„SzgHalok 7. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
(vitalap) (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt09-07}} A kérdéseket egyszerűen ki lehet másolni a forráskódból (jobb kattintás > Forrás megtekintése). Ha ez megvan,…”) |
(Kvízesítés) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | {{ | + | {{Vissza|Hálók}} |
+ | {{Kvízoldal | ||
+ | |cím=Hálók 2009. 7 | ||
+ | }} | ||
− | + | <onlyinclude> | |
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
==Miért szükséges a TCP összeköttetés létrehozásánál a "háromutas kézfogás" harmadik lépése?== | ==Miért szükséges a TCP összeköttetés létrehozásánál a "háromutas kézfogás" harmadik lépése?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |
− | + | # Valójában nem szükséges, csak az "egységes" eljárás miatt használják. | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
− | + | # Mert így a "hívott" fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz. | |
+ | # Nincsen harmadik lépése a "háromutas kézfogásnak". | ||
==Milyen feladatokat ró a hálózati csomópontokra a TCP összeköttetés alapú működése?== | ==Milyen feladatokat ró a hálózati csomópontokra a TCP összeköttetés alapú működése?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
− | + | # Az összeköttetés mentén érintett csomópontokon fel kell jegyezni az összeköttetés paramétereit. | |
− | + | # Az összeköttetés mentén érintett csomópontokon erőforrásokat kell foglalni az összeköttetés kiszolgálására. | |
+ | # A kapcsolat paramétereit a szomszédos csomópontokkal közölni kell. | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | A sok egyeztetés, nyugta, és a végpontokban az ablakok, stb. | ||
Pl. a routerek, mint hálózati csomópontok, a hálózati rétegben helyezkednek el, így nem is tudják, hogy TCP vagy nem TCP szállítási rétegen történik a kommunikáció. Így nem is tudnak emiatt plusz feladatokat elvégezni miatta. | Pl. a routerek, mint hálózati csomópontok, a hálózati rétegben helyezkednek el, így nem is tudják, hogy TCP vagy nem TCP szállítási rétegen történik a kommunikáció. Így nem is tudnak emiatt plusz feladatokat elvégezni miatta. | ||
+ | }} | ||
==Mik között valósít meg logikai kapcsolatot a szállítási réteg?== | ==Mik között valósít meg logikai kapcsolatot a szállítási réteg?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |
− | + | # A hálózati címekkel azonosított hálózati csatlakozási pontok között. | |
− | + | # Az adatkapcsolati címekkel azonosított hálózati csatolóeszközök között. | |
+ | # Egyik válasz sem jó. | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | alkalmazások közötti logikai kapcsolatok | ||
+ | }} | ||
+ | |||
+ | ==Mit ellenőriz az UDP-datagramm hibaellenőrző kódja ("checksum")? == | ||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=+}} | ||
+ | # Az UDP- és az IP-fejrészt együttesen. | ||
+ | # Az egész UDP-datagrammot. | ||
+ | # Csak az UDP-fejrészt. | ||
+ | # Az UDP-fejrészt és az IP-címeket. | ||
+ | # Egyik válasz sem jó. | ||
− | = | + | {{Rejtett |
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
* Az UDP- és az IP-fejrészt együttesen. (IPből csak 3 mezőt ellenőriz, nem mindet) | * Az UDP- és az IP-fejrészt együttesen. (IPből csak 3 mezőt ellenőriz, nem mindet) | ||
* Az egész UDP-datagrammot. (IPből is ellenőriz részeket, de nem mindent) | * Az egész UDP-datagrammot. (IPből is ellenőriz részeket, de nem mindent) | ||
* Csak az UDP-fejrészt. (IPből is ellenőriz részeket) | * Csak az UDP-fejrészt. (IPből is ellenőriz részeket) | ||
* Az UDP-fejrészt és az IP-címeket. (Az IPből még a protocol mezőt is) | * Az UDP-fejrészt és az IP-címeket. (Az IPből még a protocol mezőt is) | ||
