10. Tudásbázis reprezentáció

Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót

Általános tudnivalók, tételek, definíciók:

10.1. Ontológiaiszervezés

• ontológiaiszervezés: mikor a fókuszban a Cselekvés, az Idő, a FizikaiObjektum, és a hiedelem van
• felső ontológia: a fogalmak egy általános kerete
• általános ontológia két fő jellemzője:
  • minden speciális rendeltetésű tárgytartományban tudni kell alkalmazni
  • minden kellően igényes tárgytartományban a tudás egyes részeit egyesíteni kell

10.2. Kategóriák és objektumok

• fontos az objektumok kategóriákba rendezése
• a következtetése nagyrésze a kategóriák szintjén valósul meg
• a kategóriák öröklődése a tudásbázis szervezését és egyszerűsítését szolgálja
• az alosztáy-relációk a kategóriákat taxiómába rendezik
• két kategória diszjunkt, ha nincsenek közös elemeik
• partíció: diszjunkt kimerítő felosztás

Fizikai összetétel

• az összetett objektumok kategóriáit gyakran ezen objektumok részei között értelmezett sturkturális relációkkal jellemezzük
• köteg: nem strukturált objektum
• logikai minimalizálás: egy objektumot bizonyos feltételeket kielégítő legkisebb objektumnak definiálunk

Mérések

• mértékek: pl.: magasság, tömeg, ár, ...

Szubsztanciák és objektumok

• dolog <=> anyag

10.3. Cselekvések, szituációk és események

A szituációkalkulus ontológiája

• *cselekvések*: logikai termek
• *szituációk*: logikai termek, amelyekhez tartozik egy kezdeti szituáció és minden más szituáció
• *folyó események*: olyan függvények és predikátumok, amelyek szituációról szituációra változnak
• időtlen, örök: predikátumok és függvények
• előrevetítő feladat: egy adott cselekvéssorozat eredményének kikövetkeztetése
• tervezési feladat: egy kivánatos eredményt biztosító sorozat megtalálása

Cselekvések leírás a szituációkalkulusban

• lehetőségi axióma: mikor lehet a cselekvést elvégezni
• hatásaxióma: a cselekvés végrahajtása után mit kapunk
• keretprobléma: változatlanul megmaradó dolgok reprezentálása
• keretaxióma: megadja mi változatlan
• reprezentációs keretprobléma: úgy adjuk meg, hogy mi változatlan, hogy erre ne kelljen rengeteg axiómát generálni
• következtetési keretprobléma: ne csak egy időegységenként tudjuk előreterjeszteni a változatlan dolgokat (pl. ha valamivel nem történt semmi az elmúlt 100 időegységben, akkor 1 lépésben tudjuk, mi lett vele, és ne 100-ban)
• kvalifikációs probléma:

A reprezentációs probléma megoldása

• a követő állapot axiómák a reprezentációs keretproblémát megoldják
• implicit hatás: az ágens x-től z-ig való mozgásának hatása
• ramifikációs probléma: implicit hatások kezelése
• egyedi elnevezések axióma: kifejezi a tudásbázisban létező összes konstanspárra a konstansok azonossághiányát
• egyedi elnevezések feltételezés: ha a tételbizonyító rendszer az azonossághiányát feltételezi, ahelyett hogy explicit módon a tudásbázisban ez le lenne írva

Idő- és eseménykalkulus

• eseménykalkulus: a cselekvések időtartamuk és emiatti átlapolásuk szerinti kezelése