VIKWiki:TDK Felhasznált irodalom

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen (vitalap) 2012. október 22., 11:33-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|_Siteszerk|TdkFelhasznaltIrodalom}} * [1] Lifelong learning in the digital age - Edited by Tom J. Van Weert, Mike Kedall, [2004, Kluwer Academic Publi…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót


  • [1] Lifelong learning in the digital age - Edited by Tom J. Van Weert, Mike Kedall, [2004, Kluwer Academic Publishers]
    • Focus Group Report - S. Divjak et al.
      • Ez az ötven oldalas bevezetője a könyvnek, és lefektetik az Élethosszig tartó tanulás alapgondolatát, meg egy csomó idézet van benne világbanki jelentésekből, ezeket fel kellene használni. -- SzaMa - 2005.10.16.
      • Van még egy csomó kisebb lélegzetvételű cikk, amit érdemes lehet elolvasni, majd szemezgetek.
  • [2]Inzelt Annamária [2004]: Az egyetemek és a vállalkozások kapcsolata az átmenet idején. Közgazdasági Szemle, 9. sz.
    • A cikk azt elemzi, hogyan mozdítja elő a kormány az egyetemek és a vállalkozások közötti kapcsolatot, valamint hogyan viszonyulnak a vállalatok az egyetemekhet. A jelenkor sikeres gazdaságainak egyik fontos jellemzője, hogy a hálózatosodást és az információs és kommunikációs technológia is támogatja. Hármas (triple-helix) modell az egyetemek, a kormányzati kutatószervezetek és az innovatív vállalkozások szoros együttműködését hangsúlyozza. Interakciók fajtái. Esetleg itt lehet pár mondatot arról, hogy miben segíthetnek HaT-ok. Nagyjából ennyi, hivatkozásnak jó, hogy ebben a témában is van egy cikk.
  • [3]Hronszky Imre [2002]: Kockázat és Innováció. A technika fejlődése társadalmi kontextusban. Arisztotelész Kiadó, Budapest.
  • [4]Vázsonyi Miklós [2003]: Kikényszerített szervezeti tudásmegosztás. BME Alma Mater Sorozat, Budapest.
    • Na ebben van pár érdekes dolog, ami számunkra érdekes. Elsősorban az, hogy egy vállalatban mi minden körülményes, tökéletlen, drága stb. módszerre lehet szükség annak érdekében, hogy - amennyiben a tudasintenzív iparagak ezt szukségessé teszik (márpedig szoktak) - a munkatársak megosszák az információt. Mennyivel könnyebb, ha már eleve az egyetemről kiérkezve ennek 1)megvan a kulturális, tudáséhes stb. légköre 2)megvan az emberekben a képesség az ilyen olyan rendszerek használatára. Persze ott ez szebben van fogalmazva.
  • [5] Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás [Önkonet Kft, Budapest, 2001] (Előszó a magyar kiadáshoz: Czike Bernadett, 2001)

Hivatkozott weboldalak