− | * | + | * Egyik válasz sem jó. (UDP magát az UDP csomagot - fejléc és adat - és egy rövidített IP fejlécet használ) |
IPv4-ben nem kötelező a checksum, ekkor csupa 0. További részletek: http://tools.ietf.org/html/rfc768 | IPv4-ben nem kötelező a checksum, ekkor csupa 0. További részletek: http://tools.ietf.org/html/rfc768 | ||
+ | }} | ||
==Hogyan lehet használni a port-számokat az alkalmazások azonosítására?== | ==Hogyan lehet használni a port-számokat az alkalmazások azonosítására?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |
− | + | # Mindig le kell kérdezni az alkalmazást, hogy milyen számú porton fogad üzeneteket | |
− | + | # Sorsolni kell egy azonosítót, és azt szabadon lehet használni bármely alkalmazás elérésére | |
+ | # Egyik válasz sem jó | ||
==Az alábbiak közül mely(ek) nem a TCP feladata(i)?== | ==Az alábbiak közül mely(ek) nem a TCP feladata(i)?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}} | |
− | + | # Forgalomszabályozás. | |
− | + | # A felsoroltak közül egyik sem feladata. | |
− | + | # Útvonalválasztás. | |
− | + | # Váltás a karakterkészletek között. | |
+ | # Sorrendhelyes átvitel. | ||
==Mi azonosítja egy UDP adatmezőjének feladóját és címzettjét?== | ==Mi azonosítja egy UDP adatmezőjének feladóját és címzettjét?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
− | + | # Kizárólag az IP címek, mivel az UDP pszeudo fejen keresztül beleszólnak az ellenőrző összegbe. | |
− | + | # Az ellenőrző összeg, mivel az igen nagy valószínűséggel egyedi. | |
+ | # Kizárólag a port-számok, mivel azok egyediek. | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | ip cím:port | ||
+ | }} | ||
==A TCP/IP architektúra esetén a hálózatnak mely elemei vesznek részt a szállítási rétegbeli feladatok ellátásában?== | ==A TCP/IP architektúra esetén a hálózatnak mely elemei vesznek részt a szállítási rétegbeli feladatok ellátásában?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
− | + | # A végpontok és a közbenső csomópontok is. | |
− | + | # Csak a közbenső csomópontok. | |
+ | # Csak a végpontok. | ||
==Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP?== | ==Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja. | |
− | + | # Portkezelést. | |
− | + | # Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra. (A CRC hibajelző kódolás) | |
− | + | # Torlódásvezérlést. | |
+ | # Sorrendhelyes átvitelt. | ||
==Hogyan viszonyul a TCP/IP protokoll-architektúra az adatkapcsolati réteghez?== | ==Hogyan viszonyul a TCP/IP protokoll-architektúra az adatkapcsolati réteghez?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}} | |
− | + | # Részletesen meghatározza annak protokolljait | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
− | + | # Egyáltalán nem foglalkozik az adatkapcsolati réteggel | |
+ | # Csak az adatkapcsolati rétegben használt protokollokhoz történő csatlakozásról (interfészelésről) rendelkezik. | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | Hálózati interfészről | ||
+ | }} | ||
==Hogyan határozható meg a go-back-n által elérhető csatornakihasználás?== | ==Hogyan határozható meg a go-back-n által elérhető csatornakihasználás?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Viszonyítani kell a hibás csomagok gyakoriságát a hibás + ismételt csomagok gyakoriságához | |
− | + | # Viszonyítani kell a sikeres csomagok gyakoriságát a sikeres + ismételt csomagok gyakoriságához. | |
− | + | # Viszonyítani kell a hibás csomagok gyakoriságát a sikeres + ismételt csomagok gyakoriságához | |
− | + | # A többi válasz közül egyik sem helyes. | |
