„Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
(14 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}} | {{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}} | ||
− | {{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH4 kvíz|pontozás=-}} | + | {{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH4 kvíz feleletválasztós|pontozás=-}} |
== Termékek gazdaságossági rangsorát == | == Termékek gazdaságossági rangsorát == | ||
45. sor: | 45. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}} | ||
+ | # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt | ||
+ | # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer | ||
+ | # (Q,s) rendszerként is ismeretes | ||
+ | # (S, R) rendszernek is nevezik | ||
+ | # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre | ||
+ | # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet | ||
+ | # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik | ||
+ | # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken | ||
+ | # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére | ||
+ | |||
+ | == Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,6,7,}} | ||
# az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt | # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt | ||
# jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer | # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer | ||
77. sor: | 90. sor: | ||
# teljesítménybérben dolgozók bére | # teljesítménybérben dolgozók bére | ||
# karbantartás költsége | # karbantartás költsége | ||
+ | |||
+ | == Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}} | ||
+ | # ciklusidő | ||
+ | # átlagos készletszint | ||
+ | # kibocsátási ráta | ||
+ | # utánrendelési idő | ||
+ | # teljesítménybérben dolgozók bére | ||
+ | # karbantartás költsége | ||
+ | |||
+ | == Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}} | ||
+ | # ciklusidő csökkentése | ||
+ | # termelési költségek csökkentése | ||
+ | # utánrendelési idő csökkentése | ||
+ | # termelési ráta növelése | ||
+ | # átlagos készletszint növelése | ||
+ | # karbantartási költség növekedése | ||
+ | |||
+ | == Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}} | ||
+ | # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb | ||
+ | # a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges | ||
+ | # egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van | ||
+ | # a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza | ||
+ | # a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani | ||
+ | # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti | ||
+ | # jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal | ||
+ | |||
+ | == Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}} | ||
+ | # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb | ||
+ | # a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen | ||
+ | # minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás | ||
+ | # a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges | ||
+ | # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél | ||
+ | # a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás | ||
+ | # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti | ||
+ | |||
+ | == Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5,6,}} | ||
+ | # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására | ||
+ | # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb | ||
+ | # gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges | ||
+ | # van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt | ||
+ | # a termék mindig jelen van a rendszerben | ||
+ | # az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez | ||
+ | # termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti | ||
+ | |||
+ | == Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,7,}} | ||
+ | # a termék mindig jelen van a rendszerben | ||
+ | # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti | ||
+ | # a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés | ||
+ | # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél | ||
+ | # elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞ | ||
+ | # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására | ||
+ | # a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik | ||
+ | |||
+ | == Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,6,7,9,}} | ||
+ | # általános célú gépek szabványos szerszámokkal | ||
+ | # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva | ||
+ | # a menedzsment tagjai folyamatspecialisták | ||
+ | # magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással | ||
+ | # számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól | ||
+ | # nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások | ||
+ | # termékek és műveletek állandó változása | ||
+ | # magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség | ||
+ | # a gépek funkciók alapján csoportosítottak | ||
+ | |||
+ | == Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6,7,}} | ||
+ | # ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék | ||
+ | # standard és speciális anyagok keveréke | ||
+ | # a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva | ||
+ | # viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség | ||
+ | # általános célú gépek részben speciális szerszámokkal | ||
+ | # a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva | ||
+ | # a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik | ||
+ | |||
+ | == Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5,6,8,}} | ||
+ | # speciális berendezés, magas fokú automatizáltság | ||
+ | # kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások | ||
+ | # a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén) | ||
+ | # nagyon magas fix költség, alacsony változó költség | ||
+ | # részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre | ||
+ | # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva | ||
+ | # standard anyagok és alkatrészek | ||
+ | # gyártósorok, szerelőszalagok | ||
