„SzgHalok 5. teszt (Feladatütemezés, IPv4)” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
(vitalap) (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt09-05}} A kérdéseket egyszerűen ki lehet másolni a forráskódból (jobb kattintás > Forrás megtekintése). Ha ez megvan,…”) |
a |
||
(5 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | {{ | + | {{Vissza|Hálók}} |
+ | {{Kvízoldal | ||
+ | |cím=Hálók 2009. 5 | ||
+ | }} | ||
− | + | <onlyinclude> | |
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
==Teljesítménykorlátok megadása, vagyis kiszolgálási garancia rögzítése csak determinisztikusan lehet értelmes, mert semmi haszna azt lerögzíteni, hogy valamilyen kiszolgálási jellemző milyen valószínűséggel teljesül.== | ==Teljesítménykorlátok megadása, vagyis kiszolgálási garancia rögzítése csak determinisztikusan lehet értelmes, mert semmi haszna azt lerögzíteni, hogy valamilyen kiszolgálási jellemző milyen valószínűséggel teljesül.== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
− | + | # Hamis | |
+ | # Igaz | ||
==Hogyan közli az IPv4 a hasznos teher (payload) méretét?== | ==Hogyan közli az IPv4 a hasznos teher (payload) méretét?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
− | + | # Csak közvetve. | |
− | + | # Egyáltalán nem közli. | |
− | + | # A Payload Length mezőben, 32 bites egységekben. | |
+ | # Egyik válasz sem jó. | ||
==Mi a jellemzője a max-min igazságos erőforrás-megosztásnak?== | ==Mi a jellemzője a max-min igazságos erőforrás-megosztásnak?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
− | + | # A jogosultságuk felett kérők nem kapnak semmit | |
− | + | # Akkor lép "működésbe", ha az igények túllépik a lehetőségeket | |
+ | # Mindazok, akik a jogosultságuk alatti kiszolgálást kérnek, megkapják a teljes kiszolgálást | ||
==Minimum milyen hosszú (hány bájt) az IPv4 PDU fejrészének a mérete?== | ==Minimum milyen hosszú (hány bájt) az IPv4 PDU fejrészének a mérete?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
+ | # 20 | ||
==Mit nevezünk alapértelmezett útvonalnak vagy alapértelmezett átjárónak?== | ==Mit nevezünk alapértelmezett útvonalnak vagy alapértelmezett átjárónak?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Errefelé mindegyik csomagot el kell küldeni. | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
+ | # Először erre kell megkísérelni a csomag továbbítását. | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | "Erre megy a csomag, ha nem ismeri a célhálózatot." | ||
+ | }} | ||
==Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati keretben továbbítani egy IP csomagot?== | ==Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati keretben továbbítani egy IP csomagot?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
− | + | # Mert az adatkapcsolati protokollok általában nem engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet. | |
− | + | # Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk. | |
− | + | # Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk. | |
− | + | # Egyik felsorolt válasz sem jó | |
+ | # Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | pl.: Ethernet max 1500 | ||
+ | }} | ||
==Hogyan csoportosíthatók az információtovábbító hálózatokban a kiszolgálással szemben támasztott igények?== | ==Hogyan csoportosíthatók az információtovábbító hálózatokban a kiszolgálással szemben támasztott igények?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Az összes igény mindig azonnali kiszolgálásra törekszik | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
− | + | # Valamennyi igény egyformán csak kiszolgálást akar | |
− | + | # Az összes igény a hibamentes átvitelt tartja a legfontosabbnak | |
+ | # Bizonyos igények annak örülnek, ha ki sem szolgálják őket | ||
==Mi jelentése és a szerepe a TTL mezőnek?== | ==Mi jelentése és a szerepe a TTL mezőnek?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Megmondja, hogy mikorra kell a csomagnak célba érni. | |
− | + | # A csomagok élettartamát korlátozza. | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
