Adatfolyam modellezés
Ez az oldal a korábbi SCH wiki-ről lett áthozva. Az eredeti változata itt érhető el.
Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor kérlek javíts rajta egy rövid szerkesztéssel.
Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót
Tartalomjegyzék
Elmélet
Powered by Bakmester (InfoSite - RTF)
- Adatfolyamháló: a működést az adatműveletek dekompozíciója szempontjából közelíti meg, míg a vezérlés az egyes állapotokban megtalálható(nemdeterminisztikus véges automaták adta) szabályokban vannak elrejtve
- Modellfinomítás adatfolyamhálóknál:
- fekete doboz nézet
- átlátszó doboz nézet:
- kommunikáció finomítás : 2 egység közti interface definíciója változik(bővebb, kifejtés, stb)
- állapottér finomítás : belső állapotok felbontása
- eloszlás finomítás : doboz --> részháló
- többszintü modellezés
- szintek közötti átjárás
- állapot- és viselkedési konzisztencia megőrzése
- értelmezési tartomány finomírás:
- tokenhalmaz finomítás
- állapothalmaz finomítás
- tüzelési szabályok megfelelő finomítása
- struktúra finomítás:
- node helyettesítése részhálóval
- struktúra módosítás
- állapotmegfeleltetés:csomópont <--> részháló
- tüzelési szekvenciák megfelelő kialakítása
Kérdések
1.
Milyen szerepe van a csatornák kapacitásának az adatfolyam hálók működésében?
Az adatfolyam csatorna egy végtelen FIFO csatorna, ez garantálja a teljes aszinkron működést (ha az végtelen hosszúságú). Ennek ellentéte az egy hosszúságú csatorna, amely teljes szinkronitást feltételez: egy csomópont csak akkor kezdheti meg a működését, ha a kimeneti csatornája üres, az pedig csak akkor garantált, ha az őt követő csomópont már végzett az előző token feldolgozásával.
2.
Hogyan jellemezhető a kizárólag végtelen kapacitású csatornákat, és a kizárólag egy tokent tartalmazó csatornákat tartalmazó adatfolyam háló működése?
- Végtelen hosszú csatorna: aszinkron (működhet attól egy csomópont, hogy a kimeneti csatornáján van valami)
- Egy hosszú csatorna: szinkron működés (csak akkor működik a csomópont, ha a kimeneti csatornáján nincs semmi)
3.
Adatfolyam hálók esetében hogyan jöhet létre konfliktus? A háló mely elemei lehetnek egymással konfliktusban, hogyan oldjuk fel a konfliktust? (2p)
A konfliktus eredetileg a Petri hálók esetén két tranzíció között jöhetett létre (egy engedélyzett tranzíció elől ellopja egy másik tranzició a tokent az őt aktívan tartó csomópontból), adatfolyam hálók esetén szintén a csomópontok szolgáltatják a tokent, viszont itt azt a csatornára helyezik (tehát ha egy csatorna elől egy másik elhappolja egy másik csatorna az üzenettokent).
4.
Hogyan hajtjuk végre adatfolyamhálókban a struktúra finomítás műveletét (mi módosul és hogyan, mi nem módosul)?
Egy adatfolyam csomópontot több adatfolyam csomóponttal hleyettesítünk, úgy hogy a tokenkészlet és az állapottér változatlan marad. A többi csomópontot illetve a hálózat eredeti csatornáit nem érinti, kizárólag a csomópont belső struktúrája változik meg.
5.
Hogyan használhatjuk fel a nemdeterminisztikus véges automatákat (NDFSN) adatfolyam hálók esetén a háló finomítás helyességének ellenőrzésére?
Egy NDFST le tudja írni egy adatfolyam háló egy csomópontjának viselkedését. Helyesség-ellenőrzés: talán biszimulációval?
=Igaz/Hamis
| *Igaz/ Hamis?* |
*Kérdés* | *Magyarázat* |
| I | Az adatfolyamháló csomópontjainak modelljei közvetlenül transzformálhatóak Petri háló modellekbe. | |
| H | Az adatfolyam háló csomópontjainak viselkedése minden esetben nemdetermnisztikus, ezért a módszer determinisztikus működésű rendszerek modellezésére közvetlenül nem alkalmazható. | A csomópontok viselkedése lehet determinisztikus vagy nemdeterminisztikus. |
| H | Az adatfolyamháló csatornáinak modelljei közvetlenül transzformálhatóak Petri háló modellekbe. | A csomópontok között ideális FIFO-nak feltételezett csatornák vannak. |
| H | Az adatfolyamháló csomópontjai handshake kapcsolatban állnak egymással. | Nem feltétlenül kell visszaigazolást kapniuk az üzenet megérkezésétől, bár lehetőség van kétirányúsítani a csatornát. |
| H | A tokenek halmazának finomítása során közös halmazzá vonunk össze és egyetlen új tokennel jelölünk olyan tokeneket, amelyek a rendszer során hasonlóan viselkednek. | Sokkal inkább új tokenek jönnek létre, bővül a lehetésegs átmenetek száma a csomóponton belül. |
| I | Értelmezési tartomány finomítása során nem változhat a be- és kimeneti csatornák száma. | Csak a tokenhalmazt és a belső állapotok halmazá változtatjuk |
| I | Értelmezési tartomány finomítása során vagy a tokenek halmazát, vagy a belső állapotok halmazát finomítjuk. | (Ez értelmezés kérdése, mind a kettőt lehet külön-külön és egyszerre mindkettőt finomítani) |
| H | A halmazfinomítás lényege az, hogy az ai diszjunkt elemekhez rendelt Bi := { bi1, ..., bin} = R(ai) halmazok minden bij eleme úgy viselkedik a finomított modellben, mint a kiinduló ai elem az eredeti modellben. | A és B halmaz esetén bármely ai-re az R(ai) része B, úgy hogy minden ij párra R(ai) metszet R(aj) = 0. Ekkor az R finomítási reláció, B az A-nak finomítása |