+ | # korlátozott számú terméktípus | ||
+ | |||
+ | == Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,10,}} | ||
+ | # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok | ||
+ | # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi | ||
+ | # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie | ||
+ | # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése | ||
+ | # szervízhálózat megszervezése | ||
+ | # egyedi, esetleg kissorozatgyártás | ||
+ | # költségcsökkentés és automatizálás jellemző | ||
+ | # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség | ||
+ | # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása | ||
+ | # a cél a minél több vásárló meghódítása | ||
+ | |||
+ | == Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}} | ||
+ | # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok | ||
+ | # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi | ||
+ | # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie | ||
+ | # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése | ||
+ | # szervízhálózat megszervezése | ||
+ | # egyedi, esetleg kissorozatgyártás | ||
+ | # költségcsökkentés és automatizálás jellemző | ||
+ | # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség | ||
+ | # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása | ||
+ | # a cél a minél több vásárló meghódítása | ||
+ | |||
+ | == Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,8,9,}} | ||
+ | # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok | ||
+ | # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi | ||
+ | # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie | ||
+ | # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése | ||
+ | # szervízhálózat megszervezése | ||
+ | # egyedi, esetleg kissorozatgyártás | ||
+ | # költségcsökkentés és automatizálás jellemző | ||
+ | # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség | ||
+ | # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása | ||
+ | # a cél a minél több vásárló meghódítása | ||
+ | |||
+ | == Melyek a beszerzési költség összetevői? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,7,}} | ||
+ | # a részegység előállításának költsége | ||
+ | # biztosítások, vámok | ||
+ | # a tétel átvételével kapcsolatos költségek | ||
+ | # alkatrész beszerzésének költsége | ||
+ | # termékelőállítással járó költség | ||
+ | # gépek átállításának költségei | ||
+ | # anyag beszerzési költsége | ||
+ | # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama | ||
+ | # mennyiségi veszteségből adódó költségek | ||
+ | |||
+ | == Melyek a rendelési költség összetevői? == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6,8,}} | ||
+ | # anyagveszteség | ||
+ | # gépek átállításának költségei | ||
+ | # alkatrész beszerzésének költsége | ||
+ | # termékelőállítással járó költség | ||
+ | # a tétel átvételével kapcsolatos költségek | ||
+ | # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama | ||
+ | # technikai és fizikai avulás költségei | ||
+ | # adminisztratív költségek | ||
+ | # késve szállítás többletköltsége | ||
+ | |||
+ | == Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}} | ||
+ | # Közvetett, közvetlen, amortizáció | ||
+ | # Szállítási, anyagi, energia, bér | ||
+ | # Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás | ||
+ | # Önköltség, teljes, változó | ||
+ | # Anyagi, személyi, amortizációs | ||
+ | # Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép) | ||
+ | # Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs | ||
+ | # Alternatíva, elsüllyedt, beruházási | ||
+ | |||
+ | == Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | ||
+ | # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás | ||
+ | # Anyagi, bér | ||
+ | # Közvetett, közvetlen | ||
+ | # Közvetlen, fix | ||
+ | # Önköltség, változó | ||
+ | # Amortizáció, bér | ||
+ | # Proporcionális, állandó | ||
+ | # Közvetett, fix | ||
+ | |||
+ | == Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,}} | ||
+ | # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás | ||
+ | # Anyagi, bér | ||
+ | # Közvetlen, fix | ||
+ | # Önköltség, változó | ||
+ | # Amortizáció, bér | ||
+ | # Proporcionális, amortizációs | ||
+ | # Állandó, változó | ||
+ | # Közvetett, fix | ||
+ | |||
+ | == A költségnem szerinti csoportosítást == | ||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}} | ||
+ | # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti. | ||
+ | # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban. | ||
+ | # alkalmazva a költségeket elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozóan csoportosítjuk. | ||
+ | # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt. | ||
+ | # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést. | ||
+ | |||
+ | == Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}} | ||
+ | # ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk. | ||
+ | # viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása. | ||
+ | # ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak. | ||
+ | # viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál. | ||
+ | # azok a vállalatok alkalmazhatják, akik homogén termékszerkezettel rendelkeznek | ||
+ | |||
+ | == A pótlékoló kalkulációt == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}} | ||
+ | # az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk. | ||
+ | # a hagyományos önköltségszámítás során használjuk. | ||
+ | # a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk. | ||
+ | # a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk. | ||
+ | # a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk. | ||
+ | # a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk. | ||
+ | |||
+ | == A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}} | ||
+ | # jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja. | ||
+ | # megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni. | ||
+ | # megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása. | ||
+ | # számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható. | ||
+ | |||