+ | # Megmondja, hogy a csomagot mikor indította útjára a feladó. | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | Time to live - http://hu.wikipedia.org/wiki/Time_To_Live | ||
+ | }} | ||
==Mit tekinthetünk a TCP/IP protokollarchitektúra legfontosabb eltéréseinek az ISO-OSI modelltől?== | ==Mit tekinthetünk a TCP/IP protokollarchitektúra legfontosabb eltéréseinek az ISO-OSI modelltől?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}} | |
− | + | # Nem rendelkezik az adatkapcsolati és a fizikai rétegekről, csak a csatlakozást (interfész) írja elő a fontos adatkapcsolati protokollokhoz. | |
− | + | # Nem választja szét az alkalmazási rétegtől a megjelenítési és a viszony rétegeket. | |
+ | # Egyik válasz sem jó. | ||
==Milyen jellemzőkkel teljesíti az IP a fő funkcióit?== | ==Milyen jellemzőkkel teljesíti az IP a fő funkcióit?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5|pontozás=+}} | |
− | + | # A csomagtovábbítást a lehető legjobb szándékkal (best effort jelleggel) hajtja végre. | |
− | + | # A csomagokat a küldésük sorrendjében juttatja a címzetthez. | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
− | + | # Gondoskodik az elveszett csomagok megkereséséről. | |
− | + | # Összeköttetés-mentes csomagkapcsolást valósít meg. | |
+ | # A hibás csomagokat kijavítja. | ||
==Az IP fejrész Protocol nevű mezője azt mondja meg, hogy milyen protokoll adategysége tölti meg az IP csomag payload-ját.== | ==Az IP fejrész Protocol nevű mezője azt mondja meg, hogy milyen protokoll adategysége tölti meg az IP csomag payload-ját.== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
− | + | # Igaz | |
+ | # Hamis | ||
==Miért kell az IP fejléc Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni?== | ==Miért kell az IP fejléc Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
− | + | # Mert a fejlécben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során. | |
− | + | # Egyáltalán nem kell, sőt hibát okozhat. | |
− | + | # Mert menet közben a csomag sérülhetett. | |
+ | # Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket. | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | pl.: TTL, fragmentation | ||
+ | }} | ||
==Az IP által meghatározott módon a 32 bites címekkel több mint négymilliárd hálózati végződés azonosítható.== | ==Az IP által meghatározott módon a 32 bites címekkel több mint négymilliárd hálózati végződés azonosítható.== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Igaz | |
+ | # Hamis | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | egyedi címzésre nem használjuk a teljes teret! | ||
+ | }} | ||
==Mikor lép fel ütemezési feladat?== | ==Mikor lép fel ütemezési feladat?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |
− | + | # Ha az egyik igényt sem akarjuk előnyben részesíteni | |
− | + | # Ha hosszabb időre átlagolva sem tudja az erőforrás a feladatot ellátni | |
− | + | # Ha egy osztott használatú erőforrásra időnként túl sok igény jelentkezik | |
+ | # Egyik válasz sem jó | ||
==Mire utal a "forró krumpli" (hot potato) módszernek a neve csomagtovábbításban?== | ==Mire utal a "forró krumpli" (hot potato) módszernek a neve csomagtovábbításban?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |
− | + | # A forró krumpli éget, tehát meg kell várni, amíg kihűl. | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
+ | # A forró krumplit a legjobb, ha gyorsan tovább dobjuk. | ||
==A "nem-munka-megőrző" ütemezés csak elvi lehetőség, valójában semmi értelme egy igényt várakoztatni, amikor lehetőség van a kiszolgálására.== | ==A "nem-munka-megőrző" ütemezés csak elvi lehetőség, valójában semmi értelme egy igényt várakoztatni, amikor lehetőség van a kiszolgálására.== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
− | + | # Hamis | |
+ | # Igaz | ||
==Mit tesz egy IP router, ha a tördelés Flags mezőjének második bitjében (DF bit) 1-es értéket talál?== | ==Mit tesz egy IP router, ha a tördelés Flags mezőjének második bitjében (DF bit) 1-es értéket talál?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Ha az MF bit is 1-es, akkor tördeli a csomagot | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