+ | # Viszonyítani kell a sikeres csomagok gyakoriságát a hibás + ismételt csomagok gyakoriságához | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | (1-p)/(1-p+Wp), ahol p-hibavalószínűség,W maximális hibakezelő ablakméret | ||
+ | }} | ||
==Miért dolgoztak ki két szállítási protokollt a TCP/IP architektúrában?== | ==Miért dolgoztak ki két szállítási protokollt a TCP/IP architektúrában?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}} | |
− | + | # Az első használatánál nyert tapasztalatok alapján javítottak. | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
− | + | # Mindkét protokoll ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, így lényegében versenytársai egymásnak. | |
+ | # Lényegében kidolgoztak egy bonyolultabb (jobb szolgáltatást nyújtó), és egy egyszerűbb protokollt kevés szolgáltatással. | ||
− | + | ==Mit kell érteni azon, hogy a TCP pufferelt átvitelt valósít meg?== | |
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | ||
+ | # A TCP tárolja az adatokat, és csakis az alkalmazás parancsára továbbítja azokat. | ||
+ | # Egyik válasz sem jó. | ||
+ | # Az alkalmazásnak kell tárolni a még nem nyugtázott adatokat. | ||
− | == | + | {{Rejtett |
− | + | |mutatott=Indoklás | |
− | + | |szöveg= | |
− | + | A diában: Pufferelt átvitel: a streamből a datagram megtöltéséhez szükséges mennyiséget várja össze | |
+ | }} | ||
==Mit jelent a TCP bájt-stream szállítási szolgáltatásában a strukturálatlanság?== | ==Mit jelent a TCP bájt-stream szállítási szolgáltatásában a strukturálatlanság?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
− | + | # Nem veszi tekintetbe az alkalmazás által használt tördelést. | |
+ | # Nincs tekintettel a bájt-sorrendre. | ||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | diában: Strukturálatlan stream: nincsenek határolók a streamen belül, ezek alapján mondjuk még nem teljesen tiszta a válasz... | ||
+ | }} | ||
==Milyen "eszközök" állnak rendelkezésre a csomaghibák kezelésére?== | ==Milyen "eszközök" állnak rendelkezésre a csomaghibák kezelésére?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}} | |
− | + | # Pozitív nyugta hiánya vagy negatív nyugta küldése | |
− | + | # Konvolúciós kód alkalmazása | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
− | + | # Hibafelderítő kódolással ellenőrizhető a csomag "épsége" | |
+ | # Pozitív nyugta küldése. (Csak ennek hiánya segít bennünket) | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | Pozitív nyugta küldése: Csak ennek hiánya segít bennünket | ||
+ | }} | ||
==Mi a szerepük a forgalomszabályozásban a forgalomleíróknak (traffic descriptors)?== | ==Mi a szerepük a forgalomszabályozásban a forgalomleíróknak (traffic descriptors)?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}} | |
− | + | # Lehetővé teszik a hálózat megfelelő méretezését | |
− | + | # Lehetővé teszik, megalapozzák szolgáltatási szerződések megkötését | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
+ | # Lehetővé teszik a szolgáltató részére a hálózati szolgáltatás igénybevételének ellenőrzését | ||
==A csomagok sorszámozásával az alábbiak közül mely hibák javíthatóak további hibajavító módszerek alkalmazása nélkül?== | ==A csomagok sorszámozásával az alábbiak közül mely hibák javíthatóak további hibajavító módszerek alkalmazása nélkül?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}} | |
− | + | # Csomagok sorrendjének megváltozása | |
− | + | # Csomagok többszöröződése | |
− | + | # A többi válasz közül egyik sem helyes. | |
+ | # Csomagvesztés | ||
==Mely állítások igaz a Forward Error Correction hibajavító eljárásra?== | ==Mely állítások igaz a Forward Error Correction hibajavító eljárásra?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}} | |