+ | == A vetítési alap == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}} | ||
+ | # segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra. | ||
+ | # a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál. | ||
+ | # segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével. | ||
+ | # az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál. | ||
+ | # hibás megválasztása nagymértékben torzíthatja a közvetett költségek termékek közötti szétosztását | ||
+ | |||
+ | == Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,7}} | ||
+ | # költségváltozási tényező segítségével végezzük. | ||
+ | # ún. R-tényező segítségével végezzük. | ||
+ | # egyenértékes osztókalkulációval végezzük. | ||
+ | # ún. rezsikulcs segítségével végezzük. | ||
+ | # költségredukcióval végezzük. | ||
+ | # standard költségszámítással végezzük. | ||
+ | # ún. pótlékkulcs segítségével végezzük. | ||
+ | |||
+ | == Pótlékoló kalkuláció == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}} | ||
+ | # célja a vállalat fix költségeink csökkentése. | ||
+ | # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre. | ||
+ | # csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat. | ||
+ | # segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét. | ||
+ | # segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre. | ||
+ | # lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk | ||
+ | |||
+ | == Az R-tényező == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}} | ||
+ | # ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele. | ||
+ | # felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre. | ||
+ | # ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk. | ||
+ | # segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben. | ||
+ | # ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk. | ||
+ | # megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya. | ||
+ | |||
+ | == A költségváltozási tényező megadja, hogy == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5}} | ||
+ | # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként. | ||
+ | # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként. | ||
+ | # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként. | ||
+ | # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként. | ||
+ | # egy adott költségfajta milyen mértékben változik egységnyi volumenváltozás hatására | ||
+ | |||
+ | == A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}} | ||
+ | # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez. | ||
+ | # azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...). | ||
+ | # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez. | ||
+ | # azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra | ||
+ | # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) relatív értékét adják meg | ||
+ | |||
+ | == A fedezeti pontban == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}} | ||
+ | # az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket. | ||
+ | # az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel. | ||
+ | # az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel. | ||
+ | # az összes költség megegyezik az árbevétellel. | ||
+ | # a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel. | ||
+ | |||
+ | == Költségredukció == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6}} | ||
+ | # a vállalat fix költségeink csökkentése. | ||
+ | # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre. | ||
+ | # a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség). | ||
+ | # a vállalati kiadások csökkentése. | ||
+ | # a közvetett költségek szétosztása termékekre. | ||
+ | # lehetővé teszi a degresszív költségek egyszerű figyelembevételét költség- és nyereségfedezeti számításoknál | ||
+ | |||
+ | == Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre, == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,}} | ||
+ | # pótlékoló kalkulációnak nevezzük. | ||
+ | # egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk. | ||
+ | # költség- és nyereségfedezeti számításoknál alkalmazzuk. | ||
+ | # fedezetszámításnak nevezzük. | ||
+ | # költségváltozásnak hívjuk. | ||
+ | # költségredukciónak nevezzük. | ||
+ | |||
+ | == Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk == | ||
+ | |||
+ | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,}} | ||
+ | # mennyiségi eltérést. | ||
+ | # ráfordítási eltérést. | ||
+ | # intenzitási eltérést. | ||
+ | # tervezett mennyiségi eltérést. | ||
+ | # áreltérést. | ||
+ | # passzív költséget. |
A lap jelenlegi, 2022. május 12., 11:31-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Termékek gazdaságossági rangsorát
- 2 Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit!
- 3 A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel
- 4 Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői?
- 5 Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői?
- 6 Melyek a készlettartási költségek összetevői?
- 7 Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül?
- 8 Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül?
- 9 Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül?
- 10 Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül?
- 11 Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül?
- 12 Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül?
- 13 Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül?
- 14 Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást?
- 15 Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást?
- 16 Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást?
- 17 Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői?
- 18 Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői?
- 19 Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői?
- 20 Melyek a beszerzési költség összetevői?
- 21 Melyek a rendelési költség összetevői?
- 22 Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg.
- 23 Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg.
- 24 Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg.