− | + | # Mindenképpen tördelés nélkül továbbítja | |
+ | # Feljegyzi, hogy ki küldte a csomagot | ||
==Mi a CIDR alkalmazásának legfőbb célja?== | ==Mi a CIDR alkalmazásának legfőbb célja?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |
− | + | # Ne kelljen figyelni a címek elején lévő prefixre. | |
− | + | # A címtartomány növelése. | |
− | + | # A címtartomány kihasználásának javítása. | |
+ | # Egyik válasz sem jó. | ||
==Az Internet Protocol a hálózati végpontok azonosítására NEM hierarchikus címeket használ== | ==Az Internet Protocol a hálózati végpontok azonosítására NEM hierarchikus címeket használ== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Igaz | |
+ | # Hamis | ||
==Mit azonosít az IP fejrész ötödik (Identification) mezője?== | ==Mit azonosít az IP fejrész ötödik (Identification) mezője?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}} | |
− | + | # A küldő programot | |
− | + | # Nincs ilyen mező | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
− | + | # Az IP csomag töredékszámát | |
+ | # A címzettet | ||
==Az IP fejléc hetedik (Fragment Offset) mezője megmondja, hogy hová csúszott el a töredék az eredeti helyéről== | ==Az IP fejléc hetedik (Fragment Offset) mezője megmondja, hogy hová csúszott el a töredék az eredeti helyéről== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Igaz | |
+ | # Hamis | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | nem csúszott el, hanem azt mondja meg hogy hova kell rakni | ||
+ | }} | ||
==Mekkora egységekben változhat az IP PDU ''fejrészének'' mérete?== | ==Mekkora egységekben változhat az IP PDU ''fejrészének'' mérete?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Fél bájtokban | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
− | + | # 16 bites szavakban | |
− | + | # Oktettekben | |
+ | # Bájtokban | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | 32 bites szavakban | ||
+ | }} | ||
==Mikor beszélünk statisztikus nyereségről?== | ==Mikor beszélünk statisztikus nyereségről?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Ha szerencsejátékban többször nyerünk, mint vesztünk | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
+ | # Ha az erőforrást az igények csúcsértéke helyett annak a felére méretezzük | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | Ha az erőforrást az igények csúcsértéke helyett kb. az átlagos értékre méretezzük | ||
+ | }} | ||
==Mit jelent ''tartalmában'' a Classless Inter-Domain Routing?== | ==Mit jelent ''tartalmában'' a Classless Inter-Domain Routing?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Osztálynélküli tartományközi útválasztás. | |
− | + | # Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID osztásának megszüntetését | |
+ | # Egyik válasz sem jó | ||
==Milyen összetevőket alkalmaz a feladatütemezési módszer céljai elérésére?== | ==Milyen összetevőket alkalmaz a feladatütemezési módszer céljai elérésére?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,5|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
− | + | # Meghatározza a kiszolgálásra jogosultak körét | |
− | + | # Meghatározza a kiszolgálásból kiesőket telített erőforrás esetén | |
− | + | # Meghatározza a kiszolgálásért fizetendő díjakat | |
+ | # Meghatározza a kiszolgálási sorrendet | ||
==Mely erőforrások iránti túlzott igény miatt van szükség feladatütemezésre az információtovábbító hálózatokban?== | ==Mely erőforrások iránti túlzott igény miatt van szükség feladatütemezésre az információtovábbító hálózatokban?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}} | |
− | + | # A jelátviteli összeköttetések (linkek) átviteli képessége miatt | |
− | + | # A csomópontok elhelyezkedése miatt | |
− | + | # Elsősorban az emberi erőforrások miatt | |
− | + | # A csomópontok véges tárolóképessége miatt | |
+ | # Egyik válasz sem jó | ||
==Mi a funkciója az IP-nek az alábbiak közül?== | ==Mi a funkciója az IP-nek az alábbiak közül?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik felsorolt válasz sem jó. | |
