A vágó használata: első megoldásra való szűkítés (memberchk/2)

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót

• fejezetek: 4.1.3 P4 példa
• fóliák: II.23-25

Használata:

• behelyettesítést nem okozó, eldöntendő kérdés esetén (eljáráshívás csupa bemenő paraméterrel)
• optimalizálásra
• végtelen sok választási pontot hagyó eljárások hasznosítására

van_elég_hosszú_út(N, A, B, Min) :-
	útvonal(N, A, B, Hossz), Hossz >= Min, !.

Nincs értelme többszörös választ adni vagy várni.

kezdethossz(L, H) :-
	L = [E|_], append(Ek, Farok, L),
	\+ Farok = [E|_], !,
	length(Ek, H).

Itt az optimalizálás a lényeg: ha egyszer talált egy különböző elemet, ne menjen végig a lista további elemein (vörös vágó). A member, ha ellenőrzésre használjuk, végtelen sok megoldást ad:

| ?- member(2, L).
L = [2|_A] ? ;
L = [_A,2|_B] ? ;
L = [_A,_B,2|_C] ? ;
L = [_A,_B,_C,2|_D] ? ;
L = [_A,_B,_C,_D,2|_E] ? ;
L = [_A,_B,_C,_D,_E,2|_F] ?
yes

Ezért használhatjuk a memberchk/2 eljárást:

memberchk(E, L) :-
	member(E, L), !.
| ?- memberchk(2, L).
L = [2|_A] ? ;
no

Eldöntendő kérdésekben nem keresi végig a lista maradékát, miután megtalálta.