+ | # A fogadó továbbítja a hibás üzenetet a küldőnek, hogy az a javítást elvégezhesse. | ||
+ | # Hatékonysága függ a körülfordulási időtől. | ||
+ | # Csak hibajelző kódolást használ. | ||
+ | # A többi válasz közül egyik sem helyes. | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
* Hatékonysága függ a körülfordulási időtől. (Nem, mert ilyenkor a vétel helyén történik a javítás, nem kell semmit se visszaküldeni) | * Hatékonysága függ a körülfordulási időtől. (Nem, mert ilyenkor a vétel helyén történik a javítás, nem kell semmit se visszaküldeni) | ||
* Csak hibajelző kódolást használ. (HibaJAVÍTÓ kódolást használ) | * Csak hibajelző kódolást használ. (HibaJAVÍTÓ kódolást használ) | ||
− | * | + | * A többi válasz közül egyik sem helyes. (A FEC hibajavító kódolás használata) |
Forward Error Correction (FEC) = megelőző hibajavítás == hibajavító kódolás. A vevő megpróbálja kijavítani a hibákat a redundáns, hibajavító kód segítségével, amit a küldő belerakott a csomagba. | Forward Error Correction (FEC) = megelőző hibajavítás == hibajavító kódolás. A vevő megpróbálja kijavítani a hibákat a redundáns, hibajavító kód segítségével, amit a küldő belerakott a csomagba. | ||
+ | }} | ||
==Miért használ a TCP 32 bit hosszú sorszámot?== | ==Miért használ a TCP 32 bit hosszú sorszámot?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
− | + | # Mert így több, mint négymilliárd szegmenst el lehet küldeni anélkül, hogy a szám körbefordulna | |
+ | # Semmi jelentősége, csak kedvelt a 4 bájt hosszú egység ebben a körben | ||
==Melyik állítások igazak a Automatic Repeat Request hibajavító megoldásra?== | ==Melyik állítások igazak a Automatic Repeat Request hibajavító megoldásra?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}} | |
− | + | # A vevő megpróbálja javítani a hibát, és ha az nem sikerül, akkor ismétlést kér a küldőtől. | |
− | + | # A többi válasz közül egyik sem helyes. | |
− | + | # Hatékonysága függ a körülfordulási időtől. | |
+ | # Csomagvesztéses csatornán csökken a hatékonysága. | ||
==Két állomás egymás között csúszóablakos (sliding window) forgalomszabályozást használ. A kommunikációs csatorna 1Mbit/sec átviteli sebességet tesz lehetővé a küldőtől a fogadó felé. Tegyük fel, hogy az adó állomás 1000bit hosszú csomagokat küld. A link körülfordulási ideje (RTT) 5 msec, a csúszóablak mérete pedig 3 csomagnyi. Mekkora a csatorna kihasználtsága?== | ==Két állomás egymás között csúszóablakos (sliding window) forgalomszabályozást használ. A kommunikációs csatorna 1Mbit/sec átviteli sebességet tesz lehetővé a küldőtől a fogadó felé. Tegyük fel, hogy az adó állomás 1000bit hosszú csomagokat küld. A link körülfordulási ideje (RTT) 5 msec, a csúszóablak mérete pedig 3 csomagnyi. Mekkora a csatorna kihasználtsága?== | ||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | ||
+ | # Kihasználtság = <math> \frac{3*\frac{1000}{10^6}}{5*10^{-3}+\frac{1000}{10^6}}=0,5 </math> (lásd SzgHalokGyakorlatok) | ||
− | + | </onlyinclude> | |
− | |||
− | |||
− | |||
Megjegyzés: nem minden válaszban vagyunk teljesen biztosak - de ezeket a diákból szedtük, úgyhogy reméljük hogy ezt kérik számon. | Megjegyzés: nem minden válaszban vagyunk teljesen biztosak - de ezeket a diákból szedtük, úgyhogy reméljük hogy ezt kérik számon. | ||
− | |||
[[Category:Infoalap]] | [[Category:Infoalap]] |
A lap 2013. június 1., 19:54-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Miért szükséges a TCP összeköttetés létrehozásánál a "háromutas kézfogás" harmadik lépése?
- 2 Milyen feladatokat ró a hálózati csomópontokra a TCP összeköttetés alapú működése?