− | + | # A hálózati csomópontokon a cél irányába továbbítja a csomagokat. | |
− | + | # Címzést biztosít a hálózati végpontok azonosítására. | |
+ | # Gondoskodik az adatkapcsolati keretek méretét meghaladó csomagok kezeléséről. | ||
==Van-e lényegi (alapvető) különbség a csomagtovábbításban, ha a célhálózat közvetlenül csatlakozik a csomagot továbbító csomóponthoz, illetve, ha a célhálózat távoli?== | ==Van-e lényegi (alapvető) különbség a csomagtovábbításban, ha a célhálózat közvetlenül csatlakozik a csomagot továbbító csomóponthoz, illetve, ha a célhálózat távoli?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
− | + | # Nincs, mert mindkét esetben a következő (esetleg végpont) adatkapcsolati címével ellátott keretbe kell helyezni a továbbítandó csomagot, és a megfelelő porton keresztül továbbítani. | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
+ | # Igen, mert az utóbbi esetben a csomagot a következő csomópont IP címével ellátva kell továbbítani. | ||
==Hogyan valósítja meg a WFQ az általános erőforrás-megosztás (GPS) elvét?== | ==Hogyan valósítja meg a WFQ az általános erőforrás-megosztás (GPS) elvét?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
− | + | # Kiszámítja a csomagok kiszolgálásának a GPS szerinti kezdetét, és annak sorrendjében valósítja meg a kiszolgálást | |
+ | # A kiszolgálási sorrendet a csomagok hossza szerint állapítja meg | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | azért, mert a WFQ a GPS szerinti kiszolgálásának a ''végét'' számolja ki... | ||
+ | }} | ||
==Mi az MTU?== | ==Mi az MTU?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
− | + | # Minimum Transmission Unit | |
− | + | # Mean-Time Utilization | |
+ | # Music Television Underground | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | Maximum Transmission Unit | ||
+ | }} | ||
==Milyen választási lehetőségeink (szabadsági fok) vannak az ütemezési módszerek tervezésénél?== | ==Milyen választási lehetőségeink (szabadsági fok) vannak az ütemezési módszerek tervezésénél?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,5|pontozás=+}} | |
− | + | # Az egyes szinteken belül betartjuk-e a megőrzési törvényt (conservation law) | |
− | + | # Milyen kiszolgálási sorrendet követünk az egyes szinteken belül | |
− | + | # Hány különböző prioritási szinten kezeljük az igényeket | |
− | + | # Egyik válasz sem jó | |
+ | # Az egyes szinteken belül milyen mértékben vonjuk össze (aggregáljuk) az igényeket | ||
==Milyen kategóriájú IPv4 címek vannak?== | ==Milyen kategóriájú IPv4 címek vannak?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}} | |
− | + | # Felhasználói csoportot biztosító azonosító (multicast). | |
− | + | # Egyik felsorolt válasz sem jó. | |
− | + | # Az összes (al)hálózatot azonosító. | |
+ | # Egyedi hálózati csatlakozást azonosító (unicast). | ||
==Mi a szerepe az ARP-nek?== | ==Mi a szerepe az ARP-nek?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
− | + | # Egy adatkapcsolati címhez tartozó IP címet lehet vele lekérdezni a RARP szervertől. | |
− | + | # Meghatározza, hogy milyen üzenetváltással kell megtudni egy adott IP címmel rendelkező csatlakozási ponton lévő eszköz adatkapcsolati azonosítóját (fizikai címét, MAC címét) | |
+ | # Lehetővé teszi egy IP címmel nem rendelkező végkészüléknek, hogy IP címet szerezzen egy szervertől. | ||
==A csomópontok milyen információ(k) alapján végzik a csomagtovábbítást?== | ==A csomópontok milyen információ(k) alapján végzik a csomagtovábbítást?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,5,6|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
− | + | # A kimenő porton használt adatkapcsolati protokoll keretmérete alapján. | |
− | + | # A továbbítandó csomag kiszolgálási igényei alapján. | |
− | + | # A csomag Payload mezője alapján | |
− | + | # A továbbítandó csomag célcímének hálózatazonosító része alapján. | |
+ | # A csomópont útvonaltáblájának bejegyzései alapján. | ||