- 25 A költségnem szerinti csoportosítást
- 26 Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk
- 27 A pótlékoló kalkulációt
- 28 A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség
- 29 A vetítési alap
- 30 Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre
- 31 Pótlékoló kalkuláció
- 32 Az R-tényező
- 33 A költségváltozási tényező megadja, hogy
- 34 A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók
- 35 A fedezeti pontban
- 36 Költségredukció
- 37 Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre,
- 38 Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk
Termékek gazdaságossági rangsorát
- a fajlagos fedezet
- reagálási szög
- fedezeti részarány
- teljes önköltség
- szűkített önköltség
- termék által termelt fedezettömeg
- R-tényező
- fajlagos nyereség segítségével lehet megítélni.
Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit!
- Degresszív
- Állandó (fix)
- Alternatív
- Proporcionális
- Progresszív
- Standard
- Közvetett
- Személyi
- Közvetlen
- Amortizációs
- Önköltség
- Anyagi
A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel
- minél kisebb készletszint.
- minél gyorsabb gyártás.
- minél hatékonyabb termelés.
- minél több nyersanyag.
- minél kisebb munkaerőhiány.
- minél kevesebb munkaerő.
- minél nagyobb munkaköri elégedettség.
Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői?
- az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt
- jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer
- (Q,s) rendszerként is ismeretes
- (S, R) rendszernek is nevezik
- meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre
- a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet
- a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik
- akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken
- minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére
Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői?
- az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt
- jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer
- (Q,s) rendszerként is ismeretes
- (S, R) rendszernek is nevezik
- meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre
- a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet
- a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik
- akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken
- minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére
Melyek a készlettartási költségek összetevői?
- biztosítások, vámok
- technikai és fizikai avulás költségei
- mennyiségi veszteségből adódó költségek
- alkatrész beszerzésének költsége
- a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama
- késve szállítás többletköltsége
- a tétel átvételével kapcsolatos költségek
- átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama
- adminisztratív költségek
Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül?
- ciklusidő
- átlagos készletszint
- kibocsátási ráta
- utánrendelési idő
- teljesítménybérben dolgozók bére
- karbantartás költsége
Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül?
- ciklusidő
- átlagos készletszint
- kibocsátási ráta
- utánrendelési idő
- teljesítménybérben dolgozók bére
- karbantartás költsége
Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül?
- ciklusidő csökkentése
- termelési költségek csökkentése
- utánrendelési idő csökkentése
- termelési ráta növelése
- átlagos készletszint növelése
- karbantartási költség növekedése
Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül?
- az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb
- a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges
- egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van
- a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza
- a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani
- a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti
- jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal
Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül?
- az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb
- a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen
- minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás
- a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges
- a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél
- a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás
- a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti
Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül?
- valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására
- az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb
- gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges
- van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt
- a termék mindig jelen van a rendszerben
- az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez
- termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti
Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül?
- a termék mindig jelen van a rendszerben
- a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti
- a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés
- a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél
- elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞
- valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására
- a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik
Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást?
- általános célú gépek szabványos szerszámokkal
- néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva
- a menedzsment tagjai folyamatspecialisták
- magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással
- számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól
- nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások
- termékek és műveletek állandó változása
- magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség
- a gépek funkciók alapján csoportosítottak
Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást?
- ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék
- standard és speciális anyagok keveréke
- a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva
- viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség
- általános célú gépek részben speciális szerszámokkal
- a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva
- a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik
Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást?
- speciális berendezés, magas fokú automatizáltság
- kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások
- a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén)
- nagyon magas fix költség, alacsony változó költség
- részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre
- néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva
- standard anyagok és alkatrészek
- gyártósorok, szerelőszalagok
- korlátozott számú terméktípus
Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői?
- a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok
- először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi
- a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie
- szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése
- szervízhálózat megszervezése
- egyedi, esetleg kissorozatgyártás
- költségcsökkentés és automatizálás jellemző
- a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség
- a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása
- a cél a minél több vásárló meghódítása
Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői?
- a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok
- először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi
- a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie
- szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése
- szervízhálózat megszervezése
- egyedi, esetleg kissorozatgyártás
- költségcsökkentés és automatizálás jellemző
- a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség
- a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása
- a cél a minél több vásárló meghódítása
Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői?