- 3 Mik között valósít meg logikai kapcsolatot a szállítási réteg?
- 4 Mit ellenőriz az UDP-datagramm hibaellenőrző kódja ("checksum")?
- 5 Hogyan lehet használni a port-számokat az alkalmazások azonosítására?
- 6 Az alábbiak közül mely(ek) nem a TCP feladata(i)?
- 7 Mi azonosítja egy UDP adatmezőjének feladóját és címzettjét?
- 8 A TCP/IP architektúra esetén a hálózatnak mely elemei vesznek részt a szállítási rétegbeli feladatok ellátásában?
- 9 Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP?
- 10 Hogyan viszonyul a TCP/IP protokoll-architektúra az adatkapcsolati réteghez?
- 11 Hogyan határozható meg a go-back-n által elérhető csatornakihasználás?
- 12 Miért dolgoztak ki két szállítási protokollt a TCP/IP architektúrában?
- 13 Mit kell érteni azon, hogy a TCP pufferelt átvitelt valósít meg?
- 14 Mit jelent a TCP bájt-stream szállítási szolgáltatásában a strukturálatlanság?
- 15 Milyen "eszközök" állnak rendelkezésre a csomaghibák kezelésére?
- 16 Mi a szerepük a forgalomszabályozásban a forgalomleíróknak (traffic descriptors)?
- 17 A csomagok sorszámozásával az alábbiak közül mely hibák javíthatóak további hibajavító módszerek alkalmazása nélkül?
- 18 Mely állítások igaz a Forward Error Correction hibajavító eljárásra?
- 19 Miért használ a TCP 32 bit hosszú sorszámot?
- 20 Melyik állítások igazak a Automatic Repeat Request hibajavító megoldásra?
- 21 Két állomás egymás között csúszóablakos (sliding window) forgalomszabályozást használ. A kommunikációs csatorna 1Mbit/sec átviteli sebességet tesz lehetővé a küldőtől a fogadó felé. Tegyük fel, hogy az adó állomás 1000bit hosszú csomagokat küld. A link körülfordulási ideje (RTT) 5 msec, a csúszóablak mérete pedig 3 csomagnyi. Mekkora a csatorna kihasználtsága?
Miért szükséges a TCP összeköttetés létrehozásánál a "háromutas kézfogás" harmadik lépése?
- Valójában nem szükséges, csak az "egységes" eljárás miatt használják.
- Egyik válasz sem jó.
- Mert így a "hívott" fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
- Nincsen harmadik lépése a "háromutas kézfogásnak".
Milyen feladatokat ró a hálózati csomópontokra a TCP összeköttetés alapú működése?
- Egyik válasz sem jó.
- Az összeköttetés mentén érintett csomópontokon fel kell jegyezni az összeköttetés paramétereit.
- Az összeköttetés mentén érintett csomópontokon erőforrásokat kell foglalni az összeköttetés kiszolgálására.
- A kapcsolat paramétereit a szomszédos csomópontokkal közölni kell.
Indoklás
A sok egyeztetés, nyugta, és a végpontokban az ablakok, stb.
Pl. a routerek, mint hálózati csomópontok, a hálózati rétegben helyezkednek el, így nem is tudják, hogy TCP vagy nem TCP szállítási rétegen történik a kommunikáció. Így nem is tudnak emiatt plusz feladatokat elvégezni miatta.Mik között valósít meg logikai kapcsolatot a szállítási réteg?
- A hálózati címekkel azonosított hálózati csatlakozási pontok között.
- Az adatkapcsolati címekkel azonosított hálózati csatolóeszközök között.
- Egyik válasz sem jó.
Indoklás
alkalmazások közötti logikai kapcsolatok
Mit ellenőriz az UDP-datagramm hibaellenőrző kódja ("checksum")?
- Az UDP- és az IP-fejrészt együttesen.
- Az egész UDP-datagrammot.
- Csak az UDP-fejrészt.