==Melyik PDU-knak (protokollüzenetek) a végpontok közötti továbbítását képes az IP elvégezni?== | ==Melyik PDU-knak (protokollüzenetek) a végpontok közötti továbbítását képes az IP elvégezni?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # Csak az ARP PDU-két. | |
− | + | # Csak az IP PDU-két. | |
− | + | # Az IP és FPE PDU-két. | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
+ | # Csak az ICMP PDU-két. | ||
==Hány bájt adat (payload) lehet maximum egy IP csomagban?== | ==Hány bájt adat (payload) lehet maximum egy IP csomagban?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |
− | + | # 1500 | |
− | + | # Egyik sem jó | |
+ | # 2^16-1 | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | Mert 65515 lehet, ami 2^16-1 -20 a fejléc minimális mérete | ||
+ | }} | ||
==Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete?== | ==Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete?== | ||
− | + | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |
− | + | # Egyik válasz sem jó. | |
− | + | # Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre. | |
− | + | # Eldobja a csomagot, mert töredékeket nem szabad tovább tördelni | |
+ | # Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét. | ||
− | + | {{Rejtett | |
+ | |mutatott=Indoklás | ||
+ | |szöveg= | ||
+ | tördeli, ha lehet, de soha nem illeszti össze, ezt csak a címzett végezheti el | ||
+ | }} | ||
+ | </onlyinclude> | ||
Megjegyzés: nem minden válasz logikus és egyértelmű - de elvileg ezt kérik számon (és a diákból lehet általában hivatkozni) | Megjegyzés: nem minden válasz logikus és egyértelmű - de elvileg ezt kérik számon (és a diákból lehet általában hivatkozni) | ||
− | |||
[[Category:Infoalap]] | [[Category:Infoalap]] |
A lap jelenlegi, 2013. június 2., 18:20-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Teljesítménykorlátok megadása, vagyis kiszolgálási garancia rögzítése csak determinisztikusan lehet értelmes, mert semmi haszna azt lerögzíteni, hogy valamilyen kiszolgálási jellemző milyen valószínűséggel teljesül.
- 2 Hogyan közli az IPv4 a hasznos teher (payload) méretét?
- 3 Mi a jellemzője a max-min igazságos erőforrás-megosztásnak?
- 4 Minimum milyen hosszú (hány bájt) az IPv4 PDU fejrészének a mérete?
- 5 Mit nevezünk alapértelmezett útvonalnak vagy alapértelmezett átjárónak?
- 6 Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati keretben továbbítani egy IP csomagot?
- 7 Hogyan csoportosíthatók az információtovábbító hálózatokban a kiszolgálással szemben támasztott igények?
- 8 Mi jelentése és a szerepe a TTL mezőnek?
- 9 Mit tekinthetünk a TCP/IP protokollarchitektúra legfontosabb eltéréseinek az ISO-OSI modelltől?
- 10 Milyen jellemzőkkel teljesíti az IP a fő funkcióit?
- 11 Az IP fejrész Protocol nevű mezője azt mondja meg, hogy milyen protokoll adategysége tölti meg az IP csomag payload-ját.
- 12 Miért kell az IP fejléc Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni?
- 13 Az IP által meghatározott módon a 32 bites címekkel több mint négymilliárd hálózati végződés azonosítható.
- 14 Mikor lép fel ütemezési feladat?
- 15 Mire utal a "forró krumpli" (hot potato) módszernek a neve csomagtovábbításban?
- 16 A "nem-munka-megőrző" ütemezés csak elvi lehetőség, valójában semmi értelme egy igényt várakoztatni, amikor lehetőség van a kiszolgálására.
- 17 Mit tesz egy IP router, ha a tördelés Flags mezőjének második bitjében (DF bit) 1-es értéket talál?
- 18 Mi a CIDR alkalmazásának legfőbb célja?
- 19 Az Internet Protocol a hálózati végpontok azonosítására NEM hierarchikus címeket használ
- 20 Mit azonosít az IP fejrész ötödik (Identification) mezője?
- 21 Az IP fejléc hetedik (Fragment Offset) mezője megmondja, hogy hová csúszott el a töredék az eredeti helyéről
- 22 Mekkora egységekben változhat az IP PDU fejrészének mérete?
- 23 Mikor beszélünk statisztikus nyereségről?
- 24 Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing?
- 25 Milyen összetevőket alkalmaz a feladatütemezési módszer céljai elérésére?
- 26 Mely erőforrások iránti túlzott igény miatt van szükség feladatütemezésre az információtovábbító hálózatokban?
- 27 Mi a funkciója az IP-nek az alábbiak közül?