- a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok
- először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi
- a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie
- szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése
- szervízhálózat megszervezése
- egyedi, esetleg kissorozatgyártás
- költségcsökkentés és automatizálás jellemző
- a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség
- a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása
- a cél a minél több vásárló meghódítása
Melyek a beszerzési költség összetevői?
- a részegység előállításának költsége
- biztosítások, vámok
- a tétel átvételével kapcsolatos költségek
- alkatrész beszerzésének költsége
- termékelőállítással járó költség
- gépek átállításának költségei
- anyag beszerzési költsége
- átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama
- mennyiségi veszteségből adódó költségek
Melyek a rendelési költség összetevői?
- anyagveszteség
- gépek átállításának költségei
- alkatrész beszerzésének költsége
- termékelőállítással járó költség
- a tétel átvételével kapcsolatos költségek
- átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama
- technikai és fizikai avulás költségei
- adminisztratív költségek
- késve szállítás többletköltsége
Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg.
- Közvetett, közvetlen, amortizáció
- Szállítási, anyagi, energia, bér
- Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás
- Önköltség, teljes, változó
- Anyagi, személyi, amortizációs
- Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép)
- Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs
- Alternatíva, elsüllyedt, beruházási
Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg.
- Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás
- Anyagi, bér
- Közvetett, közvetlen
- Közvetlen, fix
- Önköltség, változó
- Amortizáció, bér
- Proporcionális, állandó
- Közvetett, fix
Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg.
- Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás
- Anyagi, bér
- Közvetlen, fix
- Önköltség, változó
- Amortizáció, bér
- Proporcionális, amortizációs
- Állandó, változó
- Közvetett, fix
A költségnem szerinti csoportosítást
- gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti.
- gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban.
- alkalmazva a költségeket elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozóan csoportosítjuk.
- gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt.
- gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést.
Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk
- ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk.
- viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása.
- ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak.
- viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál.
- azok a vállalatok alkalmazhatják, akik homogén termékszerkezettel rendelkeznek
A pótlékoló kalkulációt
- az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk.
- a hagyományos önköltségszámítás során használjuk.
- a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.
- a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.
- a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk.
- a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk.
A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség
- jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja.
- megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni.
- megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása.
- számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható.
A vetítési alap
- segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra.
- a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál.
- segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével.
- az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál.
- hibás megválasztása nagymértékben torzíthatja a közvetett költségek termékek közötti szétosztását
Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre
- költségváltozási tényező segítségével végezzük.
- ún. R-tényező segítségével végezzük.
- egyenértékes osztókalkulációval végezzük.
- ún. rezsikulcs segítségével végezzük.
- költségredukcióval végezzük.
- standard költségszámítással végezzük.
- ún. pótlékkulcs segítségével végezzük.
Pótlékoló kalkuláció
- célja a vállalat fix költségeink csökkentése.
- a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.
- csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat.
- segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét.
- segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre.
- lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk
Az R-tényező
- ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele.
- felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre.
- ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk.
- segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben.
- ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk.
- megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya.
A költségváltozási tényező megadja, hogy
- egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként.
- egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként.
- egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként.
- egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként.
- egy adott költségfajta milyen mértékben változik egységnyi volumenváltozás hatására
A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók
- a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez.
- azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...).
- a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez.
- azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra
- a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) relatív értékét adják meg
A fedezeti pontban
- az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.
- az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.
- az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel.
- az összes költség megegyezik az árbevétellel.
- a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel.
Költségredukció
- a vállalat fix költségeink csökkentése.
- a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.
- a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség).
- a vállalati kiadások csökkentése.
- a közvetett költségek szétosztása termékekre.
- lehetővé teszi a degresszív költségek egyszerű figyelembevételét költség- és nyereségfedezeti számításoknál
Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre,
- pótlékoló kalkulációnak nevezzük.
- egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk.
- költség- és nyereségfedezeti számításoknál alkalmazzuk.
- fedezetszámításnak nevezzük.
- költségváltozásnak hívjuk.
- költségredukciónak nevezzük.
Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk
- mennyiségi eltérést.
- ráfordítási eltérést.
- intenzitási eltérést.
- tervezett mennyiségi eltérést.
- áreltérést.
- passzív költséget.