- Az UDP-fejrészt és az IP-címeket.
- Egyik válasz sem jó.
Indoklás
- Az UDP- és az IP-fejrészt együttesen. (IPből csak 3 mezőt ellenőriz, nem mindet)
- Az egész UDP-datagrammot. (IPből is ellenőriz részeket, de nem mindent)
- Csak az UDP-fejrészt. (IPből is ellenőriz részeket)
- Az UDP-fejrészt és az IP-címeket. (Az IPből még a protocol mezőt is)
- Egyik válasz sem jó. (UDP magát az UDP csomagot - fejléc és adat - és egy rövidített IP fejlécet használ)
Hogyan lehet használni a port-számokat az alkalmazások azonosítására?
- Mindig le kell kérdezni az alkalmazást, hogy milyen számú porton fogad üzeneteket
- Sorsolni kell egy azonosítót, és azt szabadon lehet használni bármely alkalmazás elérésére
- Egyik válasz sem jó
Az alábbiak közül mely(ek) nem a TCP feladata(i)?
- Forgalomszabályozás.
- A felsoroltak közül egyik sem feladata.
- Útvonalválasztás.
- Váltás a karakterkészletek között.
- Sorrendhelyes átvitel.
Mi azonosítja egy UDP adatmezőjének feladóját és címzettjét?
- Egyik válasz sem jó.
- Kizárólag az IP címek, mivel az UDP pszeudo fejen keresztül beleszólnak az ellenőrző összegbe.
- Az ellenőrző összeg, mivel az igen nagy valószínűséggel egyedi.
- Kizárólag a port-számok, mivel azok egyediek.
Indoklás
ip cím:port
A TCP/IP architektúra esetén a hálózatnak mely elemei vesznek részt a szállítási rétegbeli feladatok ellátásában?
- Egyik válasz sem jó.
- A végpontok és a közbenső csomópontok is.
- Csak a közbenső csomópontok.
- Csak a végpontok.
Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP?
- Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.
- Portkezelést.
- Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra. (A CRC hibajelző kódolás)
- Torlódásvezérlést.
- Sorrendhelyes átvitelt.
Hogyan viszonyul a TCP/IP protokoll-architektúra az adatkapcsolati réteghez?
- Részletesen meghatározza annak protokolljait
- Egyik válasz sem jó
- Egyáltalán nem foglalkozik az adatkapcsolati réteggel
- Csak az adatkapcsolati rétegben használt protokollokhoz történő csatlakozásról (interfészelésről) rendelkezik.
Indoklás
Hálózati interfészről
Hogyan határozható meg a go-back-n által elérhető csatornakihasználás?
- Viszonyítani kell a hibás csomagok gyakoriságát a hibás + ismételt csomagok gyakoriságához
- Viszonyítani kell a sikeres csomagok gyakoriságát a sikeres + ismételt csomagok gyakoriságához.
- Viszonyítani kell a hibás csomagok gyakoriságát a sikeres + ismételt csomagok gyakoriságához
- A többi válasz közül egyik sem helyes.
- Viszonyítani kell a sikeres csomagok gyakoriságát a hibás + ismételt csomagok gyakoriságához
Indoklás
(1-p)/(1-p+Wp), ahol p-hibavalószínűség,W maximális hibakezelő ablakméret
Miért dolgoztak ki két szállítási protokollt a TCP/IP architektúrában?
- Az első használatánál nyert tapasztalatok alapján javítottak.
- Egyik válasz sem jó.
- Mindkét protokoll ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, így lényegében versenytársai egymásnak.
- Lényegében kidolgoztak egy bonyolultabb (jobb szolgáltatást nyújtó), és egy egyszerűbb protokollt kevés szolgáltatással.
Mit kell érteni azon, hogy a TCP pufferelt átvitelt valósít meg?
- A TCP tárolja az adatokat, és csakis az alkalmazás parancsára továbbítja azokat.
- Egyik válasz sem jó.