- 28 Van-e lényegi (alapvető) különbség a csomagtovábbításban, ha a célhálózat közvetlenül csatlakozik a csomagot továbbító csomóponthoz, illetve, ha a célhálózat távoli?
- 29 Hogyan valósítja meg a WFQ az általános erőforrás-megosztás (GPS) elvét?
- 30 Mi az MTU?
- 31 Milyen választási lehetőségeink (szabadsági fok) vannak az ütemezési módszerek tervezésénél?
- 32 Milyen kategóriájú IPv4 címek vannak?
- 33 Mi a szerepe az ARP-nek?
- 34 A csomópontok milyen információ(k) alapján végzik a csomagtovábbítást?
- 35 Melyik PDU-knak (protokollüzenetek) a végpontok közötti továbbítását képes az IP elvégezni?
- 36 Hány bájt adat (payload) lehet maximum egy IP csomagban?
- 37 Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete?
Teljesítménykorlátok megadása, vagyis kiszolgálási garancia rögzítése csak determinisztikusan lehet értelmes, mert semmi haszna azt lerögzíteni, hogy valamilyen kiszolgálási jellemző milyen valószínűséggel teljesül.
- Hamis
- Igaz
Hogyan közli az IPv4 a hasznos teher (payload) méretét?
- Csak közvetve.
- Egyáltalán nem közli.
- A Payload Length mezőben, 32 bites egységekben.
- Egyik válasz sem jó.
Mi a jellemzője a max-min igazságos erőforrás-megosztásnak?
- Egyik válasz sem jó
- A jogosultságuk felett kérők nem kapnak semmit
- Akkor lép "működésbe", ha az igények túllépik a lehetőségeket
- Mindazok, akik a jogosultságuk alatti kiszolgálást kérnek, megkapják a teljes kiszolgálást
Minimum milyen hosszú (hány bájt) az IPv4 PDU fejrészének a mérete?
- 20
Mit nevezünk alapértelmezett útvonalnak vagy alapértelmezett átjárónak?
- Errefelé mindegyik csomagot el kell küldeni.
- Egyik válasz sem jó.
- Először erre kell megkísérelni a csomag továbbítását.
Indoklás
"Erre megy a csomag, ha nem ismeri a célhálózatot."
Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati keretben továbbítani egy IP csomagot?
- Mert az adatkapcsolati protokollok általában nem engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
- Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
- Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
- Egyik felsorolt válasz sem jó
- Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát
Indoklás
pl.: Ethernet max 1500
Hogyan csoportosíthatók az információtovábbító hálózatokban a kiszolgálással szemben támasztott igények?
- Az összes igény mindig azonnali kiszolgálásra törekszik
- Egyik válasz sem jó
- Valamennyi igény egyformán csak kiszolgálást akar
- Az összes igény a hibamentes átvitelt tartja a legfontosabbnak
- Bizonyos igények annak örülnek, ha ki sem szolgálják őket
Mi jelentése és a szerepe a TTL mezőnek?
- Megmondja, hogy mikorra kell a csomagnak célba érni.
- A csomagok élettartamát korlátozza.
- Egyik válasz sem jó.
- Megmondja, hogy a csomagot mikor indította útjára a feladó.
Indoklás
Time to live - http://hu.wikipedia.org/wiki/Time_To_Live
Mit tekinthetünk a TCP/IP protokollarchitektúra legfontosabb eltéréseinek az ISO-OSI modelltől?
- Nem rendelkezik az adatkapcsolati és a fizikai rétegekről, csak a csatlakozást (interfész) írja elő a fontos adatkapcsolati protokollokhoz.
- Nem választja szét az alkalmazási rétegtől a megjelenítési és a viszony rétegeket.
- Egyik válasz sem jó.
Milyen jellemzőkkel teljesíti az IP a fő funkcióit?
- A csomagtovábbítást a lehető legjobb szándékkal (best effort jelleggel) hajtja végre.
- A csomagokat a küldésük sorrendjében juttatja a címzetthez.
- Egyik válasz sem jó.
- Gondoskodik az elveszett csomagok megkereséséről.
- Összeköttetés-mentes csomagkapcsolást valósít meg.
- A hibás csomagokat kijavítja.
