobboldali Megy cselekvést hozzá képest rendezni kell előre, vagy utómozgatással. Az egyiknek nincs értelme, marad a Megy(Otthon) bekötése a Vesz utánra.


-- adamo - 2006.01.24.
-- Csapszi - 2006.01.25.