- Az alkalmazásnak kell tárolni a még nem nyugtázott adatokat.
Indoklás
A diában: Pufferelt átvitel: a streamből a datagram megtöltéséhez szükséges mennyiséget várja össze
Mit jelent a TCP bájt-stream szállítási szolgáltatásában a strukturálatlanság?
- Egyik válasz sem jó.
- Nem veszi tekintetbe az alkalmazás által használt tördelést.
- Nincs tekintettel a bájt-sorrendre.
Indoklás
diában: Strukturálatlan stream: nincsenek határolók a streamen belül, ezek alapján mondjuk még nem teljesen tiszta a válasz...
Milyen "eszközök" állnak rendelkezésre a csomaghibák kezelésére?
- Pozitív nyugta hiánya vagy negatív nyugta küldése
- Konvolúciós kód alkalmazása
- Egyik válasz sem jó
- Hibafelderítő kódolással ellenőrizhető a csomag "épsége"
- Pozitív nyugta küldése. (Csak ennek hiánya segít bennünket)
Indoklás
Pozitív nyugta küldése: Csak ennek hiánya segít bennünket
Mi a szerepük a forgalomszabályozásban a forgalomleíróknak (traffic descriptors)?
- Lehetővé teszik a hálózat megfelelő méretezését
- Lehetővé teszik, megalapozzák szolgáltatási szerződések megkötését
- Egyik válasz sem jó
- Lehetővé teszik a szolgáltató részére a hálózati szolgáltatás igénybevételének ellenőrzését
A csomagok sorszámozásával az alábbiak közül mely hibák javíthatóak további hibajavító módszerek alkalmazása nélkül?
- Csomagok sorrendjének megváltozása
- Csomagok többszöröződése
- A többi válasz közül egyik sem helyes.
- Csomagvesztés
Mely állítások igaz a Forward Error Correction hibajavító eljárásra?
- A fogadó továbbítja a hibás üzenetet a küldőnek, hogy az a javítást elvégezhesse.
- Hatékonysága függ a körülfordulási időtől.
- Csak hibajelző kódolást használ.
- A többi válasz közül egyik sem helyes.
Indoklás
- Hatékonysága függ a körülfordulási időtől. (Nem, mert ilyenkor a vétel helyén történik a javítás, nem kell semmit se visszaküldeni)
- Csak hibajelző kódolást használ. (HibaJAVÍTÓ kódolást használ)
- A többi válasz közül egyik sem helyes. (A FEC hibajavító kódolás használata)
Miért használ a TCP 32 bit hosszú sorszámot?
- Egyik válasz sem jó
- Mert így több, mint négymilliárd szegmenst el lehet küldeni anélkül, hogy a szám körbefordulna
- Semmi jelentősége, csak kedvelt a 4 bájt hosszú egység ebben a körben
Melyik állítások igazak a Automatic Repeat Request hibajavító megoldásra?
- A vevő megpróbálja javítani a hibát, és ha az nem sikerül, akkor ismétlést kér a küldőtől.
- A többi válasz közül egyik sem helyes.
- Hatékonysága függ a körülfordulási időtől.
- Csomagvesztéses csatornán csökken a hatékonysága.
Két állomás egymás között csúszóablakos (sliding window) forgalomszabályozást használ. A kommunikációs csatorna 1Mbit/sec átviteli sebességet tesz lehetővé a küldőtől a fogadó felé. Tegyük fel, hogy az adó állomás 1000bit hosszú csomagokat küld. A link körülfordulási ideje (RTT) 5 msec, a csúszóablak mérete pedig 3 csomagnyi. Mekkora a csatorna kihasználtsága?
- Kihasználtság = [math] \frac{3*\frac{1000}{10^6}}{5*10^{-3}+\frac{1000}{10^6}}=0,5 [/math] (lásd SzgHalokGyakorlatok)
Megjegyzés: nem minden válaszban vagyunk teljesen biztosak - de ezeket a diákból szedtük, úgyhogy reméljük hogy ezt kérik számon.