Az IP fejrész Protocol nevű mezője azt mondja meg, hogy milyen protokoll adategysége tölti meg az IP csomag payload-ját.
- Igaz
- Hamis
Miért kell az IP fejléc Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni?
- Mert a fejlécben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
- Egyáltalán nem kell, sőt hibát okozhat.
- Mert menet közben a csomag sérülhetett.
- Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
Indoklás
pl.: TTL, fragmentation
Az IP által meghatározott módon a 32 bites címekkel több mint négymilliárd hálózati végződés azonosítható.
- Igaz
- Hamis
Indoklás
egyedi címzésre nem használjuk a teljes teret!
Mikor lép fel ütemezési feladat?
- Ha az egyik igényt sem akarjuk előnyben részesíteni
- Ha hosszabb időre átlagolva sem tudja az erőforrás a feladatot ellátni
- Ha egy osztott használatú erőforrásra időnként túl sok igény jelentkezik
- Egyik válasz sem jó
Mire utal a "forró krumpli" (hot potato) módszernek a neve csomagtovábbításban?
- A forró krumpli éget, tehát meg kell várni, amíg kihűl.
- Egyik válasz sem jó.
- A forró krumplit a legjobb, ha gyorsan tovább dobjuk.
A "nem-munka-megőrző" ütemezés csak elvi lehetőség, valójában semmi értelme egy igényt várakoztatni, amikor lehetőség van a kiszolgálására.
- Hamis
- Igaz
Mit tesz egy IP router, ha a tördelés Flags mezőjének második bitjében (DF bit) 1-es értéket talál?
- Ha az MF bit is 1-es, akkor tördeli a csomagot
- Egyik válasz sem jó
- Mindenképpen tördelés nélkül továbbítja
- Feljegyzi, hogy ki küldte a csomagot
Mi a CIDR alkalmazásának legfőbb célja?
- Ne kelljen figyelni a címek elején lévő prefixre.
- A címtartomány növelése.
- A címtartomány kihasználásának javítása.
- Egyik válasz sem jó.
Az Internet Protocol a hálózati végpontok azonosítására NEM hierarchikus címeket használ
- Igaz
- Hamis
Mit azonosít az IP fejrész ötödik (Identification) mezője?
- A küldő programot
- Nincs ilyen mező
- Egyik válasz sem jó
- Az IP csomag töredékszámát
- A címzettet
Az IP fejléc hetedik (Fragment Offset) mezője megmondja, hogy hová csúszott el a töredék az eredeti helyéről
- Igaz
- Hamis
Indoklás
nem csúszott el, hanem azt mondja meg hogy hova kell rakni
Mekkora egységekben változhat az IP PDU fejrészének mérete?
- Fél bájtokban
- Egyik válasz sem jó
- 16 bites szavakban
- Oktettekben
- Bájtokban
Indoklás
32 bites szavakban
Mikor beszélünk statisztikus nyereségről?
- Ha szerencsejátékban többször nyerünk, mint vesztünk
- Egyik válasz sem jó
- Ha az erőforrást az igények csúcsértéke helyett annak a felére méretezzük
Indoklás
Ha az erőforrást az igények csúcsértéke helyett kb. az átlagos értékre méretezzük
Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing?
- Osztálynélküli tartományközi útválasztás.
- Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID osztásának megszüntetését
- Egyik válasz sem jó
Milyen összetevőket alkalmaz a feladatütemezési módszer céljai elérésére?
- Egyik válasz sem jó
- Meghatározza a kiszolgálásra jogosultak körét
- Meghatározza a kiszolgálásból kiesőket telített erőforrás esetén
- Meghatározza a kiszolgálásért fizetendő díjakat
- Meghatározza a kiszolgálási sorrendet
Mely erőforrások iránti túlzott igény miatt van szükség feladatütemezésre az információtovábbító hálózatokban?
- A jelátviteli összeköttetések (linkek) átviteli képessége miatt
- A csomópontok elhelyezkedése miatt
- Elsősorban az emberi erőforrások miatt
- A csomópontok véges tárolóképessége miatt
- Egyik válasz sem jó
Mi a funkciója az IP-nek az alábbiak közül?
- Egyik felsorolt válasz sem jó.
- A hálózati csomópontokon a cél irányába továbbítja a csomagokat.
- Címzést biztosít a hálózati végpontok azonosítására.
- Gondoskodik az adatkapcsolati keretek méretét meghaladó csomagok kezeléséről.
Van-e lényegi (alapvető) különbség a csomagtovábbításban, ha a célhálózat közvetlenül csatlakozik a csomagot továbbító csomóponthoz, illetve, ha a célhálózat távoli?
- Nincs, mert mindkét esetben a következő (esetleg végpont) adatkapcsolati címével ellátott keretbe kell helyezni a továbbítandó csomagot, és a megfelelő porton keresztül továbbítani.
- Egyik válasz sem jó.
- Igen, mert az utóbbi esetben a csomagot a következő csomópont IP címével ellátva kell továbbítani.
Hogyan valósítja meg a WFQ az általános erőforrás-megosztás (GPS) elvét?
- Egyik válasz sem jó
- Kiszámítja a csomagok kiszolgálásának a GPS szerinti kezdetét, és annak sorrendjében valósítja meg a kiszolgálást
- A kiszolgálási sorrendet a csomagok hossza szerint állapítja meg
Indoklás
azért, mert a WFQ a GPS szerinti kiszolgálásának a végét számolja ki...
Mi az MTU?
- Egyik válasz sem jó
- Minimum Transmission Unit
- Mean-Time Utilization
- Music Television Underground
Indoklás
Maximum Transmission Unit
Milyen választási lehetőségeink (szabadsági fok) vannak az ütemezési módszerek tervezésénél?
- Az egyes szinteken belül betartjuk-e a megőrzési törvényt (conservation law)
- Milyen kiszolgálási sorrendet követünk az egyes szinteken belül
- Hány különböző prioritási szinten kezeljük az igényeket
- Egyik válasz sem jó
- Az egyes szinteken belül milyen mértékben vonjuk össze (aggregáljuk) az igényeket
Milyen kategóriájú IPv4 címek vannak?
- Felhasználói csoportot biztosító azonosító (multicast).
- Egyik felsorolt válasz sem jó.
- Az összes (al)hálózatot azonosító.
- Egyedi hálózati csatlakozást azonosító (unicast).
Mi a szerepe az ARP-nek?
- Egyik válasz sem jó.
- Egy adatkapcsolati címhez tartozó IP címet lehet vele lekérdezni a RARP szervertől.
- Meghatározza, hogy milyen üzenetváltással kell megtudni egy adott IP címmel rendelkező csatlakozási ponton lévő eszköz adatkapcsolati azonosítóját (fizikai címét, MAC címét)
- Lehetővé teszi egy IP címmel nem rendelkező végkészüléknek, hogy IP címet szerezzen egy szervertől.
A csomópontok milyen információ(k) alapján végzik a csomagtovábbítást?
- Egyik válasz sem jó.
- A kimenő porton használt adatkapcsolati protokoll keretmérete alapján.
- A továbbítandó csomag kiszolgálási igényei alapján.
- A csomag Payload mezője alapján
- A továbbítandó csomag célcímének hálózatazonosító része alapján.
- A csomópont útvonaltáblájának bejegyzései alapján.
Melyik PDU-knak (protokollüzenetek) a végpontok közötti továbbítását képes az IP elvégezni?
- Csak az ARP PDU-két.
- Csak az IP PDU-két.
- Az IP és FPE PDU-két.
- Egyik válasz sem jó.
- Csak az ICMP PDU-két.
Hány bájt adat (payload) lehet maximum egy IP csomagban?
- 1500
- Egyik sem jó
- 2^16-1
Indoklás
Mert 65515 lehet, ami 2^16-1 -20 a fejléc minimális mérete
Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete?
- Egyik válasz sem jó.
- Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
- Eldobja a csomagot, mert töredékeket nem szabad tovább tördelni
- Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
Indoklás
tördeli, ha lehet, de soha nem illeszti össze, ezt csak a címzett végezheti el
Megjegyzés: nem minden válasz logikus és egyértelmű - de elvileg ezt kérik számon (és a diákból lehet általában hivatkozni)